Kemény drágulás vár a piára - friss infók az italboltokról

Noha a választások előtt az akkori kormányszóvivő Giró-Szász András még tagadta, bulvárkacsának titulálta a sajtóhírt, most mégis újra felreppent, hogy a dohány után az alkoholkereskedelem is állami felügyelet alá kerül. A Napi Gazdaság kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írta:

Bár konkrétumok híján egyelőre nehéz találgatni, de Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum megkeresésére korábban úgy nyilatkozott, többféle koncesszió is szóba jöhet.

Egy biztos, ha zöld utat kap az elképzelés, a szabályozás hasonló lehet a trafikokhoz. A Napi Gazdaság értesülései szerint törvényben lesznek rögzítve az alkoholárusítás szabályai; csak a kizárólag erre a célra létrehozott, államilag engedélyezett boltokban lehet majd alkoholt venni. De szintén korábbi sajtóértesülések szerint vélhetően a trafikok is pályázhatnak majd az italárusítási koncesszióra.

Arról sem tudni azonban egyelőre részleteket, hogy mely alkoholtermékekre terjedne ki a szabályozás. Korábban tehát szó volt arról is, hogy "csak" az úgynevezett tömény alkoholos italok vagy égetett szeszes italok kiskereskedelmét kötnék koncesszióhoz, a söröket és a borokat továbbra is árulhatnák az élelmiszerboltok. Sokkal valószínűbb azonban, hogy alkoholfok szerint határoznák meg a szabadon, illetve a koncesszióban értékesíthető italok körét.

Vámos György korábbi véleménye szerint azonban bármilyen megoldást is választ végül a kormányzat, nagyon fontos, hogy az ne okozzon veszteséget a szakmának, ne gátolja a versenyegyenlőséget és az ellátási láncot, illetve ne adjon nagyobb teret a feketézésnek. A dohánykereskedelemnél azonban jól látszik, hogy a hatalmas a forgalomcsökkenés (2014 első félévében mindössze 3,6 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, addig 2012-ben még 6,2 milliárdnál tartott ilyenkor a számláló), ami egyrészt köszönhető koncesszió pozitív hatásainak, másrészt viszont a feketepiac erősödésének is.

Brutális árrobbanás jön?

Az alkoholforgalmazás és -árusítás koncessziós boltokba terelése, illetve adott esetben állami monopóliuma egyáltalán nem ismeretlen fogalom. Amerikában vagy például Európában is van, ahol már régóta élnek ezzel a módszerrel. Az USA-ban például nagy hagyományai vannak a mérsékelt alkoholfogyasztás állami támogatásának. Jelenleg is közel másfél tucat államban van érvényben olyan szabályozás, amely koncentrálja és koncessziós rendszerbe helyezi a borok, sörök, és tömények árusítását.

Az öreg kontinensen pedig jellemzően az északi országokban, mint például Svédországban, Norvégiában, Finnországban és Izlandon szabályozza állami koncesszió az alkoholtermékek kiskereskedelmét. Ezekben az országokban többnyire a tömény szeszek, likőrök, valamint a borok árusítása engedélyköteles, de például a Izlandon még sört sem lehet venni a hagyományos boltokban.

Ráadásul az északi országokban nem is olcsó alkoholizálni. Ma már a legtöbb turista számára ismert, hogy a skandináv országok polgárai gyakorta szállnak kompra éppen a magas alkoholárak miatt. A környező országokban ugyanis jóval olcsóbban lehet hozzájutni a bódító italokhoz. Előfordul például az is, hogy az akár 70-80 százalékkal olcsóbb italokból sokan hetekre-hónapokra feltankolnak, mielőtt odahaza leszállnának a hajóról.

Azt természetesen előre nehéz megmondani, hogy lesz/lehet-e árfelhajtó hatása, ha a jövőben Magyarországon is kizárólag "Nemzeti" italboltban lehetne majd szeszhez jutni, a számok azonban magukért beszélnek. Az EUROSTAT statisztikái szerint az elmúlt években volt, hogy az alkoholos italokat és dohánytermékeket Magyarországon lehetett a legjobb áron megkapni. Miközben az északi országokban, például Dániában, Svédországban vagy Izlandon jóval drágább az élet, s így természetesen az alkohol is. Van, hogy egy pohár sörért 2-3 ezer forintot is elkérnek például egy stockholmi étteremben.

Vámos György szerint azonban az északi országok árképzését nem lehet etalonnak tekinteni. "Más és más adópolitika és megannyi jövedelem, s életszínvonal jellemzi az európai országokat, így az északi országokban jellemző árakat nem lehet mintának tekinteni" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére korábban az OKSZ főtitkára, aki hozzátette, hogy az árak mellett a vásárlóerő összetételét is fegyelembe kell venni. Véleménye szerint amennyiben az északi országok lakói nem bírnák el a magas árakat, nem lenne fenntartható a rendszer.