A friss statisztika alapján a kilakoltatások száma az elmúlt években inkább stagnál, jóval a korábbi válságidőszakok szintje alatt.
A mai napon megkezdődött a devizahitelek forintosításának hosszadalmas folyamata, január elsejétől a devizaadósságot rögzített árfolyamon törleszthetik az ügyfelek. De miért jó a rögzített árfolyam, és mennyit nyernek az adósok a forintosítással?
Az új esztendő ünneplésén felül más okból is nagy napra virradhattak a devizahitelesek. Mától nem kell aggódniuk az árfolyamváltozások miatt, mivel a forintosítási törvénynek köszönhetően rögzített árfolyamon törleszthetik a kölcsönüket.
Milyen árfolyamon rögzítették a hiteleket?
Az árfolyam ingadozása miatt a forintosításig a jogszabály rögzítette az árfolyamokat, azért, hogy a devizaadósoknak ne kelljen kifizetni az ingadozás miatti többletet. A rögzítés szintje svájci frank esetén 256,5 forintos, eurónál 309 forintos, míg japán jen alapú hitelnél 2,16 forintos szinten történik. Lényeges, hogy a forintosításkor ezeken a szinteken váltják majd át a devizahiteleket forinthitelekre.
Maga a forintosítás egyébként később fog megtörténni. A bankoknak március és április során kell értesíteniük az ügyfeleket az elszámolásról, és az értesítő kézhezvétel utáni 30. napon történik meg a devizahitel automatikus átváltása, kivéve, ha az adós devizahitelben szeretne maradni és erről nyilatkozik. Ezt az alábbiak közül egy feltétel teljesítése mellett teheti meg:
- Ha megfelel a január 1-jétől érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet szabályozásnak, így például frankhitel esetében nem éri el a törlesztőrészlet a nettó jövedelem 10 (400 ezer forintos jövedelemtől 15) százalékát
- Ha a törlesztőrészletet meghaladó rendszeres devizajövedelme van
- Ha 2020 végéig lejár a devizahitele
- Ha a forintosítás következtében megnőne a hitelkamat-szintje
Fontos, hogy a forintosítás visszamenőlegesen február 1-től lesz érvényes, emiatt február és a forintosítás között esetlegesen túlfizetett részleteket a bank visszafizeti az adósnak, viszont a többségnél ez várhatóan nem jelentős összeg.
De mégis hogyan csökkennek a terheink?
A tartozásunk egyrészt csökken az elszámolás miatt, aminek köszönhetően a törlesztőrészlet is alacsonyabb lesz. A forintosítás során viszont a kölcsön kamatszintje is csökkenhet, mivel az alábbi három szabály alapján kell megállapítani a forintosított hitel kamatszintjét:
- Kiindulópont: a jelenleg 2,1 százalékos 3 havi BUBOR-ra a devizahitel eredeti (pl. svájci frank bankközi kamatlábához képest számított) kamatfelárát kell a bankoknak felszámítaniuk
- Felső korlát: nem lehet magasabb a kamat sem a devizahitel eredeti, sem a mostani (pontosabban a tavaly július 19-ei) kamatszintjénél. A kamatfelár pedig maximum 4,5 (lakáshitelek), illetve 6,5 (szabad felhasználású hitelek) százalék alatt lehet
- Alsó korlát: a kamatfelár nem lehet kevesebb, mint 1 százalék
A szabályok alapján az adósok többségének csökkeni fog a kamatszintje, ami miatt (az elszámolás mellett) a törlesztőrészlet tovább csökken. Az elszámolást és a forintosítást egyébként egy lépésben hajtják végre, így nehéz lesz megmondani az egyéni esetekben, hogy az elszámolás vagy a forintosítás csökkentette jobban a törlesztőrészletet.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mennyivel csökkennek a terhek?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint egy átlagos devizahiteles tatozása jelenleg 7,5 millió forint, ami az elszámolás után mindössze hatmillió forintra apad.
A tartozás és a kamatszint csökkenése miatt a törlesztőrészlet 78 ezer forintról 56 ezer forintra esik.
Lényeges hangsúlyozni, hogy ez egy tipikus devizaadósság és a tartozás és a törlesztőrészlet csökkenésében hatalmas különbségek lehetnek. Az alábbi öt feltétel változása nagyban befolyásolja, hogy mennyivel csökkennek az adós terhei:
- Felvett hitelösszeg
- Futamidő
- Hitelfelvétel időpontja
- Egyoldalú kamatemelés mértéke
- Árfolyamrés mértéke
Akkor miért fontos a rögzítés?
Ugyan csak néhány hónapig csökkenhet emiatt a törlesztőrészlet (a visszamenőlegesség miatt valójában csak egy hónapig), azonban láthatjuk, hogy a forint az év végén jelentős gyengülésen ment keresztül. Emiatt (ha csak átmenetileg is) megugrottak a törlesztőrészletek, ami főleg azoknak lehet kellemetlen, akik eddig is éppen csak kijöttek a havi fizetésükből. A mai naptól fogva viszont már emiatt nem kell aggódni, hiszen a januári árfolyamok alapján elszámolt törlesztőrészletet már a rögzített szinten határozzák meg a bankok.
-
Vállalat-finanszírozás fedezettel: hogyan javítja a kondíciókat a Start Garancia kezessége?
Limbach Attilát, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük,hogy miért érdemes ma egy vállalatnak kezességet kérnie és minek kell ehhez megfelelnie?
-
Az Év Bankja 2025: mutatjuk a teljes listát, ők lettek a győztesek
Csütörtökön adták át a Mastercard díjait.
-
Az innovációs fődíjat a Gránit Bank nyerte a Mastercard „Az év bankja” versenyén (x)
A Gránit Bankot választotta az Innovation szegmens legjobbjának a szakmai zsűri a Mastercard „Az év bankja 2025” versenyén
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







