Hajdu László • 2025. szeptember 21. 06:06
Pálinka. E szótól minden magyar szíve megdobban. Az egyik legismertebb italunk igazi hungarikum, büszkén fogyasztjuk és ajánljuk külföldi vendégeinknek. E téren minden rendben van - gondolnánk. Hogy ez mennyire nem fedi a valóságot, arról az iparág három különböző szakértője beszélt a Pénzcentrumnak.
A „milyen helyzetben van a magyar pálinkatermelés és fogyasztás?” kérdésre Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke lakonikus választ ad: „katasztrofális”. A problémát felsorolását az alapanyagoktól kezdi: „Tavasszal nagyon komoly fagykár ért több gyümölcsöt is: országosan az őszi- és a kajszibarack 80-90%-a elfagyott és volt olyan ültetvény, ahol az irsai szőlőfajta 100%-a károsodott. Emiatt az egyébként is drága gyümölcsárak az egekbe lőttek. Ez a most készülő pálinkákra lesz negatív hatással, hiszen a termelők ezt nem tudják realizálni az árakban. Több főzde ezért az idén nem is vásárolt alapanyagot, megpróbálja az előző években készített pálinkákkal „kihúzni” a szezont.”
Barabás Attila a Győri Likőrgyár vezérigazgatója, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja, a Magyar Pálinka Lovagrend Nagymestere árnyalja a képet, Ő már két teljes gyümölcs-átstrukturálást élt meg, amikor egy, vagy több gyümölcs szinte teljesen eltűnt a piacról.
Az egyik fajsúlyos piaci szereplő, Beliczay Zsolt a Zimek Pálinka Manufaktúra ügyvezetője. Ők 2005 óta működnek Zamárdiban. Számos elismerésük közül kiemelkedik a háromszor elnyert „Év Pálinkafőzdéje” és a két alkalommal nemzetgyőztes díj a nemzetközi Destillata párlatversenyen. Konkrét adatokkal szolgál a gyümölcsár-robbanásról: az öt éve kilóként 70 forintos szilva most 300 forint, a 180-200 forintos sárgabarack 5-600-ra emelkedett. A tavaly 240-260 forintos cigánymeggy kilója ma 800 forint. És mindezekből a főzőüstből ugyanannyi pálinka jön ki.
A magán- és zugfőzők által támasztott konkurencia kapcsán mindhárom szakemberből ömlik a szó. Már az alapanyagvásárlásnál meg kell harcolniuk velük, közülük ugyanis sokan számla nélkül vásárolnak a termelőktől.
Mint Barabás Attila mondja, a pálinka az a termék Magyarországon, ahol a teljes gyümölcspárlat fogyasztás csupán 5%-át adják az adózott pálinkák, míg a többi 95%-ot a bér- magán- és zugfőzdék teszik ki. Ez számokra lefordítva azt jelenti, hogy míg a kb. 150 kereskedelmi főzde éves termelése 570-580 ezer hektoliterfok, a bérfőzésé 4,5 millió, a magán és zugfőzésé pedig 8-10 millió. A magánfőzés adja legolcsóbb alkoholfogyasztási lehetőséget Magyarországon. Hivatalosan 23 ezer magánfőzde van bejelentve, de a valóság ennek 4-5-szöröse lehet.
Ezt a szegmenst 2010-ben tette lehetővé a kormányzat. A szakma mindezt akkor egy 15 perces tájékoztatás keretében tudta meg a Pénzügyminisztériumban. Nonszensznek tartja, hogy a törvényi előírás szerint egy háztartás évente legálisan 86 liter párlatot főzhet, amit csak a család fogyaszthat el. Viszont a hazai fogyasztási statisztika szerint ez a mennyiség 22-24 ember éves adagja. Vagyis ez egy kiskapu a zugeladás felé. A magán és zugfőzdéknek kialakultak a kvázi kereskedelmi csatornái is, a szomszédok, barátok, ismerősök komoly felvevőpiacot jelentenek. A zárjegy nélküli párlatpiac tehát olyan, mintha – a cigarettából vett hasonlattal - otthon mindenki legálisan gyárthatna és árulhatna cigarettát.
A Pálinkatanács elnöke szerint semmiképpen nem szeretnék, ha a hatóságok zaklatnák a magánfőzőket, de szerinte is egymásba folyik két szegmens. Aki – akár otthon – árul, az zugfőző. Az ellenőrzés pedig – enyhén szólva – nem áll a helyzet magaslatán. Egyelőre nem tudták meggyőzni az illetékeseket, hogy az ellenőrzés az önkormányzatoktól (akiknek se szakértelmük, se kapacitásuk nincs erre) kerüljön át a NAV-hoz.
Szintén komoly sérelemnek élik meg, hogy a legális szereplők élete rendkívül túlszabályozott, míg a szürkezóna alulszabályozott. 2025-től a kormány döntése értelmében a jövedéki adó – amely már ma is másfélszerese az EU által meghatározott értéknek - inflációkövető lett. Ez tovább emeli a cégek terheit és így az árakat. A főzdék már most tudják, hogy jövőre további 5,5%-al emelkedik ez az adónem. Emellett új adók is megjelentek, mint az EKR (a régi termékdíj), a kötelező üvegvisszaváltási díj.
Beliczay Zsolt szerint nem lehet eltekinteni a munkaerő költségek, az üvegárak és az energia drasztikus növekedésétől sem.
A „hogy alakul a fogyasztás” kérdéskörre szintén pesszimista válaszokat kapunk. Mint Barabás Attila mondja: „A COVID alatt – nem csak Magyarországon - megnőtt az alkoholfogyasztás, azóta ennek a visszakompenzálása zajlik. A hazai pálinkafogyasztás 2002-2004-től született újjá, ekkor volt egy nagy bumm. Érdekes módon ezt többek között a fesztiválozó hölgyek robbantották be. Míg régen egy pálinkát fogyasztó nő ritka – nem feltétlenül pozitív – jelenség volt, ekkortól a tiszta gyümölcsitalt elegáns pohárban elfogyasztó hölgy divattá vált. Sajnos ez elmúlt, 2018-19 óta a felére esett vissza az adózott pálinka fogyasztás. Ennek oka a vendéglátás zsugorodása is. A fiataloknál csökken az erős alkoholtartalmú italok aránya és nő a csökkentett alkoholtartalmúaké, mint a cider, vagy a koktél.”
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Nagyon erős lett az alkoholmentes szegmens is. Mihályi László szerint világtrend az alkoholfogyasztás csökkenése: a fiatalok egészségesebben élnek, a körükben hódítanak az alkoholmentes koktélok, italok. Kapható alkoholmentes gin is, ami szerinte teljes fogalomzavar. Sőt tőle már megkérdezték, hogy mikor jön az alkoholmentes pálinka… A Pálinka Nemzeti Tanács adatai szerint az idei évben a teljes hazai szeszesital eladás 10-11%-al esett vissza a tavalyi évhez képest. Ezen belül a pálinkafogyasztás még drasztikusabb, 14 %-os mínuszban van. Évente 4-5 legális főzde zár be, de – mint Beliczay Zsolt mondja – ezzel még nem érték el a gödör alját.
Nem véletlen, hogy kizárólag pálinkafőzésből nem tud megélni egy legális főzde sem. A Zimeknél például a pálinka mellett a közelmúltban gint, vodkát és dobozos gintonikot, valamint vodkaszódát is gyártanak. „ A dobozos gintonic ötletét a feleségem adta a Covid közepén, ugyanis kellett valami teljesen más a pálinka mellett.” - mondja Beliczay Zsolt. Meglátása szerint a jó minőségű, magas árazású, prémium pálinka egyértelműen luxustermék lett, a városi felső réteg kiváltsága. Az éttermek is kevesebbet rendelnek és adnak el, mert jóval drágább (ezért kevesebb forgalmat generál), mint a gin, vagy a whiskey.
Európai Uniós támogatás nincs. Hazai pályázatot 2024-ben, előtte pedig utoljára 2021-ben írtak ki, ahol a pálinkafőzdék is elindulhattak kapacitásbővítés, fejlesztés irányába. Azóta nem érkezik kormányzati segítség, a Pálinka Nemzeti Tanács lobbiereje sehol sincs - mondjuk - a borágazatéhoz képest.
A szakértők attól tartanak, hogy ha a fent említett okok miatt a negatív trend folytatódik, akkor akár pár éven belül eltűnhet a magas minőségű pálinka a hazai polcokról.
Mihályi László szerint kiút lehetne a külföldi piacokra való betörés, de a pálinka sokszínűsége – amely a szépségét adja- egyben hátránya is a különböző ízek miatt. Míg egy gin, vagy whiskey gabonából készül mindig azonos minőségben, addig, csak szilvapálinkát - akár - 8-15 féle szilvából főznek, azt esetleg érlelhetik, vagy ágyazhatják is. Ezt a sokféleséget a külföldiek nem értik. A termelésbe emellett „természetesen” drasztikusan beleszól az időjárás is.
Barabás Attila megerősíti az elmondottakat. Az export a legkiemelkedőbb időszakban (3-4 éve) a pálinkatermelés 5%-a volt, ma 3%-a. Ez elsősorban a környező országok magyarlakta területeire megy. A pálinka külföldön is prémium kategóriás termék, hiszen a gyümölcs alapanyag – a tequila mellett – a legdrágább. És míg az utóbbi világpiaci bevezetését a mexikói kormány mindenre kiterjedő, hosszú távú stratégiával segítette, nálunk ennek a nyoma sem látszik. Szintén probléma, hogy nincs „vezértermékünk”, a pálinka ezerarcú ital. Hiszen - az előbb említett időjárási kitettség miatt is - ha kinevezzük például a barackpálinkát vezérterméknek, de egy adott évben elfagy a baracktermés, akkor az eltűnik a polcokról.
A hozzánk érkező külföldi vendégeknek szinte kötelező a pálinkakóstolás, de a Zimek ügyvezetője szerint kevés helyen találkozhatnak jó minőségű párlattal. Márpedig, ha nem azt kóstolják, akkor nagy eséllyel többször nem is tesznek próbát. Mihályi úr szerint az sem segíti a fogyasztás bővülését, ha egy fiatal, aki most ismerkedik a pálinkával, nem egy jó minőségű italba fut bele a palackjaink esetleges illegális utántöltése miatt. Kétszer. Ezért harmadszor már nem fog kérni belőle és később nem fog érte nyúlni a boltok polcain sem.