Nagy Béla Ádám • 2026. szeptember 22. 16:02
Már több európai országban is működik a magyarhoz hasonló palackvisszaváltási rendszer, de korántsem ugyanannyit ér egy üres PET-palack vagy fémdoboz. Ausztriában például mintegy 91 forint jár vissza, Szlovákiában 55, Romániában 35, Horvátországban pedig 36 forintnak megfelelő összeget kap a vásárló. Közben Csehország és Szlovénia még keresi a saját megoldását, miközben az Európai Unió 2029-re 90 százalékos visszagyűjtési arányt vár el az érintett italcsomagolásoknál. A Pénzcentrum megnézte, hogy a régióban, hogyan működik az üvegvisszaváltási rendszer.
Az európai palackvisszaváltási rendszerek gyors terjedése mögött egyre szigorodó uniós hulladékgazdálkodási szabályok állnak. Az EU nem azt írta elő a tagállamoknak, hogy pontosan milyen betétdíjat kell alkalmazniuk, hanem magas visszagyűjtési célokat határozott meg az egyszer használatos italcsomagolásokra.
A folyamat már 2019-ben elindult. Az egyszer használatos műanyagokról szóló uniós irányelv szerint a tagállamoknak 2025-re az egyszer használatos műanyag italpalackok legalább 77 százalékát, 2029-re pedig legalább 90 százalékát kell elkülönítetten begyűjteniük. Az új csomagolási és csomagolási hulladékról szóló uniós rendelet, a PPWR ezt a célt tovább erősítette. A 2025-ben elfogadott szabályozás szerint 2029. január 1-jétől a tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyszer használatos, legfeljebb 3 literes műanyag italpalackok és fémből készült italcsomagolások legalább 90 százalékos elkülönített gyűjtését.
A rendelet főszabályként ehhez betétdíjas, vagyis visszaváltási rendszert kapcsol. A vásárló a termék megvételekor betétdíjat fizet, amelyet akkor kap vissza, amikor az üres csomagolást leadja egy megfelelő visszaváltási ponton. Az EU azonban nem határozta meg, hogy ennek 50 forintnak, 15 centnek vagy éppen 25 centnek kell lennie. A konkrét összeget a tagállamok állapíthatják meg.
A szabályozás ráadásul nem jelenti azt, hogy minden ország számára kötelező ugyanazt a rendszert bevezetni. Bizonyos feltételek mellett azok az országok is mentesülhetnek a kötelező betétdíjas rendszer kialakítása alól, amelyek már megfelelően magas elkülönített gyűjtési arányt érnek el, és intézkedési tervvel igazolják, hogy 2029-re teljesíteni tudják a 90 százalékos célt. A mentességhez 2026-ban már legalább 80 százalékos gyűjtési arányt kell elérniük az érintett csomagolásoknál.
Ez magyarázza, miért nem ugyanaz a helyzet minden közép-európai országban. Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Románia már működő betétdíjas rendszert használ, miközben Csehországban és Szlovéniában egyelőre nincs az egyszer használatos PET-palackokra és fémdobozokra kiterjedő országos kötelező rendszer.
A következő években azonban az uniós cél miatt ezeknek az országoknak is bizonyítaniuk kell, hogy képesek megfelelő arányban begyűjteni az érintett italcsomagolásokat. Ha ezt a hagyományos szelektív hulladékgyűjtéssel nem tudják biztosítani, a betétdíjas rendszer bevezetése marad az egyik legkézenfekvőbb megoldás. Az uniós szabályozás tehát nem egy egységes európai „REpontot” akar létrehozni. A cél az, hogy 2029-re az egyszer használatos italcsomagolások döntő többsége ne a kommunális hulladékban vagy a környezetben végezze, hanem ellenőrzött módon visszakerüljön a hulladékgazdálkodási rendszerbe. A betétdíj ehhez olyan pénzügyi ösztönzőt ad, amely közvetlenül a fogyasztót érdekelté teszi a palack vagy doboz visszavitelében.
Mi a helyzet a régióban?
Magyarországon 2024 elején indult el az országos kötelező palackvisszaváltási rendszer, azóta pedig egyre több európai országban találkozhatunk hasonló megoldással. A szomszédos országok között azonban jelentős különbségek vannak. Van, ahol már évtizedes hagyománya van a betétdíjnak, máshol csak tavaly vezették be, Csehországban és Szlovéniában pedig jelenleg sincs országos, egyszer használatos PET palackokra és fémdobozokra kiterjedő rendszer.
Ausztriában például 25 centet, Szlovákiában 15 centet, Horvátországban 10 centet kap vissza a vásárló egy megfelelő italcsomagolás után. Romániában 50 bani jár vissza, ami a szeptember 18-i árfolyamon nagyjából 35 forintnak felel meg. Lengyelországban 50 grosz, vagyis mintegy 42 forint a betétdíj.
Ausztria csak 2025. január 1-jén vezette be az országos, egyszer használatos italcsomagolásokra vonatkozó betétdíjas rendszert. A PET palackokra és alumíniumdobozokra egységesen 25 centes betétdíjat számítanak fel, ami a 2026. szeptember 18-i árfolyamon körülbelül 91 forint.
A rendszer a 0,1 és 3 liter közötti PET palackokra és fémdobozokra vonatkozik. A csomagolásokat a visszaváltáskor vissza lehet adni, a betétdíj pedig visszajár. Az osztrák rendszer első éve már komoly visszagyűjtési arányt hozott. Az első évben mintegy 1,4 milliárd csomagolást gyűjtöttek vissza, a visszagyűjtési arány pedig 81,5 százalék volt.
Szlovákiában 2022. január 1-jén indult el az egyszer használatos italcsomagolások országos betétdíjas rendszere. A PET palackok és fémdobozok után egységesen 15 cent betétdíjat kell fizetni, ami jelenlegi árfolyamon körülbelül 55 forint. A rendszer a 0,1 és 3 liter közötti PET palackokra és fémdobozokra terjed ki. A tejes és tejtartalmú italok, a szirupok, valamint a 15 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italok kívül esnek a rendszeren.
Szlovákiában ráadásul nem ez volt az első találkozás a betétdíjjal. A visszaváltható üvegpalackoknál már korábban is működött betétdíjas megoldás, az egyszer használatos PET-palackok és fémdobozok országos rendszere azonban 2022-ben indult el.
Románia 2023. november 30-án indította el országos betétdíjas rendszerét. Az úgynevezett SGR a 0,1 és 3 liter közötti, nem újratölthető PET, üveg és fémdobozos italcsomagolásokra vonatkozik. A betétdíj egységesen 0,50 román lej. Ez a 2026. szeptember 18-i árfolyamon körülbelül 35 forint. A fogyasztó a csomagolás leadásakor készpénzben, utalvány formájában vagy banki átutalással is hozzájuthat a pénzéhez, a visszaváltás módjától függően.
Horvátország a régió egyik úttörője. Az országban már 2005-ben bevezették a lakossági italcsomagolások betétdíjas visszagyűjtését. A rendszer részeként PET, üveg és fémdobozos italcsomagolások is visszaválthatók. A visszatérítés összege 2025-től 10 eurócentre emelkedett a korábbi 7 centről. Ez jelenlegi árfolyamon körülbelül 36 forint. Miközben a rendszer már két évtizede működik, a visszafizetett összeg még mindig alacsonyabb a magyar 50 forintos betétdíjnál.
A horvát rendszer méretét jól mutatja, hogy 2023-ban 1,13 milliárd, a rendszerbe tartozó csomagolást hoztak forgalomba, ezek közül 875 milliót, vagyis 77 százalékot gyűjtöttek vissza.
JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Németországban a betétdíjas rendszernek már komoly múltja van. Az egyszer használatos italcsomagolások kötelező betétdíját 2003-ban vezették be, vagyis több mint húsz éve működik az országos rendszer. Az egyszer használatos, a rendszerbe tartozó italcsomagolások után egységesen 25 cent jár vissza. Ez nagyjából 91 forintnak felel meg.
A rendszer általában a 0,1 és 3 liter közötti egyszer használatos italcsomagolásokra vonatkozik, ugyanakkor vannak kivételek, például bizonyos borok, pezsgők, tömények és egyes gyümölcslevek. Németországban tehát ugyanakkora a betétdíj, mint az új osztrák rendszerben, de a fogyasztók több mint húsz éve használják a visszaváltási rendszert.
Lengyelország 2025. október 1-jén indította el az országos betétdíjas rendszert. A rendszer 2026-ban már teljes első évét tölti. A legfontosabb egyszer használatos csomagolásoknál a PET palack és a fémdoboz után 0,50 zloty, vagyis nagyjából 42 forint jár vissza. Az újratölthető, legfeljebb 1,5 literes üvegpalackoknál 1 zloty a betétdíj, ami körülbelül 83 forint. A lengyel rendszer egyik érdekes sajátossága, hogy a vásárlónak nem kell megőriznie a blokkot. A rendszerhez tartozó csomagolást bármely megfelelő visszaváltási ponton vissza lehet adni.
Szlovéniában jelenleg nincs Magyarországhoz, Ausztriához vagy Szlovákiához hasonló országos, kötelező betétdíjas rendszer az egyszer használatos PET-palackokra és fémdobozokra. Az országban ugyanakkor működik betétdíjas megoldás a visszaváltható, többször használatos italcsomagolásokra. A vásárló ezek után betétdíjat fizet, amelyet az ép, újrahasználható csomagolás visszaadásakor visszakap.
Az egyszer használatos palackok és fémdobozok esetében azonban hamarosan változhat a helyzet. Az OECD 2026-os szlovén országértékelése szerint már napirenden van egy olyan törvény, amely kötelező betétdíjas rendszert hozna létre ezekre a csomagolásokra. A pontos betétdíjat és a rendszer részletes működését azonban még nem határozták meg. Az országban már most is kiterjedt szelektív hulladékgyűjtés működik. A műanyag, a fém, az üveg és a papír elkülönített gyűjtése széles körben elterjedt, a kormány ugyanakkor az uniós szabályok miatt kénytelen tovább javítani az egyszer használatos italcsomagolások visszagyűjtési arányát.
Csehországban egyelőre nincs magyar típusú országos palackvisszaváltási rendszer. Bár a korábbi tervek szerint a PET palackokra és fémdobozokra 4 koronás, vagyis mintegy 60 forintos betétdíjat vezettek volna be, a rendszer bevezetése elakadt. A 2026 júliusában megjelent szakmai összefoglaló még arról számolt be, hogy nincs hatályos zálogrendszer, és a korábbi törvényjavaslat sem jutott át a parlamenten. Azóta a cseh parlamentben újabb jogalkotási folyamat indult, ám ez már nem egyszerűen a korábbi zálogrendszer újbóli elfogadását jelenti. A cseh kormány 2026-ban inkább alternatív megoldást keres az uniós visszagyűjtési célok teljesítésére.
Felülvizsgálatot szeretnének
A Pénzcentrum korábbi felmérése is azt mutatja, hogy a palackvisszaváltási rendszer működésével kapcsolatban bőven akadnak kifogások. A kérdőívet 10 664 olvasó töltötte ki, és a válaszok alapján sokaknak nem önmagában a visszaváltás céljával van problémájuk, hanem azzal, ahogyan a rendszer a mindennapokban működik.
A válaszadók 55 százalékával már előfordult, hogy a körülményesség miatt inkább nem váltotta vissza a palackokat. A hosszú sorok, a megtelt vagy meghibásodott automaták, illetve az ezekből adódó várakozás sokaknál komoly bosszúságot okoz. Ezzel összhangban a kitöltők 69,4 százaléka indokoltnak tartja a palackvisszaváltási rendszer felülvizsgálatát.
Azt is érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a válaszadók 50,1 százaléka inkább elégedett, további 9,1 százalék pedig nagyon elégedett eddig a palackvisszaváltási rendszerrel.
A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a változtatási igény nem jelenti a rendszer alapvető céljának elutasítását. A válaszadók jelentős része továbbra is fontosnak tartja a palackok visszagyűjtését és újrahasznosítását, ugyanakkor egyszerűbb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működést várna.
A készpénzes visszafizetés tervezett megszüntetését például 57,7 százalék nem támogatná, vagyis sokan a meglévő lehetőségek megtartása mellett javítanák a rendszert. A válaszok jól jelzik, hogy a DRS társadalmi megítélésében nem pusztán az a kérdés, mennyi palackot sikerül visszagyűjteni, hanem az is, hogy mindez mekkora időbeli és kényelmi terhet jelent a fogyasztóknak.