Pénzcentrum • 2026. március 3. 06:15
Három napja tart az Egyesült Államok és Izrael háborúja Irán ellen, a konfliktus pedig máris regionális méretűvé szélesedett. Irán az Öböl menti arab államokat is támadja, miközben az Egyesült Királyság feloldotta a támaszpontjai használatára vonatkozó tilalmat. A háború gyorsan eszkalálódik: az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közleménye szerint a kuvaiti légvédelmi erők "baráti tűz" következtében három amerikai F-15E vadászbombázót lőttek le. Egyelőre kiszámíthatatlan, merre tartanak az események - írja elemzésében a BBC.
Donald Trump a floridai Mar-a-Lagóból, baseballsapkában és nyitott ingben rögzített videóüzenetben jelentette be a háború megindítását Irán ellen. Az elnök megfogalmazta a győzelem kritériumait is: Irán rakétaarzenáljának és rakétaiparának megsemmisítése, haditengerészetének felszámolása, valamint a regionális terrorista milíciák semlegesítése.
Trump arra szólította fel az iráni népet, hogy ragadja meg a lehetőséget és döntse meg a rezsimet. Ezzel tulajdonképpen a rendszerváltás felelősségét az irániakra hárítja, ami egyben menekülőutat is biztosít számára, amennyiben a teheráni rendszer mégis túlélné a háborút.
Izrael elkötelezett, az egész Közel-Kelet ellen háborúzik
Benjamin Netanjahu hasonlóan fogalmazott: Tel-Avivban, egy épület tetején állva kijelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok együtt képes lesz megvalósítani azt, amiért negyven éve küzdenek: a terrorrezsim teljes szétzúzását. Netanjahu számára a tét nemcsak geopolitikai, hanem belpolitikai is. Az idei izraeli választásokon az iráni háborúban aratott meggyőző győzelem feledtethetné a 2023. október 7-ei biztonsági kudarcot, amelyért sokan őt teszik felelőssé.
A Legfelsőbb Vezető és vezető tanácsadóinak likvidálása súlyos csapást jelentett a rezsimre, de ez nem jelenti szükségszerűen annak összeomlását. Az Iszlám Köztársaság intézményrendszerét közel ötven éve úgy tervezték meg, hogy túléljen háborúkat és merényleteket. Szemben a Szíriában vagy Líbiában látott családi diktatúrákkal, Irán egy összetett politikai-vallási intézményhálózatra épül, amelynek elemei egymást átfedő hatáskörökkel rendelkeznek.
A rendszer védelmét több réteg biztosítja. Az Iszlám Forradalmi Gárda mintegy 190 ezer aktív katonával és akár 600 ezer tartalékossal rendelkezik, emellett a gazdaság jelentős részét is ellenőrzi. Vezetőinek tehát ideológiai és anyagi motivációjuk egyaránt van a hűségre.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A becslések szerint 450 ezer fős Baszídzs milícia a rezsim utcai ütőerejét adja. Bár Trump halállal fenyegette meg a fegyveres erők tagjait, ha nem teszik le a fegyvert, az Iszlám Köztársaságot átható mártíromság-kultusz közegében ez aligha változtat sokak elszántságán. A Legfelsőbb Vezető halálhírét az állami tévé sírva közölte, úgy fogalmazva, hogy "megízlelte a mártíromság édes, tiszta kelyhét".
Donald Trump robbantotta ki a Közel-Kelet háborúját, de lehet, hogy értelmetlenül?
Trump stratégiája óriási kockázatot rejt: arra nincs történelmi precedens, hogy pusztán légierővel rendszerváltást lehessen kikényszeríteni egy jól felfegyverzett ellenféllel szemben. Az eddigi tapasztalatok sem biztatók. Irakban Szaddám Huszein 2003-as eltávolítása évekig tartó háborút és a dzsihádista szélsőség megerősödését hozta. Líbia tizenöt évvel Kadhafi bukása után is szétesett, elszegényedett, bukott állam. Irán közel háromszor akkora, mint Irak, több mint kilencvenmilliós, soknemzetiségű lakossággal. Ha a rezsim összeomlik, a legrosszabb forgatókönyv a szíriai és iraki polgárháborúkhoz hasonlítható káosz.
Az amerikai-izraeli csapások kétségkívül szétverik Irán katonai kapacitásait, ami akkor is átrajzolja a közel-keleti erőviszonyokat, ha a rendszer túléli a háborút. Bár az irániak többsége valószínűleg örülne a rezsim bukásának, egy erőszakkal megdöntött rendszer helyén békés és működőképes alternatívát építeni hatalmas kihívás lenne. A háború harmadik napján ennek esélyeit felmérni még korai.