Pénzcentrum • 2024. augusztus 30. 19:29
Négyszáz éves szamurájkardot rejtett egy berlini pince - írja a Heritage Daily.
A Berlini Műemlékvédelmi Hivatal szakemberei különleges leletre bukkantak a német főváros egyik pincéjében. Egy, az Edo-korszakból (1603-1868) származó japán kardot fedeztek fel, amely a szakértők szerint egy 17. századi vakizasi, azaz rövidkard lehet.
A vakizasi a feudális Japánban a szamurájok által viselt fegyverek közé tartozott. Általában másodlagos kardként szolgált a híresebb katana mellett, és gyakran használták a szamurájok rituális öngyilkosságához, a szeppukuhoz is.
A fegyvert a Molkenmarkt területén zajló feltárások során találták meg, ahol a második világháborús bombázások által súlyosan megrongált 20. századi pincéket vizsgálták. A kard mellett egyéb tárgyak is előkerültek a törmelék közül, többek között lószerszámok és tüzérségi eszközök.
A szakértők alapos vizsgálat alá vetették a leletet. A kard markolatán famaradványokat és textilkötés nyomait fedezték fel. Emellett azonosították rajta Daikokuten japán szerencseisten szimbólumát is, aki többek között a gazdagság, a háztartás és a termékenység védelmezője volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A kutatók számára egyelőre rejtély, hogy miként kerülhetett ez a ritka japán fegyver egy berlini pincébe. Az egyik feltételezés szerint esetleg egy korai diplomáciai küldetés során hozhatták Európába ajándékként, talán az 1862-es vagy az 1871-1873 közötti japán misszió alkalmával.
Ez a váratlan felfedezés nemcsak a régészek és történészek számára jelent izgalmas kutatási lehetőséget, de rávilágít a 19. századi német-japán kapcsolatok eddig kevésbé ismert aspektusaira is.