Gosztola Judit • 2025. október 2. 10:04
A táplálkozással kapcsolatos tévhitek gyorsabban terjednek, mint a tudományos cáfolatok – különösen a közösségi médiában. Ebben a zajban különösen fontosak azok a szakemberek, akik nemcsak kutatnak, hanem közérthetően kommunikálnak is. Dr. Jankó Róbert táplálkozástudományi szakember és doktori kutató, a Highlights of Hungary díjra jelölt edukátor, évek óta dolgozik azon, hogy hiteles, tudományosan megalapozott információkat juttasson el a szélesebb közönséghez – legyen szó a gyümölcsök „hizlaló” mítoszáról, a divatdiéták veszélyeiről vagy a növényi étrend valódi hatásairól.
Pénzcentrum: Van olyan táplálkozással kapcsolatos tévhit, amelyet szakmai pályafutásod során már számtalanszor cáfoltál, mégis újra és újra felbukkan a közbeszédben?
Jankó Róbert: A gyümölcsök „hizlaló” hatása. Ez az egyik legmakacsabb tévhit, amit újra és újra meg kell cáfolnom. Sokan félnek a gyümölcsök cukortartalmától, főleg, ha fogyni szeretnének, és emiatt teljesen kiiktatják az étrendjükből. A fruktóz körüli félelmek – például hogy a májban azonnal zsírrá alakul – teljesen megalapozatlanok. Emberi tanulmányok szerint normális körülmények között a fruktózból származó többletenergia csak minimálisan raktározódik zsírként. Ahhoz, hogy ez problémát okozzon, extrém mennyiséget kellene fogyasztani. Bosszantó, hogy miközben én hivatkozásokkal alátámasztott tartalmakat gyártok, a riogató videók sokkal nagyobb elérést kapnak.
Csinál valaki egy kétperces videót, amiben azt mondja, hogy ne egyél gyümölcsöt, mert hizlal – és utána nekem hat-hét videót kell gyártanom, hogy ezt megcáfoljam, és még akkor sem biztos, hogy eljut ugyanannyi emberhez.
A követőid összetételéről mit lehet tudni?
Nagyrészt nők, laikus érdeklődők, de sok dietetikus, dietetikus hallgató és más egészségügyi szakember is. Elég vegyes a közönség, de jellemzően 20–40 év közöttiek.
Volt olyan videód vagy posztod, ami váratlanul nagy hatást váltott ki?
Igen, több olyan reakcióvideóm is volt, amelyben egy nagy elérésű influencer vagy egészségügyi szakember téves állításaira válaszoltam. Ezek általában a ketogén diétával vagy más divatirányzatokkal kapcsolatosak. Ezeket sokan látták. Persze minden esetben kulturáltan reagálok, soha nem a személyt támadom, hanem az állítást. Véleményem szerint az ilyen videók azért működnek jól, mert sokakat érintenek, és a közbeszédben is jelen vannak ezek a témák, és ha egy téves információ nagy nyilvánosságot kap, az emberek keresik a hiteles válaszokat. Legutóbb például a ketogén diétáról jelentek meg téves állítások.
Mit kell tudni a ketogén diétáról?
Akik ezt követik, azok a kalória nagy részét zsírból viszik be, limitálják a szénhidrátokat – általában az energiaszükséglet maximum 5%-a származik szénhidrátból. Ha nem viszünk be szénhidrátot, a szervezet ketonokat kezd termelni, amit energiaforrásként használ. Jellemzően tehát ők sok zsírt, húst fogyasztanak, szinte semennyi szénhidrátot.
Mi ezzel a baj?
Alapvetően nem a magas zsírbevitel a legnagyobb probléma, hanem a telített zsíroké. Ezek szobahőmérsékleten szilárdak, főleg állati eredetűek – kivéve a hal, amelynek húsában telítetlen zsírsavak vannak. A telített zsírok viszont szinte az összes krónikus betegség kockázatát növelik.
Mi volt az a pont, amikor eldőlt, hogy a táplálkozástudomány lesz a fő irány az életedben?
Ez teljesen intuitív döntés volt. Középiskola végén az orvostudomány érdekelt, ezért elkezdtem az orvosi biológia alapszakot. Ott hamar kiderült, hogy inkább a tudományos része vonz, nem pedig a klinikai gyakorlat. A mesterdiplomát már táplálkozástudomány szakon szereztem, mert jobban érdekelt az életmód-orvoslás, a prevenció, és az a lehetőség, hogy tudással segíthetek másoknak.
Ezért kezdtél el tartalmat gyártani?
Először csak a privát Facebook ismerőseimmel akartam megosztani, amit tanultam, aztán kinőtte magát egy publikus oldallá. Eleinte nem szerettem videózni, főleg mert Angliában éltem, és nehéz volt átállni angolról magyarra tudományos gondolkodásban. Mostanra már sokkal komfortosabb ez számomra.
Milyen kérdések vagy tévhitek foglalkoztattak leginkább a pályád elején?
Leginkább az, hogy valóban lehet-e életmóddal betegségeket megelőzni vagy kezelni. Sokan nem hiszik el, hogy a táplálkozás lehet orvosság – pedig lehet. Magas vércukor- vagy koleszterinszint esetén életmóddal nagyon szépen rendbe lehet tenni az értékeket. Nyilván van egy pont, amikor már gyógyszerre van szükség, de az életmódbeli beavatkozás mindig az első lépés kellene, hogy legyen.
Doktori kutatásodban az étrend és a fertőző betegségek kapcsolatát vizsgáltad: milyen összefüggések rajzolódtak ki?
A kutatásom éppen a Covid idején indult, szinte a 0. percében, és azt vizsgáltam, hogy az étrend befolyásolja-e a fertőzés kockázatát. Arra jutottam, hogy a növényi étrendet fogyasztók körében 61%-kal alacsonyabb volt a Covid előfordulása, sőt, a long Covid kockázata is csökkent. Emellett bizonyos étrend-kiegészítők – például a multivitamin vagy a kurkuma – szintén összefüggésbe hozhatók az alacsonyabb kockázattal. A kutatás négy publikációban jelent meg, angol nyelven.
Ez nagyon érdekes összefüggés. Te személy szerint fogyasztasz húst?
Minimálisan, de igen. Nagyrészt halat, de tejtermékeket például szoktam. Úgy gondolom, hogy az evidenciák alapján próbálom irányítani a táplálkozásomat, és szerintem ez rám szabva így jó.
Sok vegetáriánis, vegán szülőt ér támadás, akiknek a gyermekei is így étkeznek, miszerint ártanak nekik. Neked erről mi a véleményed?
Sokan úgy követik a növényi étrendet, hogy nem tudják pontosa, mit kell pótolni. A leggyakoribb hiányosság a B12-vitamin, ami idegrendszeri problémákat okozhat, különösen gyerekeknél. Ugyanez igaz az omega-3 zsírsavakra is – ha valaki nem fogyaszt halat, nehéz elegendő mennyiséget bevinni növényi forrásból. Lehet jól csinálni a vegán étrendet, gyerekek esetében is, de ehhez nagyon tudatosnak kell lenni, vagy szakember segítségét kérni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Hogyan viszonyul a táplálkozástudomány a divatdiétákhoz? Lehet ezekben bármi hasznos, vagy inkább kockázatosak?
A divatdiéták – mint a ketogén vagy a paleo – gyakran leegyszerűsítik a táplálkozástudományt. A ketogén étrend például fogyás szempontjából lehetne hasznos, ha nem telített zsírokban gazdag, hanem növényi olajokban, halban, magvakban. A probléma az, amikor szalonnát, kolbászt, zsíros húsokat ajánlanak, akár rákos betegeknek is – ez már veszélyes. A paleo diéta pedig az ősember étrendjét próbálja rekonstruálni, akik korábbi feltételezések szerint csak húst és gyümölcsöt ettek, miközben régészeti leletek szerint már több százezer éve fogyasztunk gabonát és hüvelyeseket, tehát nem igaz az alapfelvetés.
A jelenlegi gazdasági helyzet mennyire befolyásolja a magyarok táplálkozási döntéseit? Látható, hogy az árérzékenység felülírja az egészségtudatosságot?
Világszerte igaz, hogy a gazdasági helyzet hatással van az emberek egészségére. Sokan azt gondolják, hogy az egészséges étkezés drága, pedig a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöldségek, gyümölcsök nem feltétlenül azok. A vörös húsok a legdrágábbak, miközben a dietetikai irányelvek szerint heti 300–500 grammnál többet nem is ajánlott fogyasztani belőlük. Ki lehet hozni egy család heti étkezését kevés pénzből is, ha elég tudatosan válogatunk.
Tehát akkor nem feltétlenül pénz kérdése az egészséges étkezés.
Valamilyen szinten nem. Nyilván vannak szélsőséges esetek, amikor már egy kiló alma sem fér bele a családi költségvetésbe. De népességszinten azt látjuk, hogy minden 1%-os áremelkedés kb. 0,5%-os fogyasztáscsökkenéssel jár – húsokra, zöldségekre, gabonákra egyaránt. Az alapélelmiszereket viszont még mindig lehet úgy összeválogatni, hogy ne legyen túl drága.
Látsz különbséget a vidéki és városi táplálkozási minták között – akár hozzáférés, akár szemlélet szempontjából?
A KSH adatai szerint a városban élők kevesebb zsírt és több gyümölcsöt fogyasztanak, míg vidéken több hús és péksütemény kerül az asztalra. A választék, a hozzáférés és a kulturális szokások is befolyásolják az étkezést, és persze az is, hogy vidéken gyakran nehezebb beszerezni bizonyos fűszereket, nemzetközi alapanyagokat, ugyanakkor a helyi piacokon gyakran olcsóbban lehet zöldséget, gyümölcsöt venni.
Hogyan lehet tudományos tartalmat közérthetően kommunikálni a közösségi médiában?
Ez nagyon nehéz. Egyszerűnek és érthetőnek kell lennie, de ha túlságosan leegyszerűsítjük, torzíthatjuk az eredményeket. Én mindig próbálok hivatkozni tanulmányokra, emberi vizsgálatokra – és remélem, hogy ezzel hosszú távon elérjük, hogy a közönség ezt másoktól is megkövetelje.
Mi alapján döntöd el, hogy egy téma megér egy videót vagy posztot?
Leginkább az alapján választom ki a következő témát, hogy milyen kérdéseket kapok. Ha sokan kérdeznek valamit, akkor tudom, hogy van rá igény. Néha egy friss tanulmány adja az apropót – ha jó minőségű, vagy épp ellenkezőleg nagyon rossz és vitatott.
Mit tanácsolnál annak, aki most kezdene tudatosabban étkezni, de elveszettnek érzi magát az információk tengerében?
Először is: hiteles szakemberektől tájékozódjon. Olyanoktól, akik nemcsak véleményt mondanak, hanem hivatkoznak szakirodalomra. Fontos, hogy ne csak az legyen az érv, hogy „én orvos vagyok, higgy nekem”, hanem legyenek mögötte tanulmányok, adatok.
A másik tanácsom: az alapokat érdemes rendbe rakni. Minél több teljes értékű élelmiszert fogyasszunk, kevesebb feldolgozottat - ez az alap, amiben szinte minden diétás irányzat egyetért. Ha valaki teljesen el van veszve, érdemes dietetikussal vagy táplálkozástudományi szakemberrel konzultálni – ők tanulták ezt, és tudnak segíteni.
A Highlights of Hungary jelölés egyfajta visszajelzés is: mit jelent neked ez az elismerés?
Hatalmas meglepetés volt! Soha nem az volt a célom, hogy jelölések miatt osszak meg tartalmat – egyszerűen segíteni akartam. Ugyanakkor ez egy nagyszerű megerősítés, hogy van értelme ezzel foglalkozni. Heti 2–3 tartalmat szoktam gyártani, bár most a PhD vizsga miatt kicsit visszavettem. A kutatómunkát nagyon élvezem, több szaklapnál lektorálok is, és a tanítás is érdekel – lehet, hogy a jövőben egyetemen is dolgozom majd.
Képek: Gosztola Judit