Gulyás Gergely a reggeli kormányinfón bejelentette, hogy a kormány abban az esetben, ha nem sikerül megállapodni az EB-vel átvállalja az Erasmus-ösztöndíjak kifizetését.
Az infláció további gyorsulása miatt az év hátralévő részében a reálkeresetek tempója további lassulást mutathat. Azaz a fizetések vásárlóereje gyengülhet.
A vártnál lényegesen kedvezőbb első negyedéves GDP-adatok következtében 1,1 százalékponttal 7,7 százalékra javult az idei GDP-növekedési előrejelzés.
Hitted volna? 2021 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A GKI a múlt év végihez képest 0,6 százalékponttal, 4,3%-ra (4-4,5%-ra) emelte 2021. évi növekedési prognózisát.
Egyre reálisabb a nagyobb emelés.
Üres kézzel érkezett a BKV a bértárgyalásra: a vezérigazgatója, Bolla Tibor azt mondta, sem a cégnek, sem a BKK-nak, sem pedig a fővárosnak nincs forrása a tömegközlekedésben dolgozók fizetésének emelésére. Az állami közlekedési szférában (MÁV-Volán) 5-6 százalék körüli bérfejlesztésre lehet esély.
Érdekességek a legkisebb adható munkabérről.
Több tényező is a bérdinamika gyengülését vetíti előre.
Ennyit kapnak kézhez az érintettek.
Megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A minimálbér bruttó 167 400 forintra emelkedik, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nő.
Körvonalazódik a megállapodás.
Kudarcba fulladtak a tárgyalások a magyar minimálbérről. 3%-os emelést javasoltak, de a 4%-os növekedésbe is benne lettek volna a munkaadók. A munkavállalói oldal képviselői azonban nem egyeztek bele ebbe.
A munkáltatók három százalékkal emelnék a minimálbér összegét, ennél magasabb összegre csak akkor hajlandók, ha a kormány tovább csökkenti a szociális hozzájárulási adót, ez azonban nincs napirenden.
Mindenki érzi a pénztárcáján.
Miközben a KSH adatai szerint a gazdasági folyamatok 2020 harmadik negyedévében az előző negyedévhez képest a vártnál is kedvezőbbé váltak, már tudjuk, hogy a negyedik negyedév minden bizonnyal lényegesen rosszabb lesz. Ennek oka a járvány második hulláma, a mozgáskorlátozó intézkedések keresletet és kínálatot visszafogó hatása, mindennek a gazdasági várakozások romlásában való megjelenése. A GKI a trendet tekintve nem változtat szeptemberi, "W" vonalvezetésű, a nagy második negyedévi visszaesés és harmadik negyedévi javulás után a negyedik negyedévben újra mélyebb visszaesést váró előrejelzésén. Számszerűen azonban a GKI a kedvező harmadik negyedévi adatok alapján a korábbi 9%-ról 7%-ra mérsékli a negyedik negyedévi visszaesés, s 7-ről 6%-ra az éves GDP-csökkenés mértékét. Ez továbbra is közel áll, de immár egy hajszállal optimistább a kormány és az EU 6,4%-os prognózisához képest, miközben kissé pesszimistább az OECD napokban közzétett 5,7%-os előrejelzésénél. Abban is általános az e...
A bérek emelkedése lényegében fenntartja a vírusjárvány előtti erős dinamikát - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akiket már erősen foglalkoztat a jövő évi bértárgyalások kimenetele.
És hol van még a vége!
2017-ről 2020-ra 35 százalékkal, 250 ezer fő alá csökkent a minimálbéren foglalkoztatottak létszáma. A minimálbér négy év alatt 45, a garantált bérminimum pedig több mint 63 százalékkal emelkedett, ami a magasabb bérszinteket is látványosan növelte. A bruttó és nettó keresetek a jelzett időszakban egyaránt 50 százalékkal nőttek.
A háztartások magánfogyasztása a második negyedévben látványosan, 8,6 százalékkal csökkent, nagyobb méretékben, mint amit a regisztrált reálbér-, vagy a foglalkoztatási adatok alapján várni lehetett volna.
