Örömhír a devizahiteleseknek! Sokkal többet kapnak vissza a bankjuktól

Tegnap megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) útmutatása, ami alapján a bankok kiszámolhatják az ügyfeleknek visszajáró pénzt. Az árfolyamrés összegét a jegybank által megadott bonyolult képletek alapján tudják majd a bankok kiszámítani.

Ezeket tudtuk meg az MNB-től:

• Egyértelmű lett, hogy tőketartozást csökkent a visszatérítés az élő szerződések esetén.

• Minden egyes jogosulatlan elvonás múltbeli tőke-előtörlesztésnek számít.

• A lezárt szerződések késedelmi kamatainak megállapításánál a svájci frank bankközi hitelkamatláb a mérvadó.

• A jegybank ellenőrzi a számításokat.

Tőke-előtörlesztés lesz, nem visszatérítés

A még élő szerződések esetén minden egyes jogosulatlanul levont tétel az adott időpontban tőke-előtörlesztésnek számít. Ez azt jelenti, hogy a tőketartozás nem csak az adott törlesztőrészlet miatt csökken, hanem minden hónapban a jogosulatlanul levont összeggel is.

Palkó István, a Portfolio elemzője szerint ezzel a módszerrel számolva nagyjából 20-30 százalékkal járhatnak jobban a magyar családok, mint ha a jogosulatlan pluszköltségeket kamatos kamattal növelve a mostani tőketartozást csökkentenék.

Alacsonyabb lesz a már lezárt szerződések kamatlába

Az útmutatás szerint a már lezárt szerződések esetén szintén a fenti módszert kell alkalmazni, azonban mivel nem lehet a tőketartozást csökkenteni, ezért közvetlenül pénzt kapnak az ügyfelek. Lényeges, hogy a szerződés lezárásának időpontjától kezdve a kérdéses összegre kamatos kamatot is kell fizetniük a bankoknak. Ennek alapja viszont nem az MNB alapkamat (ahogy az a Polgári törvénykönyvben található), hanem a svájci frank három hónapos bankközi kamatlába (3 hónapos CHF Libor, illetve a szerződés devizanemének megfelelő három hónapos Libor).

A Portfolio szakértője elmondta: ugyan a tegnap kiadott ajánlás szerint ezek a módszerek csak az árfolyamrésre vonatkoznak, azonban várhatóan az egyoldalú kamatemelés kérdésében is hasonlóan kell majd eljárniuk a bankoknak.