Az adóhatóság gyakorlatilag tehetetlen azokkal az offshore cégekkel szemben, amelyek olyan országban vannak bejegyezve, amelyekkel nincs hazánknak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodása.
Ebbe a kategóriába leginkább a karibi térség szigetei tartoznak. A feladat szinte megoldhatatlan a gyakorlatban, mivel egyezmény nélkül reménytelen, hogy bármilyen adathoz hozzájusson a hatóság. Ilyen esetekben a tulajdonosi háttér és a társaság tevékenysége sem hozzáférhető.
Nem segíti a hatóság dolgát, hogy nincs az offshore társaságokkal kapcsolatos nyilvántartása, ezért csak a cégbírósági adatokból lehet kiindulni. Ez azonban csak az anya-leány viszonylatokba enged bepillantást, ami alapján 1700-ra tehető a magyar gyökerekkel rendelkező offshore cégek száma. Ennél azonban sokkal több ilyen társaság van, a becslések szerint évente 700-800 offshore céget alapítanak a magyarok.
A jövedelmek offshore-területre menekítése ellen fel lehet ugyan lépni, ám ezek a kapuk véglegesen nem zárhatók be. A kormány által meglebegtetett szigorítás mellett, amely forrásadó alá vonná nemcsak a behozott, hanem a kivitt jövedelmeket is, más módszerek is vannak. Ezek körébe tartozhat például egy feketelista felállítása az offshore-területekről - ez az OECD nem együttműködő adózókat tartalmazó listája alapján épülhetne fel.
-
Több mint 22 milliárd forintot takarítottak meg a magyarok tavaly a Lidl Plus-al
A magyar vásárlók 85%-a minden vagy majdnem minden vásárlásnál használja a hűségkártyáját vagy mobilalkalmazását, míg mintegy 60%-a több programot is aktívan igénybe vesz.
-
Új AI központú kihívók a csúcsmobilok között: megérkeztek a HONOR legnagyobb újdonságai
A kínai gyártó vadiúj modelljeivel a Samsung és az Apple babérjaira tör. Egy biztos: nem a tudáson fog múlni.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







