Pénzcentrum • 2022. április 7. 19:57
Közel minden cégnek van biztosítása, leggyakrabban kötelező-, casco- és általános felelősségbiztosítást kötnek – derült ki egy friss felmérésből. A mezőgazdasági cégek a legaktívabbak, 94 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosítással. Választáskor az ár-érték arány a legfontosabb szempont, de a személyes ügyfélszolgálat is lényeges.
A kkv szektorban átlagosan a cégek 89 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással – derült ki a K&H kkv bizalmi index 2021 utolsó negyedéves eredményeiből, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások várakozásait vizsgálja. „A megkérdezett vállalkozások 62 százaléka rendelkezik gépjárműbiztosítással, azaz kgfb-vel vagy casco-val, de általános felelősségbiztosítása is 10-ből 6 kkv-nak van” – ismertette az eredményeket Kaszab Attila a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.
Nem meglepő módon a legnagyobb arányban az agrárcégek biztosítottak (94%), hiszen rendkívül magas kockázatnak vannak kitéve. Az aszály, a jégeső vagy a fagykár ugyanis a termés meghatározó részét pillanatok alatt elviheti, és ezzel a termelési ciklusban akár minden bevétel kárba veszhet. Biztosítottság tekintetében a mezőgazdasági szektort az ipari, építőipari kkv-k követik (91%), a kereskedelemben (88%) és a szolgáltatók között (87%) viszont átlag alatti a biztosítással rendelkezők aránya.
Az is megfigyelhető a megkérdezettek körében, hogy minél nagyobb egy kkv, annál jellemzőbb, hogy van általános felelősségbiztosítása, illetve céges gépjárműve és így kötelező felelősségbiztosítása. Amíg a mikrocégeknél 59 százalék az utóbbit kötők aránya, a kisvállalkozásoknál 61 százalék, a középvállalkozásoknál pedig 85 százalék. Általános felelősségbiztosítása a legkisebb kkv-k 51 százalékának, a közepes méretűek 66 százalékának van, a legnagyobbak viszont már 10-ből 8 esetben rendelkeznek vele.
A szektorspecifikus biztosítások aránya is növekedhet
Az egy-egy szektorra jellemző, speciális biztosítások tekintetében szintén az agrárium jár az élen, ahol a cégek 53 százalékának van mezőgazdasági biztosítása, a szolgáltató vállalkozások 46 százalékának szakmai felelősségbiztosítása, míg az iparban és az építőiparban ehhez képest jóval alacsonyabb (26%) az építési-szerelési biztosítással rendelkező vállalkozók száma.
A kkv-knak a mostani, kifejezetten bizonytalan helyzetben egyértelműen magasabbak a kockázatai, ezért minél szélesebb körű védelmet nyújtó biztosításokra van szükségük. Így többeknek érdemes lehet például vagyonbiztosítást kötni, amely természeti, elemi katasztrófák, például árvíz, felhőszakadás vagy jégverés esetén is fedezi a károkat. Ezek a biztosítások amellett, hogy segítenek a nehéz helyzetekben talpon maradni, testreszabhatók, így köthetjük őket úgy, hogy csak azon váratlan események ellen legyünk védve, amelyek a cégünkkel reálisan meg is történhetnek. Emellett a szakmai felelősségbiztosítás is többeknek megfontolandó lehet, amellyel a vállalkozás tevékenységéből adódó kockázatokat lehet kivédeni
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– tette hozzá Kaszab Attila.
Egyre népszerűbbek a digitális megoldások
Ár és személyes kapcsolatok – főként ez alapján döntenek biztosításukról a vállalkozások. Tízből kilenc kkv-nak (88%) nagyon fontos az ár-érték arány, biztosító választásakor, ezt szorosan követik a korábbi pozitív tapasztalatok (85%) és a lefedett kockázatok (83%). A digitális megoldások térnyerését mutatja, hogy jelentőségben az online elérhetőség (71%) felzárkózott közvetlenül a személyes ügyfélkiszolgálás (79%) és a személyes kapcsolattartó (78%) mellé, miközben a fiókhálózat közelsége a legkevésbé fontos 44 százalékkal.