Ez döntheti el a boltok ellen indított háború sorsát: mit lép erre az Aldi, Lidl, Penny?

Koós Anna2021. május 21. 18:01

2020-as évben az élelmiszervásárlás volt a magyar internetezők második kedvenc témája, ami nem is csoda: a járvány alatt kardinálisan kérdéssé vált a mit, honnan és mennyiért. 2021-ben pedig egyre inkább foglalkoztatja a vásárlókat a termékek származása is, törekszenek a hazai termékek választására. Ezzel párhuzamosan a kormány több bejelentésével egyértelművé tette, hogy kiszorítaná a külföldi kiskereskedelmi láncokat Magyarországról. Ez azonban könnyen vásárlói felháborodáshoz vezethet. A Pénzcentrum felmérésében arra keresi a választ, hogy mi a vásárlók véleménye a hazai termékekről, a boltok termékkínálatáról, és min lehetne javítani, mivel lehetne őket a magyar árucikkek vásárlására ösztönözni.

Tavaly decemberben fogalmazta meg nyílt hadüzenetét Lázár János kormánybiztos a külföldi a kiskereskedelmi láncok ellen. Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor Konferencia 2020 online rendezvényen elhangzottak szerint a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ezt megerősítette az, amint már idén, február 4-én Orbán Viktor a Gazdasági Évnyitón mondott. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ügyben az elmúlt 10 évben egyelőre nem történt előrelépés, pedig azóta szerepel a kitűzött célok között.  

Valóban ismertek megszólalások korábbi évekből is, amelyekben megjelenik az igény a kormány részéről, hogy a hazai kiskereskedelem – különös tekintettel az élelmiszerláncokra – magyar többségi tulajdonban legyen. Amióta viszont Lázár János nyíltan hadat üzent a multiknak, a magyar termékek arányai a diszkontok polcain, és a magyar és nem magyar tulajdonú üzletek összehasonlítása folyamatos közbeszéd tárgya. Utoljára Nagy István agrárminiszter a növekedés.hu-nak nyilatkozta azt a kérdéssel kapcsolatban:

Stratégiai fontosságú kérdésnek tartom a kiskereskedelmet. Jelenleg olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd ezt követően hagyja el az országot, amit nem lehet annyiban hagyni.

Raskó György agrárközgazdász szerint az ilyen bejelentéseknek nincs realitásuk: a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta: adminisztratív úton elképzelhető lett volna a multik elüldözése, viszont ahhoz az EU-nak is lenne egy-két szava. Nem valószínű, hogy engednének ilyen lépést, viszont rendelkeznek a kiskereskedelmi láncok megvédéséhez szükséges minden eszközzel. Az adminisztratív kiszorítás egy "blöff" Raskó György szerint, aki azt is elmondta, hogy

a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számítani.

A Pénzcentrum sem először foglalkozik a kérdéssel, amelyet számtalan aspektusból meg lehet vizsgálni: mennyiben érintené jól, vagy rosszul a vásárlókat, ha a kormány beváltja ígéreteit? Drágább lenne a bevásárlás? Milyen helyzetbe kerülnek majd a kiskereskedelemben dolgozók? Érdekli egyáltalán a magyar vásárlókat, milyen tulajdonban van a bolt, ahol vásárolnak? Van igényük rá, hogy magyar termékeket vegyenek?

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Igazság szerint a kiskereskedelmi élelmiszerüzletek már most sokat tesznek azért, hogy minél nagyobb arányban legyenek hazai termékek a kínálatukban, ezekről a törekvésekről aktuálisan mindig be is számolunk. Korábban a boltláncokat is megkérdeztük azzal kapcsolatban, mit tesznek a vásárlói igények kielégítése, és a magyar termelők, gyártók támogatása érdekében. Egészen sokféle törekvésre derült fény, amelyek nemcsak a magyar termelők támogatására, hanem a nagyobb fenntarthatóságra is irányulnak.

Egy friss kutatásból pedig most az derült ki, a magyar fogyasztók valóban egyre nyitottabbak a hazai termékek iránt, az ár és a minőség mellett fontos számukra azok eredete is.  Az elkötelezettség szintjében viszont még van tennivaló: a „Ha a magyar termék drágábban kapható, mint a külföldi, hajlandó magasabb árat fizetni érte?” kérdésre csupán a válaszadók 11%-a válaszolta, hogy mindenképpen a magyar terméket választaná. A kutatás rákérdezett a hazai termékválasztékon belül a kistermelői szegmensre is. 17%-uk szerint ez nagyon fontos, ők a kistermelői termékeket preferálják. A válaszadók 58%-a csak abban az esetben veszi le a polcról ezeket az árukat, ha az jobb minőséggel párosul. Egynegyedük egyáltalán nem figyel erre, számukra csupán a „hazai címke” a lényeges.

Felmérést készít a Pénzcentrum!

A Pénzcentrum legújabb felmérésében arra keresi a választ, miért keresik elsősorban a vásárlók a magyar termékeket, milyen elvárásaik vannak a boltokkal szemben, illetve mi motiválhatná őket arra a jövőben, hogy inkább a hazai árukat válasszák. Kérjük, hogy válaszaiddal segítsd te is a munkánkat!

Címkék:
vásárlás, Tesco, metró, aldi, lidl, auchan, kiskereskedelem, spar, magyar termék,