Új nyugdíjpillér jöhet: kötelező lenne a belépés

 - vezette fel Baló György, a Magyarul Balóval című műsor kedd esti adásának témáját.

Mit tehetünk, hogy legyen nyugdíjunk?

Persze a rendszernek vannak hibái, nem véletlen, hogy tízből csak egy magyar tesz félre nyugdíjra.

- mondta a műsorban Holtzer Péter, a Világbank nyugdíjtanácsadója. Ehelyett azokat kellene támogatni, akik kiszorultak a munkaerőpiacról és egy olyan kedvezményrendszer lenne jó, amelyben a jövedelem nincs ilyen szoros kapcsolatban a támogatás mértékével. Példaként a lakástakarékokat említette a szakértő, ahol az is megkapja az állami támogatást, aki nem fizet sok adót.

A jelenlegi rendszer ugyanis a leginkább rászorulóknak hátrányos.

- állapították meg a beszélgetés résztvevői. Persze a havonta megtakarított összeg sem mindegy, a nettó fizetésünk 10-15 százalékát kellene félretenni ahhoz, hogy megfelelő nyugdíjunk legyen, ez a jelenlegi átlagnál 19-28 ezer forintot jelent havonta. Ennyit kellene félretenni ahhoz, hogy nyugdíjunk legyen. Ha 20 éven keresztül havi 20 ezer forintot teszünk félre, akkor 5 százalékos hozammal kalkulálva

• 9,5 millió forintot kapunk, ha a NYESZ-t választjuk,

• 9,4 millió forintot, ha az ÖNYP-t és

• 7,4 millió forintot, ha a nyugdíjbiztosítás mellé tesszük le a voksunkat.

Ezeket az összegeket módosítja (feltehetően a nyugdíjbiztosítás javára), ha szüneteltetjük a megtakarításunkat.

Persze a nyugdíjrendszer változtatása is sokakat megtakarításra sarkalna. Holtzer Péter szerint sok országban bevált, hogy a munkavállalókat karrierjük elején automatikusan beléptetik a megtakarítási rendszerbe. Ebből bármikor kiléphetnek, ezzel viszont lemondanak arról, hogy ebből a rendszerből nyugdíjat kapjanak majd.

Ehhez persze lépések kellenének az államtól, egy ilyen rendszer bevezetését a kormányzat kezdeményezhetné.

Melyik terméket válasszuk?

A meghívott vendégekkel együtt arra keresték a választ, hogy mégis milyen nyugdíjterméket érdemes választani. A jelenlegi megoldásokat ugyan egyre többen választják, mégis a magyarok 10 százaléka tesz csupán félre nyugdíjra.

Pedig a jelenlegi termékek is jók a műsor meghívott szakértői szerint. Azt persze tudni kell, hogy kinek, melyik a megfelelő, mivel az egyéni preferenciák eltérők. A nyugdíj elő-takarékeossági (NYESZ) számlát a szakértők annak javasolják, aki maga szeretné kezelni a megtakarításait, ezzel ugyanis aktívan foglalkozni kell. Ezért cserébe viszont tipikusan ennek a legalacsonyabbak a költségei.

Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíjbiztosítás esetében a költségek lehetnek a döntőek, előbbinél 1 százalék körüli díjterheléssel szembesülhetünk, míg a nyugdíjbiztosításnál ennél jellemzően magasabb a teljes költség mutató (TKM). A nagy különbséget azonban nem ebben látják a szakértők. Az ÖNYP-vel tipikusan azok kezdenek félretenni, akik maguk kezdenek a megtakarításba, a nyugdíjbiztosítás azonban azok terméke, akiket a biztosítási ügynök keres meg és hívja fel a figyelmüket az előtakarékosságra. Az azonban mind a három termékre jellemző, hogy

ami jelentősen megdobhatja a hozamot, így a félretett pénzt is.

A szakértők által kivetített ábra szerint a NYESZ-nél és az ÖNYP-nél nagyjából 20 százalékkal kevesebb lehet a nyugdíjbiztosításból felvehető összeg az eltérő költségek miatt. A nyugdíjbiztosításnál viszont jobban rákényszerülünk arra, hogy folyamatosan fizessük a megtakarításunkat, ezért agy az esély arra, hogy a valamivel magasabb költségek ellenére ezzel ehet a legnagyobb a félretett összeg.

Címlapkép: MTI / Kovács Tamás