Olyan távol vannak a magyar valóságtól a fiatalok, hogy az már fáj

Jó ideje azzal vannak elfoglalva a munkaerő-piaci kutatók, hogy mennyire elszállt vágyakkal és elvárásokkal tekintenek jövőjükre az Y generációsok. Az utánuk következő korosztály, a Z generáció viszont még rajtuk is bőven túltesz, ha merészségről van szó.

A ma 18-24 éves korosztály nagyjából 850 ezer fiatalt jelent. Közülük 220 ezren tanulnak, háromnegyedük viszont nem része az oktatási rendszernek, így ők elvileg a munkaerőpiacon vannak jelen. Ehhez képest a korosztály 43 százalékának nincs állandó munkája, de csak 8 százalékuk állítja azt, hogy még sosem dolgozott - derült ki a GKI és a Jófogás közös tanulmányából.

Néhány év is számít

Ahhoz, hogy generációs különbségek üssék fel a fejüket, nem kell harminc éves távlatban gondolkodni: az 5-10 évvel előttük járó Y generációsoknál például a hosszú távú munkahelyi elköteleződésben a személyes kapcsolatok a mérvadóak, míg a legifjabbak inkább az anyagi juttatások mentén tudnak elköteleződni. Munkahelyhez kötik a lojalitást, nem személyes viszonyokhoz.

Azt is máshogy ítélik meg a Z generációsok, hogy nekik személyesen mekkora szerepük van a céljaik elérésében. A fiatalok nagy többsége úgy véli, hogy a kitűzött célok elérése szinte teljes egészében rajtuk múlik, ellenben a 40-es éveikben járók sokkal nagyobb arányban érzik a külső hatások szerepét is.

Ami viszont igazán meglepő, hogy 10-ből 4 hallgató nem hisz annak a szaknak, vagy szakmának a piacképességében, amelyet éppen tanul. Az is kiderült, hogy a már dolgozó fiataloknak mindössze a fele dolgozik végzettségének megfelelő munkahelyen.

A tanulmány szerint a 18-24 éves korosztály 68 százaléka pénzkereseti lehetőség miatt kezd el dolgozni, 33 százalékukat pedig azért, hogy önállósodjanak, és külön költözhessenek a családtól. Minden nyolcadik fiatal azért dolgozik, hogy finanszírozni tudja a tanulmányait. 

Ennek a korosztálynak munkahelyválasztásnál a fizetési igények teljesülése a legfontosabb, és a rugalmas munkaidő is nagyon vonzó számukra, hogy ne csak a munkáról szóljon az életük.

És ha már a fizetéseknél tartunk: az előzetesen elvárt nettó fizetés átlagosan 181 ezer forint ebben a korosztályban, és ez az iskolai végzettség növekedésével együtt emelkedik. Tehát egy alapszakos hallgatónak alacsonyabbak az igényei, mint akik már mesterszakon végzősök.

A jövőt illetően a fiataloknak a saját vállalkozás indítása és a végzettségnek megfelelő munkahely megtalálása a legfőbb irány. És bár 10 százalékuk szeretne külföldön is munkát vállalni, közülük 20 százalék egyáltalán nem beszél idegen nyelvet.

Nézzük a valóságot

A diplomás pályakezdők néhány kiemelt területen kereshetnek 300 ezer forint felett is, ez leginkább az informatika területére vonatkozik. De a pályakezdők átlagfizetést itthon bruttó 200 ezer forint, ami 30 százalékkal kevesebb az országos átlagkeresettől - derül ki a fizetesek.hu kutatásából.

Természetesen az iskolai végzettség is befolyásolja a fiatalok bérezését. Általános iskolai végzettséggel havonta bruttó 150 ezer forintot keresnek, szakközépiskolaival 175 ezret, gimnáziummal 210 ezret, OKJ-s végzettséggel 215 ezret, diplomával pedig bruttó 320 ezer forint körül.

Pályakezdők esetében a három legrosszabbul fizetet terület a vendéglátás, az idegenforgalo (bruttó 160 ezer), és az egészségügyi és szociális ellátás (bruttó 150 ezer forint).