Horváth Zsolt Benjámin • 2021. június 11. 16:41
2020-ban az Európai Unión belül Magyarországon kiemelkedően magas volt a belföldön ingázó munkavállalók aránya. A legtöbb hazai munkavállaló a közép-magyarországi régióból járt át az országon belül egy másik magyar régióba dolgozni, míg a nyugat-dunántúliból a legkevesebben. De draszitkusak a különbségek a külföldi munkáért utazók arányaiban is.
2020-ban az Európai Unió tagállamaiban dolgozó 15–64 évesek 6 százaléka, azaz a 192 millióból 12 millióan más régióban dolgozott, mint ahol élt – olvasható az Eurostat friss összefoglalójában. A tagállamok közül a legtöbb ingázót Belgiumban regisztrálták, ahol a munkavállalók 21 százaléka hazája egy másik uniós régiójában dolgozott.
De Hollandiában is 13 százalékos volt az ingázás és 10–11 százalék körül alakult a litván, az osztrák, a dán és a német mutató is. Magyarországon a dolgozók 11,57 százaléka ingázott belföldön, jó részük Pest megyéből került ki, Budapest központi szerepének köszönhetően.
Ahogy a diagramon is látszik, Magyarországon mind EU-s, mind régiós szinten kiemelkedően magas az ingázók száma. A szomszédos Lengyelországban például a dolgozók kevesebb, mint 2 és Lengyelországban is mindössze 3,3 százaléka ingázott az országon belül. Régiónkban egyedül Ausztria számai közelítik meg a mienket, de még ott is csak a munkavállalók 10,7 százaléka ingázott az országon belül, ami majdnem egy százalékkal alacsonyabb a magyar számnál.
A nyugati országok közül is kevés helyen ingáznak annyian, mint hazánkban.
A már említett Hollandia számai ugyan alig maradnak el a magyartól, Belgiumnak pedig nincs vetélytársa az ingázók számat tekintve, de nem ez az általános. Franciaországban például csupán a dolgozók 4%-a utazott másik régióba dolgozni hazáján belül, és Olaszorszában ez a szám még alacsonyabb, mindössze 2,8%.
Persze az európaiak más tagállamokba is ingáztak 2020-ban, de sokkal kisebb számban, mint az államokon belül. Tavaly mindösszesen 2 millióan éltek ennek lehetőségével, azaz a 15-64 év közötti munkavállalók 1%-a. Ez meglepő módon megegyezik a 2019-es számokkal, azaz itt nem igen látszódott a koronavírus-járvány hatása.
Szlovákiából dolgoztak a legtöbben más országban, szomszédainknál ugyanis a munkavállalók nem kevesebb, mint 5%-a lépte át a határt a munkahelyért. De magas volt ez a szám Észtországban, Luxemburgban és Horvátországban is, mindhárom helyen a dolgozók 3%-a járt ugyanis dolgozni a határon túlra.
Magyarországon 99 200 ember, az összes dolgozó 2,27%-a ingázott külföldre, tehát az EU-s átlagnál hazánkban is többen utaztak az országhatáron túlra munkáért.
Régiós szinten a legnagyobb számban a belga Braban Wallon tartományban ingáztak (49%), amit a szintén belga Vlaams-Brabant mellett Pest követ, mindkettőben 40%-nyi ingázót regisztráltak. De az ausztriai Burgenland (38%), a holland Flevoland (36%) és a belga Namur (34%) számai is kicsivel maradtak el ettől. Magyar szempontból egyébként kimondottan érdekes lehet a régiós felosztást is részletesebben vizsgálni.
Régiós szinten nagyok a különbségek hazánkban
Az Eurostat adataiból az is kiolvasható, hogy Magyarország mely régiójában a leginkább és melyikben a legkevésbé mobilisek a munkavállalók. A régiók szerinti felosztásban hazánkban az alábbi egységeket vizsgálják:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Alföld és Észak
- Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád)
- Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg)
- Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)
Közép-Magyarország
- Pest
- Budapest
Dunántúl
- Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém)
- Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala)
- Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)
Ezek közül Pest megyét és Budapestet külön régiónként is vizsgálják. A többi megyéről az Eurostat csak régiós szintű számokat publikál.
Mint látható, a régiók közt ingázók százalékos megoszlásában drasztikus különbségek vannak a régiók között. A statisztika szerint hazánkban arányaiban a legtöbb belföldi ingázó Közép-Magyarországon van, szám szerint 20,8%, az országos átlagot egyébként ezen a régión kívül gyakorlatilag csak a Közép-Dunántúl haladja meg.
Budapest a Közép-Magyarországi számot egyébként lefelé húzza a maga 6,8 százaléknyi ingázójával, hiszen érthető módon a fővárosból vidékre kevesebben járnak ki munkalehetőségért, ellenben Pest megyéből a dolgozók közel 40 százaléka ingázik, jó részük valószínűleg Budapestre, a szélesebb munkalehetőségek miatt.
Valószínűleg a Közép-Dunántúli régióban is elsődlegesen a főváros és a régió közti relatív közelség lehet felelős a 12,2%-nyi ingázóért.
Nyugat-Dunántúlon (3,7%) és a Dél-Alföldön (4,8%) ellenben alig utazik valaki a lakóhelyétől távol a munkahelyekért. Előbbinél magyarázat lehet, hogy Győr, Szombathely és Sopron is nagy lélekszámú, fejlett nagyvárosok és a határ közelsége miatt az ingázás eleve inkább Ausztriába összpontosul.
Nem véletlen tehát az sem, hogy a dolgozók bőven a Nyugat-Dunántúli régióból ingáznak a legnagyobb arányban a határainkon kívülre. Szám szerint az összes Nyugat-Dunántúli munkás 6,5 százaléka. De az ingázók a Dél-Dunántúli régióban is kiemelkedően sokan vannak, az ott élők 4%-a jár ki külföldre kenyeret keresni.
A külföldre ingázók száma az Alföld és Északi régiókban 1,5-2% között mozog, Közép Magyarországon pedig mindössze 1%-os. A Pest megyében élő külföldön dolgozók 0,7%-a ebben az esetben is könnyen magyarázható a főváros közelségével. Budapestről viszont arányaiban valamivel többen, az ott élők foglalkoztatottak 1,2%-a végzi a határon túl munkáját. Ez utóbbi valószínűleg a nemzetközi cégek nagyobb számával magyarázható.