Pénzcentrum • 2026. április 19. 16:03
A 2025-ös KSH-adatok alapján nem rajzolódik ki egységes irány a hazai közlekedésbiztonságban: miközben az összbalesetszám országosan inkább stagnál, a háttérben erős területi különbségek feszítik szét a képet. Több vármegyében javulás látszik, máshol viszont nő a súlyos és halálos balesetek aránya - vagyis a probléma egyre inkább nem mennyiségi, hanem minőségi kérdéssé válik. A statisztika legfontosabb üzenete, hogy a kockázatok lokálisan koncentrálódnak, és egyre inkább célzott beavatkozásokat igényelnek.
A KSH 2025. I-IV. negyedévre vonatkozó, előző év azonos időszakához viszonyított indexei alapján a közlekedésbiztonsági helyzet kapcsán nem lehet egységes trendként leírni Magyarországon.
A statisztika egyik legfontosabb üzenete éppen az erős területi szórás: miközben több vármegyében javulás látszik az összbalesetek számában, addig más térségekben a balesetek súlyossága, illetve a halálos kimenetelek gyakorisága romlott. Ez arra utal, hogy nem országos, homogén folyamatról, hanem lokálisan nagyon eltérő dinamikákról beszélünk.
Az összes balesetet nézve viszonylag visszafogott elmozdulás figyelhető meg: a legtöbb vármegyében az index 95-105 közötti sávban mozog, ami stagnálásközeli állapotot jelent. Kiemelkedik Veszprém vármegye (120,8%), Győr-Moson-Sopron (104,0%), Zala (107,4%) és Csongrád-Csanád (102,3%), ahol egyértelmű növekedés látható.
Ezzel szemben Budapesten (95,7%), Hajdú-Biharban (93,6%) és Hevesben (92,6%) mérséklődés tapasztalható. A kép tehát nem egyértelmű: a közlekedési események összmennyisége inkább stagnál, de regionálisan széttartó pályák rajzolódnak ki.
A halálos balesetek száma azonban sokkal nagyobb kilengéseket mutat, és ez a legfontosabb riasztó indikátor a statisztikában. Itt látunk extrém kiugrásokat, például Vas vármegyében (240%), Pest vármegyében (182,5%) és Fejér vármegyében (129,4%).
Ezek az értékek statisztikailag is erős ingadozásra utalnak, ami mögött akár viszonylag alacsony esetszámok is állhatnak, de a trend így is egyértelműen kedvezőtlen. Ugyanakkor vannak markáns javulások is: Tolna (29,4%), Zala (36,4%), Békés (37,5%) és Komárom-Esztergom (56,0%) esetében a halálos balesetek számának visszaesése jelentős. Ez kettős képet rajzol: a halálozási kockázat nem egységesen változik, hanem erősen helyi sajátosságoktól függ.
A sérüléses balesetek és a súlyosan megsérültek kategóriája valamivel simább képet mutat, de itt is látható a súlypontok eltolódása. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye különösen figyelemre méltó: ott a súlyosan megsérültek száma 120,7%-ra nőtt, miközben a halálos balesetek is emelkedtek (113,3%). Ez arra utal, hogy nemcsak a balesetek száma, hanem azok következményessége is romlott. Hasonló, de enyhébb mintázat figyelhető meg Győr-Moson-Sopronban (súlyos sérülések: 119,1%) és Veszprémben (115,9%).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az ittas okozású balesetek külön vizsgálva szintén fontos strukturális problémát jeleznek. Több vármegyében kifejezetten erős növekedés figyelhető meg: Somogyban 150%, Borsod-Abaúj-Zemplénben 121,2%, Bács-Kiskunban 115,2%, illetve Szabolcsban 113,2%. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az alkoholfogyasztáshoz köthető közlekedési kockázat nem csökken, sőt több régióban egyértelműen romlik. Ezzel szemben van néhány ellenpélda is (pl. Békés 62,1%, Tolna 71,4%), ahol visszaesés látható, de ezek inkább lokális kivételek, mint országos trend.
A járművezetői hibából bekövetkezett balesetek indexei ezzel párhuzamosan többnyire 90-110 közötti sávban mozognak, ami azt jelzi, hogy a „klasszikus” hibaarány nem változik drasztikusan. Ugyanakkor Vas vármegye (110,5%) és Veszprém (121,2%) kiemelkedik a romló tartományban, míg Hajdú-Bihar (91,3%) vagy Heves (91,1%) inkább javulást mutat. Ez arra utal, hogy a vezetési magatartás és a forgalmi kitettség változásai regionálisan erősen eltérnek.
A 2025-ös adatok alapján a közlekedésbiztonság Magyarországon nem egyértelműen javuló vagy romló pályán van, hanem inkább polarizálódik. Az összbalesetszám sok helyen stagnál vagy enyhén csökken, ugyanakkor a legsúlyosabb kimenetelek (halálos balesetek, súlyos sérülések) több vármegyében romlanak, és ez a közlekedésbiztonsági kockázat valódi minőségi romlására utalhat.
A legfontosabb strukturális probléma továbbra is az ittas vezetés magas és több térségben növekvő aránya, valamint a halálos kimenetelek erős regionális szórása, ami azt jelzi, hogy célzott, területspecifikus beavatkozások nélkül nehezen csökkenthető érdemben a kockázat.
Címlapkép: Donka Ferenc, MTI/MTVA