Dr. Kántás-Barcsai Katalin* • 2025. november 17. 16:03
A társasházakban bármikor bekövetkezhet olyan káresemény, amely azonnali helyreállítást vagy akár nagyobb beruházást tesz szükségessé. A társasház-biztosítás a közös részek védelmét szolgálja, de a lakók egyéni értékeit és speciális igényeit csak külön lakásbiztosítás fedezi. Éppen ezért a teljes körű védelemhez a két biztosítás együtt nyújt valódi biztonságot.
Bármikor szükség lehet egy káresemény miatt a társasház épületének helyreállítására, vagy egy nagy összegű beruházásra.
Ebben nyújthat segítséget a társasház-biztosítás. A lakóközösség tagjainak életviteléhez, egyéni szükségleteihez mérten azonban érdemes saját lakásbiztosítást is kötni.
Mikor lehet rá szükség?
A társasház-biztosítást nem csak régen épült társasház vagy nagy lakópark esetén érdemes megkötni. Elemi kár, rongálás vagy a gépészet meghibásodása egy új építésű társasház vagy kis létszámú lakóközösség esetén is előfordulhat. Egy, a lakásban történt káresemény (pl. csőtörés, robbanás) kárt okozhat a szomszédos lakásban, a társasház közös használatú részeiben vagy közös tulajdonú ingóságaiban is.
A társasház-biztosítás elsősorban a közös tulajdonú épületrészek, építmények védelmére szolgál (pl. kapu, lépcsőház, tető, falak, pince, járda, lift), de a külön tulajdonban lévő lakások és melléképületek (pl. garázs, tároló) falaira is kiterjed. Biztosítás hiányában egy váratlan káresemény jelentős terhet róhat a lakóközösségre.
A társasház-biztosítás azonban jellemzően csak az ingatlanra szól, ám itt sem mindenre érvényes.
Emiatt érdemes a meglévő társasház-biztosítás mellé lakásonként külön, személyre szabott biztosítást kötni az ingóságra, hobbi- és kisállatra, különleges üvegre, nagyobb értékű kerékpárra, ékszerre, okoseszközre vagy akár a műtárgyakra. A kiegészítő szolgáltatások az alapbiztosításon felül, a szerződésben meghatározott külön díj fizetése mellett, az egyedi igényekhez igazodva nyújtanak biztosítási védelmet.
A saját biztosítás előnyei
Akkor van szükségünk külön ingóságbiztosításra, ha a társasház biztosítása nem terjed ki az ingóságokra vagy nem saját tulajdonú az ingatlan (és a tulajdonos sem gondoskodott a biztosítási fedezetről). Kiemelten ilyen eset az, ha bútorozatlan az albérlet, és így a személyes tárgyakat, értékeket nekünk kell bérlőkként megvédenünk. Tulajdonosként pedig – amennyiben értékes gyűjteménnyel, antik bútorral, ékszerrel vagy különleges üveg tárggyal rendelkezünk – szintén jó választás lehet az ingóságbiztosítás.
Probléma lehet abból is, hogy a társasház által kötött ingatlanbiztosítás általában nem minden – elsőre ingatlankárnak látszó – biztosítási eseményre nyújt fedezetet. Előfordulhat pl., hogy az épület üvegezésére kötött biztosítás nem terjed ki az erkélyek, loggiák vagy azok oldalfalának üvegezéseiben keletkezett törés és repedés káraira. Amennyiben a fogyasztó a társasház által kötött biztosításhoz kapcsolódóan kiegészítésként csak háztartási ingóságokra köt biztosítási szerződést, akkor az említett esetben egyik biztosítás sem nyújt fedezetet az erkély üvegének törésére.
Ugyanez a helyzet állhat elő abban az esetben is, ha az elektromos főzőlapban, a zuhany vagy akvárium üvegezésében balesetszerű törés- vagy repedéskár keletkezik. Ezen vagyontárgyakra célszerű különleges üvegekre vonatkozó kiegészítő biztosítást kötni.
Vezetékes vízkár esetén a társasházi-biztosítás megtéríti a falat ért kárt, azonban a bútorok, a beltéri ajtó, szőnyeg vagy a padló kárára nem terjed ki a védelem. Sőt az a lakásban kialakított galériára vagy álmennyezetre sem terjed ki.
Biztosításkötés előtt érdemes azt is átgondolni, hogy az épület vagy a település milyen adottságokkal rendelkezik, mely károk bekövetkezésére van nagyobb esély. Célszerű emellett közös képviselőnkkel vagy akár a társasházi biztosítóval is egyeztetni arról, hogy pontosan mire vonatkozik a lakóközösséget védő fedezet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy példa: a közös tárolóból, folyosóról, kertből eltűnt tárgyakra (pl. babakocsi, bicikli, roller) csak meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújt fedezetet a biztosító. Ilyen, hogy a lakóközösség közös tulajdonában álló tárolónak megfelelő mechanikai védelemmel kell rendelkeznie, továbbá az eltulajdonított tárgy értéke és darabszáma is meghatározó lehet. A biztosító akkor térít, ha a kárt nem biztosított személy, hanem idegen, harmadik személy okozza. Ha a társasházi biztosítás nem nyújtana rá fedezetet, a lakók kerékpáraira, sporteszközeire saját kiegészítő biztosítás is köthető.
Káresemény esetén melyik biztosítóhoz kell fordulni?
Ha a társasházbiztosítási káresemény a lakás falait érinti, akkor a lakó (károsultként) is bejelentést tehet a biztosító felé, de a közös képviselőt tájékoztatnia kell. A saját lakásunkra megkötött ingóságbiztosításnál felmerült kár kapcsán a saját biztosítónál kell bejelentetni a kárt. A betöréses lopás- és rablás károkat a rendőrségen, a tűzkárokat – legyen szó akár társasházbiztosításról vagy a saját lakásunkra kötött fedezetről – a katasztrófavédelemnél is be kell jelenteni.
A közös épületrész károsodása vagy több lakás érintettsége esetén a közös képviselőnek kell intézkedni a biztosító, illetve az egyéb érintett szervek felé. Ha a kár esetleg a társasházi és a saját biztosításunkat is érintheti, ezt is érdemes jelezni a közös képviselő felé. Akár mindkét biztosítónál bejelenthetjük a kárt (a társasházi biztosító elérhetőségét általában kifüggesztik a lépcsőházban vagy elérhető a közös képviselőnél), azonban meg kell jelölni, ha több helyre jelentettük be.
Ebben az esetben a biztosítók a szerződések pontos fedezetei, limitei alapján arányosan fizetnek nekünk (nem történhet meg, hogy az újjáépítési vagy pótlási értéknél nagyobb összeget kapunk, a biztosítókra vonatkozó előírások tiltják a „ káronszerzést”. Ha esetleg van társasházi és privát biztosításunk is az ingatlanra, akkor érdemes arra a szerződésre érvényesíteni a kárt, amely az adott fedezet tekintetében magasabb limitösszeggel rendelkezik. A társasház-biztosítás általában kisebb összeget térít.
Mire érdemes figyelni?
A társasház-biztosítás nem minden esetben terjed ki a nem állandóan lakott épületrészre, lakásra, építményre. Amennyiben egy káresemény ugyanazon társasházban több lakást is érint, egyszerűbbé teszi az ügyintézést, ha társasház-biztosítással rendelkeznek, mivel így egy kézben összpontosul a kárrendezés. Lakásonként nem kell külön kárbejelentést tenni, elegendő, ha a közös képviselő intézkedik.
Ha a társasház-biztosítás mellé lakásbiztosítást is szeretnénk kötni, érdemes azonos biztosítót választani, mivel az egy esetleges kár bekövetkezésekor leegyszerűsíti az ügyintézést és akár díjkedvezménnyel járhat. A társasházi és a saját biztosítás nem helyettesíti, hanem jól kiegészíti egymást. Együttesen teljeskörű védelmet biztosíthatnak a lakásban keletkezett kárra.
* A szerző az Magyar Nemzeti Bankon belül működő Pénzügyi Békéltető Testület tagja
Címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA