Az biztos, hogy a tájékoztatási kampány nem indult el áprilisban, és felhívás sem jelent meg a honlapon a korábban megismert ütemezés szerint.
Nagyot csökkent a munkanélküliség, az idei második negyedévben 196 ezer magyarnak nem volt állása. Úgy tűnik, nincs ok aggodalomra, egy friss felmérés szerint azonban a válaszadók jelentős része nem érzi biztonságban a munkahelyét.
A GKI júliusi lakossági felmérésében a megkérdezettek átlagosan 76 százaléka javulást vagy stagnálást, 24 százaléka pedig romlást (növekvő állástalanságot) várt a munkanélküliek számában a következő 1 évben. Mindeközben a KSH adatai szerint 2017 második negyedévében 196 ezer munkanélküli volt az országban és a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt (2013-ban még 10% feletti). Ezek az értékek a rendszerváltás óta a legjobb adatok, és ez alapján úgy tűnik, hogy nincs ok az aggodalomra. Mégis, a felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy hiába a javuló magyar foglalkoztatottsági mutatók, a válaszadók viszonylag jelentős része még mindig nem érzi biztonságban a munkahelyét.
1992 óta jellemzően a diplomások tartottak a legkevésbé, a legfeljebb 8 általánost végzettek pedig a leginkább a munkanélküliségtől, de igazából végig együtt mozognak az értékek. A félelem csökkenését az elmúlt években csökkentette a magyar gazdaság visszaesésének befejeződése, a közmunka elterjesztése, majd a külföldre kivándoroltak és a munkavállalók képzettségbeli problémái miatt kialakult munkaerőhiány, valamint az állami túlfoglalkoztatás.
A júliusi felmérésben - meglepő, és a korábbi trendtől feltehetőleg csak átmenetileg eltérő módon - a legfeljebb 8 általánost végzettek a legoptimistábbak ("csak" 21 százalékuk vár romlást). Az érettségivel rendelkezők körében az arány 23 százalék, a szakmunkás és diplomások között pedig rendre 26-26 százalék. Vagyis iskolai végzettség szerint közel azonos arányban félnek az elbocsátásoktól, ugyanakkor a képzettebbek most kissé jobban tartanak ettől.
A megkérdezettek válasza munkaerő-piaci aktivitás szerinti bontásban nem meglepő módon a munkanélküliek körében lett a legrosszabb (33% számít további romlásra). A munkanélküliségből - főleg ha az tartós, képzetlenséggel és hátrányos regionális helyzettel kapcsolódik össze - valóban nehéz a kitörés. Az egyetemista/főiskolai hallgatók között ellenben messze a legjobbak a várakozások (9%). Ez feltehetően azért van így, mert azt látják, hogy sok álláslehetőség közül válogathatnak. Ugyanakkor, a felsőfokú végzettségűek nem feltétlenül a képzettségüknek megfelelő pozíciókban dolgoznak. Sőt, gyakran alacsonyabb keresettel is kell beérniük.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- Jól ment a Ferencváros korábbi ellenfeleinek az elődöntőben
- "Ötéves háború lesz" - a nap hírei
- Francia elnök: ha Oroszország győz, Európa biztonságának vége
- Az ügy, amelyet Joe Biden és Donald Trump is bevett a kampányába
- A magyar bírói fizetések emeléséért küzd az Európai Bírói Egyesület
- A Budapesti Metropolitan Egyetem összefogott az Arizonai Állami Egyetemmel