Kikre figyelnek a bankok? - Y-generációban a jövő

Az Y generáció az 1982-1995 között születetteket foglalja magába, gyakran nevezik őket ezredfordulósoknak, illetve "dotcom" generációnak is. Ami leginkább jellemző rájuk, az a "technológia-őrültség" és gyakorlatiasság, ugyanis ez a generáció egész más környezetben nevelkedett, mint az őket megelőző X generáció. Az 1965-1980 születettek számára még a kábeltévé, a video, a videojátékok, a fax, a mikrohullámú sütő, a mobiltelefon jelentették az újdonságot. Ezzel szemben az ezredfordulósoknak már igen korán saját mobil telefonjuk volt, nemcsak a számítógépet tudták kicsi gyerekkoruktól kezdve használni, hanem az interneten is teljesen otthon mozognak. Kiszolgálásuk a termelő és szolgáltató vállalatok részéről is teljesen új stratégiát igényel, hisz sikerük vagy bukásuk az Y generáción múlik.

Hogy miért foglalkoznak üzleti szempontból ennyit ezzel a generációval? Ennek több oka is van. Egyrészt ez a második legnagyobb demográfiai csoport, náluk többen csak a szüleiket jelentő baby-boomerek vannak.. De ez még önmagában nem jelent nagy üzleti lehetőséget, azonban ha azt is figyelembe vesszük, hogy számos felmérés szerint hamarosan a leggazdagabbaknak számítanak majd - 2015-re az éves költésük csak az USA-ban elérheti a 2,45 ezer milliárd dollárt - már érthető a bankok és vállalatok különös igyekezete, hogy ügyfeleik körében tudhassák őket.

2007-ben a Forrester által készített tanulmány szerint a 12-21 év közötti online vásárlók 65 százaléka már saját számlával rendelkezik, 42 százalékuk hitelkártyával, 35 százalékuk pedig már arról számolt be, hogy az egyetemi tanulmányaihoz már most igyekszik félretenni. De igen sokan már 25 év alatt saját lakással rendelkeznek. Ezek mindegyikéhez szükséges lehet banki szolgáltatást igénybe venni, tehát érdemes a bankoknak szemfülesnek lenniük.

Az Y generáció fogyasztói szokásainak feltérképezésével több tanulmány is foglalkozik. Egy 2007-es amerikai felmérés szerint 97 százalékuk saját számítógéppel, mobillal (94%) rendelkezik, 76 százalékuk rendszeresen használ azonnali üzenetküldő rendszert (pl. msn, skype), és közülük sokan a hét minden napján, a nap 24 órájában csatlakozik is rá. 34 százalékuk elsődleges hírforrásnak az internetet tekinti, vagyis bátran kijelenthető, hogy az Y generáció igazi igazi internet-generáció.

Az egyik legújabb, a Deloitte által készített felmérés kifejezetten a banki, pénzügyi szokásaikra vonatkozik. Az eredmények új utakat jelölnek ki a bankok számára ezen célcsoport eléréséhez. Mivel a fiatalokra jellemző a fizikain túl a virtuális közösséghez tartozás is - lásd a Facebook-ot, vagy az iwiw-et - ez egy kihagyhatatlan lehetőséget jelent marketing szempontból. Ugyanakkor a hagyományos reklámokkal, hirdetésekkel szemben mondhatni immunissá vált ez a korosztály.

Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan ragadhatják meg a bankok a közösségi oldalak által kínált lehetőséget? A Royal Bank of Canada (RBC) például a Facebook-on keresztül igyekszik elérni a fiatalokat. Itt egy olyan blogot hozott létre, ahol a fiatalok megoszthatják egymással a bankkal kapcsolatos tapasztalataikat, és még pénzt is kaphatnak azért, ha egy videofelvételen keresztül teszik meg ezt. Ezen a fórumon, podcast-eken keresztül tulajdonképpen személyes tanácsadásra is lehetőség nyílik.

A Deloitte tanulmánya alapján az elsődleges információforrások között a fiatalok körében már a blogok, és fórumok is megjelentek, tehát az RBC stratégiája megalapozottnak tűnik.

A mobil-bankolásban rejlő lehetőség azonban nem csak Európában, az Egyesült Államokban sincs kiaknázva. Az SMS-ben történő fizetésen, és átutalásokon túl az úgynevezett érintés nélküli fizetési mód jelentheti az igazi jövőt. Ezt a fizetési formát a MasterCard fejlesztette ki, és előnye abban rejlik, hogy jelentősen lerövidíti a kártyás fizetést, mivel sem mágneskártya, sem chip-kártya esetében nem kell azokat a terminálon lehúzni, elég 4-6 centiméteren belül tartani. Ennek továbbfejlesztése tulajdonképpen a kártya mobiltelefonban való elhelyezése, így maga a telefon válik fizetőeszközzé.

A holland Rabobank volt az első Európában, amelyik saját mobilhálózatot alakított ki, megkönnyítve ezzel mobillal történő fizetést. Azóta már a mobillal történő érintés nélküli fizetést is bevezette a pénzintézet. Hazánkban még jóval kevesebb funkciót rejt a mobilkészülék. Igaz már most is fizethetünk vele autópálya-használatért, parkolásért, újság-előfizetésért, azonban igazi "pénztárcaként" még nem funkcionál, érintés nélküli fizetésre pedig még sokáig nem is lesz alkalmas.

A bankoknak láthatóan alkalmazkodniuk kell a mostani generáció technológai kifinomultságához, gyakorlatias, egyszerűségre törekvő igényeihez. Fontos, hogy segítséget nyújtsanak számukra a pénzügyekben való eligazodáshoz, amire a hagyományos marketing csatornák már nem alkalmasak. Az elosztási csatornák specializáltsága helyett inkább az egyszerűségre, és széles funkcionalitásra kell törekedniük. A hagyományos, bankfiókban történő tanácsadáson túl az egyetemeken, közösségi oldalakon történő kapcsolatfelvétel lehet a következő lépés.

Az amerikai Capital One Bank például a Sturbucks-szal nyitott közös fiókhálózatot Manhattan-ben, ezzel próbálva becsalogatni a fiatalokat. Ez tehát egy egészen új funkciót kölcsönöz a bankfióknak, egy olyan hellyé változik, ahol nem csak egy átutalás, vagy számlanyitás erejéig tartózkodnak az ügyfelek, hanem hosszabban elidőznek, pénzügyi tanácsadókkal beszélhetnek, alaposabban és kényelmesebben megfontolhatnak egy-egy pénzügyi döntést.

Az Y generáció tehát igazi kihívást jelent nem csak a bankok, de más profitorientált szervezet számára is. Az hozzájuk történő alkalmazkodás pedig alapvető jelentőségű a piacon maradáshoz.