G7 • 2022. július 19. 10:30
A kata átalakítás üzenete egyértelmű, a kormány politikai népszerűtlenség felvállalásával is rendbe akarja rakni pénzügyeit. Csodálkoznék, ha a katátlanítást nem követnék további lépések - mondta el Szabó László, a HOLD Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke még a rezsiemelés bejelentése előtt. Meglátása szerint külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszanak mind az inflációban, mind a forintgyengülésben. Az EU-pénzek potenciális kiesése viszont már más ügy. A szakértő úgy számol, hogy az EU-pénzek a helyreállítási alap nélkül is a GDP durván 4 százalékának kiesését jelentenék, az energiával együtt pedig 8 százalékot. Ez rengeteg pénz.
Szabó László a G7-nek arról is beszélt mekkora a jelentősége az EU-s pénzeknek és lehet-e megyezés. Úgy vélte, a kormány forintgyengüléssel kapcsolatos kommunikációját figyelve világos, hogy tudják, a piac számára az EU-megegyezés perdöntő. "A kata és a különadók kapcsán hajlandóak fájdalmas politikai áldozatokat, a tíz százalék feletti piaci kamatok kapcsán pedig komoly növekedési áldozatokat hozni. Egyszerűen nem logikus egy olyan kimenetel, amiben nincs megegyezés" - mondta a szakértő, aki arról is beszélt, hogy a gyenge forint és az infláció kéz a kézben nagyon nagy problémát okoznak.
"Ma olyan sokan szembesülnek a forintgyengülés okozta problémákkal, hogy 100 emberről 95 azonnal bevezetné az eurót" - mondta el Szabó László, hozzátéve, hogy az eurónak nagyon sok problémája van. "A szomszéd kertje mindig zöldebb, ezért sokan azt gondolják, hogy az euró egy éteri dolog. A különböző gazdasági állapotban lévő országok közös devizája azonban olyan, mint egy általános iskola menzája, ahol az elsősöktől elkezdve a nyolcadikosokig mindenki ugyanazt az adag ételt kapja" - magyarázza a szakértő, aki szerint viszont az önálló deviza - mint Magyarország esetében a forint - sem jelenti automatikusan azt, hogy azzal az adott ország jól is fog gazdálkodni.
A szakember szerint számottevő munkaerő-felesleg megjelenése nélkül nem törhető meg az ár-bér spirál, ezért az infláció mérséklődéséhez sajnos csökkennie kell a munkában állók számának. Viszont a kevesebb dolgozó automatikusan a gazdasági kibocsátás csökkenésével jár, hacsak nem következik be egy markáns hatékonyságnövekedés. Sajnos a lassuló gazdaság általában a kapacitáskihasználtság csökkenésével is jár, ezért a termelékenység nem tud növekedni ilyen időszakban, így marad a GDP-visszaesés - véli Szabó László.