Pénzcentrum • 2026. október 1. 04:30
Magyarország régiós összevetésben kiemelkedő hosszúságú autópálya-hálózattal rendelkezik, az elmúlt másfél évtized jelentős közúti beruházásai azonban nem hoztak hasonló áttörést a teljes úthálózat állapotában. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint 2025-ben a magyar utak 43 százaléka még mindig rossz állapotú volt. A gazdaságkutató számításai szerint több mint 9390 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy legalább megfelelő állapotba hozzák a teljes úthálózatot.
A magyar gyorsforgalmi úthálózat régiós összevetésben kiemelkedő. A GKI szerint Magyarországon 1871 kilométernyi autópálya-kapacitás áll rendelkezésre, ami meghaladja a visegrádi országok, valamint Ausztria megfelelő mutatóit is. A gazdaságkutató szerint azonban önmagában az autópályák hossza nem elegendő, hiszen a gazdaság működésében a főutak és az alsóbbrendű utak állapota is meghatározó.
A közúti infrastruktúra jelentőségét az is mutatja, hogy a belföldi áruszállításban a közút súlya 81 százalék az árutonna-kilométerben mért teljesítmény alapján. A helyközi személyszállításban az utasszám alapján a buszok részesedése 66 százalék, míg a vasúté 34 százalék. Az úthálózatot emellett olyan alapvető közszolgáltatások is használják, mint a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság.
A GKI elemzése szerint Magyarország 2010 és 2024 között évente átlagosan a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára. Ez a vizsgált időszakban minimálisan meghaladta a többi visegrádi ország átlagos ráfordítását. A kiadások azonban nem egyenletesen alakultak. A 2017 és 2021 közötti időszakban Magyarország V4-es összevetésben kiemelkedően sok forrást fordított a közúti infrastruktúrára, 2020 után viszont jelentős forrásszűkülés következett.
A probléma a pénzek felhasználásának szerkezetében is megmutatkozik. A GKI számításai szerint az állami közúti kiadások mindössze 28 százaléka ment a meglévő úthálózat karbantartására, miközben 72 százalékot beruházásokra, vagyis új utak fejlesztésére fordítottak.
A gazdaságkutató szerint az elmúlt 16 év közlekedésfejlesztési politikáját elsősorban a nagy volumenű projektek, mindenekelőtt a gyorsforgalmi utak bővítése jellemezte. Az alsóbbrendű és mellékutak állapotának javítására így kevesebb figyelem jutott. A GKI szerint ebben az is szerepet játszhatott, hogy az új fejlesztésekhez könnyebben lehetett uniós forrásokat szerezni, miközben a nagyobb beruházások a kivitelezők számára is kedvezőbbek lehettek.
7000 kilométerrel nőtt a jó utak hossza, mégis rengeteg a rossz út
A Magyar Közút adatai alapján 2013 óta mintegy 1400 kilométerrel bővült a hazai úthálózat, ebből körülbelül 330 kilométer autópálya. Közben a jó minőségű útszakaszok hossza mintegy 7000 kilométerrel nőtt. Ennek ellenére a teljes hálózat minőségi összetétele továbbra is komoly problémát mutat.
2013-ban az utak 49 százaléka tartozott a legrosszabb, „rossz” burkolatállapotú kategóriába. 2025-re ez az arány 43 százalékra mérséklődött. A javulás tehát érzékelhető, de a változás üteme a GKI szerint messze nem elegendő ahhoz, hogy rövid időn belül érdemben megváltozzon a teljes úthálózat állapota.
Jelenleg az utak 43 százaléka rossz, 8 százaléka nem megfelelő, további 12 százaléka pedig csak tűrhető állapotú. Ez azt jelenti, hogy a teljes úthálózat közel kétharmada nem sorolható a megfelelő vagy annál jobb állapotú szakaszok közé.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezermilliárdokba kerülne a teljes felújítás
A GKI számítása szerint mai árakon több mint 9390 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a teljes hazai úthálózat legalább megfelelő állapotba kerüljön.
Ha ezt egy tízéves programban próbálnák megvalósítani, évente a 2026-os közúti kiadások közel 6,3-szeresét kellene erre fordítani. Ráadásul ez az összeg csak alsó becslésnek tekinthető, mivel mire a jelenlegi rossz állapotú útszakaszokat felújítanák, a ma még megfelelő utak egy része is leromolhatna.
A kormány tervei szerint 2026-ban 570 kilométernyi utat újítanak fel. Ez önmagában jelentős mennyiségnek tűnhet, a teljes, 32,7 ezer kilométeres úthálózathoz képest azonban csak 1,7 százalékot jelent. A GKI számítása szerint ilyen ütem mellett egyszeri felújításra csaknem hat évtizedre lenne szükség.
Nem feltétlenül újabb autópályákra kellene költeni
A GKI következtetése szerint a következő időszakban a hangsúly a meglévő infrastruktúra karbantartására és a leromlott fő- és alsóbbrendű úthálózat felújítására kerülhetne. A gazdaságkutató szerint Magyarország gyorsforgalmi úthálózata már most is kiemelkedő régiós összevetésben, miközben a mellékutak állapota továbbra is döntően rossz.
A kérdés nem pusztán kényelmi vagy közlekedésbiztonsági szempontból fontos. A jó állapotú úthálózat csökkentheti a szállítási és tranzitidőket, javíthatja a logisztika hatékonyságát, és ezáltal a vállalatok, valamint az egész gazdaság működésére is hatással lehet. A GKI szerint ezért a jövőbeni közlekedéspolitikában az új, nagy tőkeigényű hálózati elemek építése helyett nagyobb hangsúlyt kaphatna a már meglévő, leromlott úthálózat célzott és rendszeres felújítása.