Te is fával fűtesz? Komoly bírságot kaphatsz, ha...

Szomorú képet fest a magyar rögvalóságról az a középkorú nőről készült fotó, amely az elmúlt napokban került újra felszínre a közösségi portálokon:

A homályos eredetű kép - amelyet a boon.hu Tibi atyánál talált és elvileg Ózdon készült - a közelgő fűtési szezonra tekintettel mindenképp elgondolkodtató. Ugyan a KSH 2011. évi népszámlálási statisztikái szerint a lakott lakások legjellemzőbb fűtőanyaga a gáz (a lakások 45 százalékában kizárólag gázzal fűtöttek), a lakóingatlanok 18 százalékában ma is fával, 20 százalékában pedig többféle fűtőanyag használatával, köztük fával is fűtenek.

Ráadásul a tűzifa nem feltétlenül olcsó megoldás: a KSH statisztikái szerint csak az elmúlt 3 évben 6,3 százalékkal drágult a fűrészelt tűzifa átlagára. Jelenleg egy mázsa tüzelni való ára - attól függően, hogy hasított vagy rönk, illetve kiszállítják vagy nem - 2-3 ezer forint körül mozog. Ugyan tavaly 170 ezer köbméter lakossági tűzifa áránál a kormány érvényesítette a 10 százalékos rezsicsökkentést, ez is csak mindössze 20 ezer család számára nyújtott olcsóbb fűtési lehetőséget (a szabály szerint egy család legfeljebb 10 köbméter fát vásárolhatott).

Mindezt figyelembe véve tehát az sem meglepő, hogy sokan inkább ingyen akarják beszerezni a kandallóba szánt faanyagot. Míg a cikkünk elején közölt képen látható húzás a szélsőséget mutatja, addig a legszegényebb magyar térségekben mára nemzeti sporttá vált az erdők kifosztása. A fűtési szezon kezdetével párhuzamosan évről évre megszaporodnak az olyan hírek, amelyekben arról olvasni, hogy egész erdők estek áldozatul a megélhetési és szociális fatolvajoknak.

Ez vagy a fagyhalál?!

A legszegényebb családok természetesen a kockázatot is hajlandóak vállalni, pedig komoly szankciókkal számolhatnak. A Btk. legutóbbi módosítása szerint ugyanis a falopás már önálló bűncselekménynek számít, és akár két éves börtönbüntetés is járhat érte. Persze a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbben megússzák pénzbírsággal, amelynek mértéke az elkövetési értéktől és egyéb minősítő körülményektől függően változik. Korábbi sajtóértesülések szerint a falopáshoz kapcsolódó szabálysértéseknél a bíróság vegyesen figyelmeztetésben részesítette a tolvajokat, illetve pénzbírságot rótt rájuk, míg csak kevesek végezték börtönben vagy közmunkán.

Ugyan a megélhetési fatolvajok okozzák a legnagyobb kárt az erdészeteknek, a magyar állapotokat mégis az reprezentálja leginkább, hogy a tolvajok egyenként mindössze néhány ezer forint értékű fát tulajdonítanak el. A tapasztalatok azt mutatják, a szabálysértők 80-90 százaléka hátrányos helyzetű, többségük saját családja számára lopja a tüzelőt,

Persze a nagyüzemi fatolvajokról sem szabad megfeledkezni. Olyannyira, hogy a kormány, az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében 50 ezertől 15 millió forintig terjedő bírságot akar bevezetni. A lopott fát értékesítő kereskedők a bírság mellett ráadásul más szankciókra is számíthatnak; így például kötelezően lefoglalják az érintett fát és faterméket, illetve azonnal felfüggesztik a jogsértő cég kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélyét.

Sok önkormányzat segít...

Az 5000 lakosúnál kisebb települések önkormányzatai idén hárommilliárd forint értékben igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást: ezúttal is kemény- illetve lágylombos tűzifa, valamint barnakőszén beszerzésére. A pályázatokat szeptember 30-ig rögzíthetik az önkormányzatok az elektronikus rendszerben, a belügyminiszter legkésőbb október 30-ig bírálja el azokat. A rászorulók 2016. február 15-ig kapják meg a támogatásból vásárolt tüzelőanyagot az önkormányzatoktól.

A jelentős munkanélküliséggel sújtott települések erdei köbméterenként nettó 15 ezer forint támogatást kapnak a kemény lombos fafajtákra, lágy lombos fajta esetében 8500 forintot, szénre pedig mázsánként 3000 forintot. Más településeken a támogatás feltétele mindkét típusú tűzifa esetén 1000, kőszén esetén 500 forint önrész vállalása. A tárca az áfa összegét is állja valamennyi támogatási formánál.