A béren kívüli juttatásokat is érintő jogszabály alapján számítógép-, illetve az internethasználat támogatás kivételével minden cafeteria-elemet legalább 25%-os, vagy azt meghaladó adó terhel 2010-ben az eddigi adómentességgel szemben. Az OTP Egészségpénztárhoz beérkezett visszajelzések alapján a munkáltatók többsége 2010 januárjától továbbra is előszeretettel alkalmazza a béren kívüli juttatások rendszerét, bár az ezzel járó adóteher fizetését illetően már eltérőek a vélemények. Valószínűsíthető az is, hogy az egyes juttatások fontossági sorrendje meg fog változni, így például az egészségpénztári vagy internetes juttatások szerepe felértékelődik, míg a hideg étkezésé csökken - írja az OTP Egészségpénztár sajtóközleménye.
A jogszabályi változás kapcsán az egészségpénztárak a kedvező, 25%-os adókulcsba tartoznak 2010 januárjától. A hónapokkal ezelőtt bejelentett törvénytervezetet követően az OTP Egészségpénztár folyamatosan egyeztetett a munkáltatókkal, hogy jövőre élnek-e a béren kívüli juttatások lehetőségével, és azon belül milyen szerepet szánnak az egészségpénztárnak.
A béren kívüli juttatások megtartása mellett viszonylag egyszerű az érv: ha ugyanis a munkáltatónak például bruttó havi 10.000 forint keret áll rendelkezésére a munkavállaló béren túli ösztönzésére, ezt teljes egészében kedvezményes adózású cafeteria elemeken, pl. egészségpénztári tagdíjtámogatáson keresztül felhasználva a nála jelentkező 10.000 forint költséghez képest 7.500 forint kerül a munkavállaló zsebébe. Míg, ha a 10.000 forintot bérként fizeti ki, egy 100.000 bruttó bérrel rendelkező munkavállaló esetén a bérnövekményből csupán 5.975 forint. Amennyiben a munkáltató vállalja a 25%-os adó megfizetését, akkor a munkavállaló zsebébe 10.000 forint kerül, bérkifizetése esetén 6.500 forint. Éves szinten a különbség 18.300 forint, illetve a munkáltató vállalja az adót 42.000 forint.
Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója az egészségpénztárak szerepének növekedését látja: "Az egészségpénztárak szerepe egyre jelentősebb, hiszen az állam fokozatosan kivonul az egészségügyből és próbál minél többet az egyénre terhelni, pl. gyógyászati segédeszközök támogatása. Mivel sajnos Magyarország "beteg ország", az állami kasszába a TB kapcsán befizetett összegek nagy része épphogy a tűzoltásra, a betegségek gyógyítására elegendő, a társadalom egészségének megőrzésére, a betegségek megelőzésére már nem. Pedig mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségmegőrzésre fordított összeg lényegesen kevesebbe kerül, mint a már ténylegesen kialakult betegségek gyógyítása. Vagyis, ha az egyén nem gondoskodik magáról időben, nagy valószínűséggel komoly anyagi terhei lesznek egészségi állapotától függően." Elmondta továbbá, hogy a béren kívüli juttatási rendszeren belül is felértékelődhet az egészségpénztári támogatás szerepe: Magyarországon a kevesebb jövedelemmel rendelkező családok többsége úgy gondolkozik, hogy olyan cafeteria-elemet választ, amely az egészségpénztári szolgáltatásoknak maximálisan megfelel, azonnal elkölthető, felhasználható és lehetőleg minél több féle szolgáltatás igénybevételének lehetőségét kínálja. Az egészségpénztári szolgáltatások - a fedezetbiztosítását követően - azonnal igénybe vehető szolgáltatások, ráadásul nagy részük sokak számára a mindennapjaikhoz is nélkülözhetetlenek (pl. sporttevékenységek, szemüveg- és kontaktlencse vásárlás, gyógyszerek vásárlása, gyógyüdülés stb.)."
Bár a fentebb említett érvek, a béren kívüli juttatási rendszer és azon belül is az egészségpénztári támogatás megtartása mellett szólnak, biztosan lesznek olyan munkáltatók, akik a cafeteriát vagy bizonyos elemeit megvonják januártól a dolgozóiktól. "Azoknak a tagoknak, akiknek munkáltatójuk megvonja az egészségpénztári tagdíjtámogatást, érdemes elgondolkodniuk az egyéni befizetés lehetőségén, hiszen így továbbra is élhetnek a szolgáltatói kedvezményekkel, illetve 30%-os adó visszatérítést igényelhetnek pénztári számlájukra." - egészítette ki nyilatkozatát Studniczky.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- A Tisza egyik jelöltje nemrég még „nárcisztikus idiótának” nevezte Magyar Pétert
- Újra lehet Török Nagydíj 2026-tól
- Gyerekek alatt szakadt be egy sportközpont tetőablaka
- Figyelmeztetést adtak ki az ország nagyobbik felére
- Így alakult a pártok ajánlásgyűjtése az EP-választásra – részletek
- Körözést adott ki az ukrán elnök ellen Moszkva