Pénzcentrum • 2010. április 28. 10:32
A pénzügyi válság nyomán mélyrepülést vett részvényárfolyamok okozta veszteségeket követően, a piaci szereplők megoldásokat kerestek a magánszemélyek befektetési portfoliójának védelme érdekében. A tőkepiacokon ismert stop-loss megoldás megjelent néhány biztosítási termékben, amelynek eredményeként a hektikusabb időszakokban a megtakarítás alakulásának nyomon követésével, az ügyfél kockázatviselő képességének megfelelően rendezhető át befektetése. A veszteségek minimalizálása mellett elvárás az elérhető nyereség követhetősége is, arra is van mód, hogy mindkét helyzetben automatikusan kerüljön átcsoportosításra a felhalmozott tőke.
Bár a unit-linked biztosítás alapvetően hosszú távú megtakarítást jelent, mégis igényként jelentkezett, hogy egy hosszabb lefelé irányuló, vagy felfelé tartó befektetési periódusban a megtakarítóknak legyen lehetőségük a - mostanihoz hasonló átmeneti, de jelentős piaci elmozdulások nyomán jelentkező - veszteségek csökkentésére, illetve nyereség realizálására. A biztosítási piac szereplői az elvárásra garantált megtérülést biztosító konstrukciókkal, illetve a veszteséget, vagy nyereséget figyelő és a portfólió automatikus változtatását lehetővé tevő megoldásokkal jelentek meg.
A hosszú távon biztonságot nyújtó, hagyományos vegyes életbiztosítások, valamint a modern befektetési alapok előnyeit is hordozó, a befektetési lehetőséget biztosítási védelemmel kombináló rendszeres díjas unit-linked biztosítások (UL) kereslete a kecsegtető hozamadatok nyomán egészen 2008 második feléig dinamikusan nőtt. A pénz- és tőkepiaci válság ekkor ritkán tapasztalható mélységekbe csökkentette a különböző pénzügyi eszközök árfolyamait. Miközben a dinamika az egyszeri díjas konstrukciók esetében csökkenő tendenciába fordult, és a folyamatos díjas biztosítások értékesítése stagnált a tavalyi év folyamán, addig az UL megoldás előnyei változatlanul vonzónak bizonyulnak. "Erős igény mutatkozik a pénzpiaci eszközalapokhoz képest magasabb hozamot ígérő befektetési lehetőségek iránt, amelyek ugyanakkor biztonságot nyújtanak a rendszeres díjat befizető ügyfelek számára."- emelte ki Gaál Csaba, a CIG Pannónia Életbiztosító vezérigazgatója. "Ezért a megtakarítók számára optimális irányba fejlesztettük konstrukciónkat, figyelembe véve az árfolyammozgások kedvezőtlen hatásainak minimalizálására, valamint a pozitív irányú trendek kiaknázására mutatkozó igényt. A beavatkozást lehetővé tevő megoldás egyrészt proaktív gondolkozásra ösztönzi az ügyfelet, hiszen már előre átgondolhatja, igényli-e szükséges esetben a portfolió későbbi automatikus átrendezését, másfelől komfortérzetét is növeli."
A megtakarítók részéről lényeges elvárás, hogy a gazdasági környezet változásával a befektetéseik átcsoportosíthatók legyenek a meglévő befektetési alapok között, valamint - a maximális hozam elérése érdekében - hogy a jövőbeni befizetések elhelyezése is átrendezhetővé váljon. "A hazai piacon egyedülállóan komplex árfolyam-figyelési és portfoliókezelési szolgáltatás nem igényli a megtakarító részéről a befektetési eszközök árfolyamának napi követését. Az árfolyam-figyelési, illetve automatikus eszközalap-váltási lehetőség az előzetesen beállított paraméterek alapján teszi lehetővé a biztosításban felhalmozott tőke eszközalapok közötti, automatikus átcsoportosítását." - jellemzi az elvárásokat Gaál Csaba. "Amennyiben a kockázatosabb eszközalapok árfolyamának csökkenése egy meghatározott tűréshatár alá esik, a biztosító az eszközalapok egységeit biztonságosabb - tőkevédett - alapba váltja át."
Ellenkező esetben, amennyiben a kockázatosabb eszközalapoknál a tűréshatárt meghaladó árfolyam-növekedés figyelhető meg, a biztonságosabb alap egységeinek eladását követően, a biztosító a kockázatosabb eszközalapokból vásárol annak érdekében, hogy az ügyfél részesülhessen a befektetési eszközök várhatóan jó teljesítményéből. Érdemes szem előtt tartani, hogy ez a lehetőség sem garancia a magasabb hozam elérésére, ugyanakkor a nagy veszteségek elkerülésére, illetve a nyereségekből való részesedére lehetőséget ad.