Mennyit kaszálhatsz a neten? Titkok egy web-bolt kulisszái mögül

Mekkora a piac?

Az első és egyik legfontosabb kérdés egy vállalkozás beindítása előtt mindig az kell, hogy legyen, hányan lehetnek potenciális vásárlóink, ügyfeleink. Egy internetes vállalkozás esetében értelemszerűen mérlegelni kell, hányan is neteznek hazánkban és hogy ők milyen intenzíven, illetve milyen célokra használják a világhálót.

A GKIeNET adatai szerint hazánkban mintegy 3,17 millióan interneteznek, ez azonban magában még nem jelenthet potenciális célcsoportot. Az internetezés gyakoriságát a kutatócég számai alapján az alábbi grafikon segítségével mutathatjuk be.

Amint látható, a világhálóhoz hozzáférők csaknem 60%-a netezik rendszeresen, naponta, vagy legalább heti 2-3 alkalommal. A következő releváns kérdés, hogy mire is használják az internetet a szörfözők, erre pedig az alábbi grafikon ad választ.

Nem meglepő, hogy információszerzésre és levelezésre már csaknem mindenki használja a netet, érdemes azonban kiemelni, hogy 1,43 millió honfitársunk gyakran tölt le valamilyen tartalmat legálisan vagy illegálisan.

Vásárolunk is a neten? Tervekből nincs hiány!

Az internetes vásárlás hazai helyzetéről sokat elmond, hogy míg a fejlettebb országokban már azt mérik, egy adott hónapban hányszor vásárolt valaki a neten, addig hazánkból az egyik legfrissebb adat szerint kb. a netezők 20%-a tervezi, hogy egyáltalán fog vásárolni. Mindent összevetve elmondható, hogy a tervekből nincs hiány, a valós vásárlók és a tervezők közti szakadék azonban úgy tűnik, tartósan megmarad.

Mekkora a verseny? Mennyit lehet keresni?

A GKIeNET adatai szerint 2007. augusztusában kb. 1400 darab e-bolt működött legálisan hazánkban, ennél azonban jóval magasabb lehet az illegálisan működő portálok száma. (A jogszabály szerint a fizikai formában is megjelenő árut forgalmazó webshopoknak kötelező üzlethelyiséget fenntartaniuk, akkor is, ha ott nem valósul meg tényleges kereskedelmi tevékenység. Ezzel szemben a fizikai formában nem megjelenő áruk esetében nincs ilyen kötelezettség.)

A forgalom 80%-át a 20 legnagyobb e-bolt generálja. Az online kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalomhoz viszonyítva 0,8-0,9% volt 2006-ban, míg az EU-15-re vetített átlag 1,7-1,9%-ra tehető. Itthon természetesen mindenki a dinamikus növekedésről beszél, a bázis azonban változatlanul rendkívül alacsony.

A tisztán internetes áruházak esetében a vásárlások tranzakciónkénti értéke évek óta növekedést mutat, jelenleg 25-30 ezer forintot tesz ki az átlagosan elköltött összeg. A technológiai fejlődés, illetve a bizalom terén a fejlődési potenciált jelzi, hogy hazánkban online megrendelés esetén is az esetek 14%-ában a megrendelők a helyszínen veszik át a terméket és készpénzben fizetnek. Az online bankkártyás fizetés csak 2%-ot hasít ki a tortából, az abszolút domináns megoldásnak pedig a futáros, utánvétes kézbesítés számít 78%-kal.

A hazai piac tekintetében mindent összevéve elmondható, hogy az esetek többségében a vállalkozási cél eléréséhez nem is az önálló webáruház beindításán keresztül vezet a leghatékonyabb út, sokszor ugyanis sokkal célravezetőbb és költséghatékonyabb a nagy online piacterek igénybevétele, mint egy saját bolt létrehozása. A legnagyobb lehetőségek jelenleg a réspiaci igények kiszolgálásában rejlenek, a tömeges igényeket kiszolgáló site-ok ugyanis már létrejöttek és jelentős forgalmi bázisra építhetnek.

Egy webshop beindításánál a fenti információk mellett fontos mérlegelési tényező a szükséges marketingköltségek nagysága, melyeknek hüvelykujj-szabályként a fejlesztési költségek mintegy háromszorosát kell kitenniük. Ezzel a tétellel mindenképp számoljunk, ha már bizonyosan a saját üzlet beindítása mellett tettük le a voksunkat!