Hogy tudtak ennyi embert becsapni, átverni? 300 milliós a kár

A vádirat lényege szerint, 2009 vége és 2013 eleje között a vádlottak újságokban adtak fel hirdetéseket, amelyekben úgynevezett fogyasztói csoportok szervezése címén, valójában hitelt ígérve, azt a látszatot keltették, hogy az arra rászorulók igen kedvező feltételekkel, jutányosan és gyorsan juthatnak pénzhez.

A hirdetések alapján, a vádlottak által létrehozott cégeknél megjelent sértetteket ezután azzal tévesztették meg, hogy akár egy egyszeri regisztrációs díj, valamint törlesztő részlet befizetésével már egy-két hónap elteltével biztosan pénzhez juthatnak. A megtévesztő tájékoztatás alapján a sértettek jellemzően ötvenezer forint körüli, egyes esetekben egymillió forintot is meghaladó összegeket fizettek be.

Az ügyészség szerint a vádlottak valódi célja "a már jellemzően eleve nehéz anyagi helyzetben lévő, arra rászoruló, esetleg eladósodott sértettek által befizetett pénzösszegek jogtalan megszerzése volt, így sem a fogyasztói csoportok létrehozása, illetve az annak lényegét jelentő áruvásárlás, sem pedig a befizetett pénzek visszafizetése nem állt szándékukban".

A vádlottak 2473 sértettnek összesen több mint 300 millió forint kárt okoztak. A budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség nagyobb kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt kilenc emberrel szemben nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A vád tárgyává tett cselekmény jogi minősítése "nagyobb kárt okozó bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett csalás bűntette", amelynek büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

Így csinálják a profik

A fogyasztói csoport nem hitelintézet, és nem is bank, hanem szervező cég, jövedelemszerző gazdasági társaság, amely a szervező tevékenységet díjazás ellenében végzi.

A csoportok a szervező közreműködésével futamidőre szerveződnek, tagjai vásárlói jogot szerezhetnek - hosszabb-rövidebb idő alatt években kifejezve - sorsolással vagy előtörlesztéssel. Az előtörlesztés, a regisztrációs díj és az első havi törlesztő részlet befizetése többletfeltételnek minősül. Az ígéretek szerint a többletfeltételek vállalása előnyt jelent a fogyasztó által választott dolog tulajdonjogának megszerzéséhez. Az ügylet pénzügyi fedezetét a fogyasztói csoport tagjainak befizetései teremtik meg, de ez bizonytalanságot és kockázatot jelent a tagok számára. Erre a tagok a fogyasztói csoportba való belépéskor nem gondolnak, illetve nem hívják fel a figyelmet a szervezők.

A fogyasztóvédelmi törvény a fogyasztói csoportot a következők szerint határozza meg: "fogyasztói csoport: a szervezők - díjazás ellenében történő - közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül - véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján - a csoport segítségével megszerezze".

A fentiek ellenére az ilyen csoportokkal szembeni panaszok legtöbbször azzal kezdődnek, hogy a fogyasztó pénzhez szeretett volna jutni, és így került hirdetések útján a fogyasztói csoportot szervező vállalkozáshoz. Egyes vállalkozások kölcsönként jelölik meg az általuk nyújtott szolgáltatást, de a hirdetések a "hitel" szót már nem tartalmazzák. A fogyasztók félreértése inkább a szervezők nagyvonalú, - több esetben vélelmezhetően szándékosan - hiányos szóbeli tájékoztatásából származik, utólag azonban a befizetett pénzek visszaszerzésére minimális az esély.

Januártól szigorítanak a szabályozáson

Mindenképp előrelépésként értékelhető, hogy januártól szigorodik a fogyasztóvédelmi törvény. A a kormány által kezdeményezett módosítás többek között betiltaná a fogyasztói csoportok szervezését.

 2014. január 1-jétől végleg megtiltanák új fogyasztói csoportok létrehozását, a 2012. január 1-jét megelőzően alakultakat pedig szigorúbb szabályok szerint engedné működni. (A jelenleg hatályos jogszabály 2012. január 1-jétől 2014. január 1-jéig moratóriumot rendelt el a fogyasztói csoportok létrehozására.)

A működő csoportok számára előírt szigorítás lehet például, hogy a vállalkozások kötelesek lesznek ügyfélszolgálatot működtetni a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztók tájékoztatására. A módosítás bővíti azokat az eseteket is, amikor kötelező bírságot kiszabni: ezek közé tartozik, ha a jogsértés koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatékosságuk miatt különösen kiszolgáltatott ügyfelekkel szemben történik.

Az indoklás szerint a fogyasztói csoportok - az erőteljes hatósági fellépés ellenére is - számos esetben a legkiszolgáltatottabb fogyasztói rétegek megtévesztésével szervezik tevékenységüket.