Pénzcentrum • 2023. április 12. 05:49
A Silicon Valley Bank és a Signature Bank csődje kisebb pánikhangulatot indított el a pénzügyi világban. Bár azóta Svájc egyik legnagyobb presztízsű bankja, a Credit Suisse is a csőd szélére került, úgy látszik a pénzintézetek nehéz helyzetbe jutása nem indíott a 2008-ashoz hasonló bedőlési dominót. Bő egy hónappal az események után megkérdeztük Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét, hogy folytatódhat-e a bankkrízis és azt is megtudakoltuk a szakértőtől, milyen kihatással lehetnek az ijesztő folyamatok a magyarországi bankszektorra. Az elemző ezen kívül a Pénzcentrum vlogjának azt is elárulta, hova érdemes most menekíteni a megtakarításainkat az infláció elől és hogy a magyar bankokban azok mennyire vannak biztonságban egy esetleges válságtól.
Idén márciusban csődöt jelentett két amerikai bank, a Silicon Valley Bank és a Signature Bank, de a nagymúltú svájci pénzintézet, a Credit Suisse is a csőd szélére került. A 2008-as gazdasági válság is egy amerikai bank csődjével kezdődött, de mit jelentenek a mostani események a bankszektorra nézve, erről kérdezzük Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét.
Csírájában sikerült elfojtani a bankválságot?
2008 óta sokan ismerik a pénzügyi világban azt a fogalmat, hogy Minsky pillanat. Ez a Hyman Minsky amerikai közgazdászról elnevezett jelenség egy olyan pillanat, amikor elérkezik egy csúcsponthoz a világgazdaság, vagy a pénzügyi rendszer, mivel azok szereplői olyan kockázatokat építenek fel a működésükben és az egymás közti kapcsolataikban, ami egy hirtelen összeomláshoz vezet. Az volt a nagy kérdés márciusban, hogy elérkeztünk-e ismét 2008 szeptemberéig, a Lehman Brothers bedőlésének pillanatáig és hogy egy lavinaszerű esemény fog-e újra bekövetkezni 2023 tavaszán - összegezte sokak félelmét a szakértő a Pénzcentrum CashTag című vlogjában.
Március 10-e óta foglalkoztatja az embereket ez a kérdés, ugyanis azon a napon kellett csődeljárást indítani a Silicon Valley Bank-nél, ami az amerikai Szilícium-völgyben működő startupoknak gyakorlatilag az első számú bankja volt. Aztán két nappal később a Signature Bank is hasonló helyzetbe jutott, de úgy látszik ezt a lavinát sikerült megállítani. Tehát most, április közepén kijelenthetjük, hogy csírájában sikerült elfojtani a bankcsőd-sorozatot, vagy bankválságot.
A két amerikai és egy harmadik európai pénzintézet is kénytelen tehát mostantól más formában folytatni a tevékenységét, de a lényeg, hogy ezek egyszeri és elszigetelt események voltak, nem is nagyon álltak egymással kapcsolatban, csak a befektetők fejében kapcsolódtak egymáshoz
- nyugtatott Palkó István, aki ezután a JP Morgan vezérigazgatójának szavairól is kifejtette a véleményét.
Mint ismeretes, Jamie Dimon még április elején beszélt arról, hogy "az amerikai bankválság jelenleg is tart, a hatása pedig még évekig érezhető lesz". A Portfolio elemzője ezzel kapcsolatban elárulta: természetes, hogy egy ilyen esemény után a tanulságokat mindenki levonja és a szereplők magatartása megváltozik attól, ami történt a bankszektorban.
Az első és legfontosabb változás, hogy a szabályozóknak, a felügyeleti hatóságoknak le kell vonniuk a következtetéseket, új szabályokat alkotva, vagy szigorúbban számonkérve a meglévők betartását, vagy azokon is számonkérni azokat, akikre eddig azok nem vonatkoztak. Úgy látszik, hogy a legutóbbi lesz most érvényben - folytatja a szakértő, kitérve arra, hogy Joe Biden amerikai elnök a múlt héten felszólította a FED-et, hogy mostantól azokra a bankokra is érvényesítse a szigorúbb szabályokat (amiket még Trump idején vizeztek fel) alkalmazzák a kisebb bankokra is. A változás keretében rájuk is vonatkoznának majd olyan stressztesztek, likviditási mutatók, erőteljesebb tőkemutatók, melyekkel évek óta csak a nagybankoknak kellett számolniuk.
Ez már önmagában megváltoztatja a bankszektor működését is, hiszen talán a 13 legnagyobb bankot követő több száz bank szigorúbb követelmények szerint működhet majd.
Ez pedig Palkó István szerint megváltoztathatja az érintett bankok hozzáállását a különböző tevékenységek végzéséhez, elsősorban a hitelezéshez. Tehát a hitelpiacon szigorúbbak lehetnek, viszont a magasabb tőkekövetelmények miatt egységnyi bevételre kisebb lehet a megtérülés, a tulajdonosoknak pedig több pénzt kell majd invesztálni számos banknál a megtérüléshez - ennek következtében kevésbé éri majd meg nekik bizonyos hitelpiaci tevékenységeket végezni. Valószínűleg nem fognak ezek miatt drasztikusan emelkedni a kamatlábak, viszont az egyéb hitelezési kondíciók szigorúbbak lesznek. Magasabb fedezetet, illetve jövedelmet követelhetnek majd meg a bankok és szigorúbban vizsgálhatják az ügyfeleket - magyarázta a szakértő.
Akkor kell aggódni, ha földrajzilag közel indul lavina
Az amerikaiaknak kevésbé, inkább a svájci eseményeknek lehetnének közvetlen hatásai a magyar bankszektorra is. Európában bármi történik, annak lehet olyan hatása, hogy a bankoknak a partnereivel mi történik. Ha megnézzük a magyarországi nagy bankokat, azoknak körülbelül a kétharmada osztrák, olasz, vagy belga bank. Ez a három ország pedig kis túlzással körülöleli Svájcot és partnerként a pénzpiacokon nyilván egymással is üzletelnek - tért rá a bankválságok esetleges magyarországi lecsapódására Palkó István.
Láttuk, hogy a Credit Suisse esetében - és ez vezetett elsősorban a csődhöz - a bankok egymással szembeni bizalma is elkezdett meginogni. Számos értesülés szerint elkezdték a brit bankok, a francia bankok és a német levágni a limitjeikkel velük szemben. Ez azt jelenti, hogy a kitettségük értékét elkezdték visszavágni a partnerbankok Svájc körül számos országban.
Lehetett volna ennek egy fertőzési hatása, hogyha bedől egy nagy, európai bank - folytatja a szakértő, annak bizony meg lehetett volna a hatása akár Magyarországon is, de ezt sikerült nagyon ügyesen, Svájchoz méltó módon megoldani, egy hétvége alatt, ez viszont nem jelenti azt, hogy Svájcnak a pénzügyi reputációjában ne esett volna óriási csorba
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- magyarázta az elemző, aki szerint különösen a vagyonosabb és az intézményi befektetők körében kialakult ott egy bizalmi válság. A magyar bankszektor viszont ahhoz képest, hogy ilyesmi történt Európában, szinte "oázisként működött", de ez elmondható igazából a régió összes bankjáról. Ez a stabilitás vélhetően köszönhető részben annak is, hogy szinte a világon itt a legszigorúbbak a szabályok - tette hozzá.
A magyarok pénze tehát a legnagyobb biztonságban?
Arra a kérdésre, hogy ebben a helyzetben kell-e aggódniuk bármennyire a magyar embereknek itthon, a bankban tartott pénzük miatt Palkó István elárulta, befektetésként eleve nagyon kevesen dolgoznak most bankbetétre. Az elemző szerint nem is látható az, hogy az összekuporgatott pénzüket tartanák az emberek a bankoknál.
A bankbetétek esetében olyan 85 százalékban lekötés nélküli összegekről beszélünk, tehát ami érkezik, lekötés nélkül, nyugdíjként, vagy fizetésként az emberek számlájára, az van általában a bankoknál és akik pedig magas hozamra vadásznak, egyéb befektetésekben tartják a pénzüket - szögezte le a szakértő.
Ami a betétesekre tartozik és nekik szóló üzenet az az, hogy a likviditás történelmi csúcson van a magyar bankszektorban és semmi olyan nem történt az elmúlt időszakban, ami miatt ezt félteni kellene - összegezte Palkó István
Ide menekítik pénzüket a magyarok az infláció elől
A jelenlegi környezetben a nagy bankok nem érdekeltek abban, hogy betéti versenyt indítsanak egymás között, mert bőségesen el vannak látva likviditással. Sokkal több betéttel rendelkeznek, mint amennyit kihelyeztek hitelként - magyarázta a szakértő.
A nagy bankok tehát nem érdekeltek, hogy az ügyfelek kegyeiért betéti verseny formájában küzdjenek,
viszont ez nem jelenti azt, hogy kisebb bankoknál nincsenek erre vonatkozó lehetőségek. Nevek említése nélkül, három-négy bank biztosan felsorolható, akik 8, vagy 10 százalék feletti betéti kamatokkal csábítják - még ebben a környezetben is - az ügyfeleket, azért mert nekik nem olyan alacsony a hitel-betét mutatójuk, vagy mert a jelenlegi környezetet alkalmasnak tekintik arra, hogy piacot szerezzenek, akár a nagyokkal szemben is - magyarázta az elemző.
Vannak tehát bankbetétek is, egyrészt, ezen felül ott vannak a sok esetben bankokhoz kapcsolódó alapkezelői szolgáltatások, ha pedig garanciát szeretnénk az inflációállóságra, akkor az állampapírok, mint befektetések - sorolta Palkó István.
A Prémium Magyar Állampapír például 16 százalékos éves kamatot fizet
Ha valaki ekkora nominális kamattal beéri - márpedig éves szinten valószínűleg az alapkezelőknek is nehéz lesz ezt kitermelniük - akkor ez egy biztos befektetés. De fontos azért kiemelni, hogy nominális kamatról beszélünk, az infláció ugyanis sajnos még mindig efölött a szint felett van. Nem állítható tehát, hogy az Állampapír megőrizni a befektetők pénzének értékét, de azt állíthatjuk, hogy bár az infláció rombolja a befektetők pénzének értékét, de ennek a rombolásnak a mértékét jelentősen visszafogja az állampapír, jobban, mint ahogyan a bankbetétek ezt most teszik.