Pénzcentrum • 2021. április 24. 11:58
Folyamatosan érkeznek a klímaváltozásról, kipusztult fajokról, a túlhalászat miatt elnéptelenedő óceánokról és a bioszférát érő számtalan más támadásról szóló hírek. Most, amikor 500-szor annyi mikroműanyag van az óceánok vizében, mint ahány csillag a naprendszerükben, és a szemétlerakók egyre nagyobb területeket foglalnak el, fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy honnan jön ez a rengeteg hulladék, és vajon mi magunk is hozzájárulunk-e a problémához. A svéd szépségipari nagyvállalat, a FOREO most megkongatta a vészharangot, és a fenntarthatóság javítása érdekében a Föld napja (április 22.) alkalmából elindította a ‘Make It Last, Not Break Fast’ néven futó környezetvédelmi kampányát, mellyel a fogyasztói elektronikai iparban általánosan alkalmazott, káros gyakorlatra kívánja felhívni a figyelmet. Saját termékeit is ezen elv mentén, hosszútávú befektetésként hirdeti.
Az ENSZ által kiadott Global E-waste Monitor 2020 című jelentés szerint 2019-ben a világon rekordmennyiségű, 53,6 millió tonnányi elektronikai hulladék (e-hulladék) keletkezett. Ez 21%-kal több, mint alig öt évvel korábban, és 2030-ra várhatóan eléri majd a 74,7 millió tonnát, ami azt jelenti, hogy az e-hulladék mennyisége alig 16 év alatt csaknem meg fog duplázódni. Az adatok szerint mindez az elektromos és elektronikus termékek nagyobb forgalmának, a termékek rövid életciklusának és az erősen korlátozott javítási lehetőségeknek a következménye. Ugyanilyen aggasztó az a tény is, hogy a 2019-ben keletkezett e-hulladéknak mindössze 17,4%-át gyűjtötték össze és hasznosították újra, vagyis 44,3 millió tonna e-hulladék sorsáról semmit nem tudunk.
Aggasztó mennyiségű műanyag és más veszélyes anyag árasztja el az óceánjainkat és a hulladéklerakóvá változtatott, korábban végtelen, zöld mezőket; de honnan jön ez a rengeteg hulladék? A válasz a napjainkban csúcsra járatott fogyasztói kultúrában keresendő.
Egy műanyag fogkefe például négyszáz év alatt bomlik le a hulladéklerakóban, ami azt jelenti, hogy az 1930-as feltalálása óta a világon legyártott összes műanyag fogkefe ma is létezik, itt van valahol a környezetünkben.
Becslések szerint évente 3,6 milliárd műanyag fogkefét használunk el, egy átlagos személy pedig élete során 300 darabot „fogyaszt” el belőlük. E riasztó számadatok közvetlen következményeként megjelent a gyártók egy új típusa, melyek aktuális high-tech eszközeit, például az ISSA elektromos fogkefét már a tartósság és a hosszú élettartam szempontjainak figyelembevételével tervezték meg. Ezek a termékek zöldebb alternatívaként, tartós használatuk révén csökkenthetik az eldobható testápolási termékek, például a műanyag fogkefék és a törlőkendők fogyasztását.
Az emberek többségének sajnos fogalma sincs, mi az a tervezett avulás. Azt persze mindannyian észrevettük, hogy a mostanában vásárolt termékek már nem olyanok, mint régebben voltak, és gyorsabban tönkre mennek, de az felháborító, hogy sok olyan márka, amelyben megbízunk, szándékosan korlátozza a termékei élettartamát, hogy mi visszatérő vevőként újabb holmit vásároljunk tőlük. Ideje, hogy ezen változtassunk
– jelentette ki Boris Trupcevic, a FOREO vezérigazgatója, majd hozzátette, ahogy a cég "küldetése, hogy a lehető legjobb minőségű terméket állítsa elő, mely éveken át hűségesen szolgálja majd a vásárlót".
A cégeknek egy nagyon egyszerű elv mellett kellene állást foglalniuk: gyártsanak minél tartósabb termékeket. Ezzel a környezet és a vevők érdekeit helyeznék a profit elé, és valljuk be őszintén: ez a hozzáállás sokkal hatékonyabb is, mint bármilyen adomány vagy tanúsítvány, amely mögött olyan kényelmesen el lehet bújni
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- mondta Boris Trupcevic.
A túlfogyasztás egyenes következménye a túltermelés, a folyamat pedig óhatatlanul mérgező hulladéktemetővé változtatja az óceánokat és a korábban zöld területeket. Bár az e-hulladék 2019-ben az USA hulladéklerakói kapacitásának mindössze 2%-át foglalta el, a veszélyes hulladékoknak mégis a 70%-át adta, és ez az Egyesült Államok leggyorsabban növekedő kommunális hulladék-kategóriája.
2014 óta a nemzeti szintű e-hulladék irányelvet, törvényt vagy más jogszabályt bevezetett országok száma 61-ről 78-ra nőtt. Bár a kedvező irányú trend szemmel látható, még messze vagyunk az International Telecommunication Union által meghatározott 50%-os növekedéstől.
Ugyan a nemzetközi és EU-s jogszabályok jó úton haladnak a fenntarthatósági szabályok szigorítása felé, az már az egyes vállalkozásokon múlik, hogy részt vesznek-e a közös felelősségvállalásban, és mindent megtesznek-e ennek a gyönyörű bolygónak a megóvásáért. Ha nem így tesznek, akkor nem a bolygó kerül nagy bajba, hanem mi, emberek. A Föld sokkal régebben létezik, mint mi, és miután mi eltűntünk a felszínéről, gyorsan magához fog térni
– mondta Trupcevic, aki a világ összes vállalkozását arra szólította fel, hogy vizsgálják felül az üzleti modelljüket, és kezdjenek már ma felelősen működni. Tartós, jó minőségű termékek gyártásával, a veszélyes és mérgező alkatrészeket zöldebb és környezetbarátabb alternatívákra cserélve, valamint a hagyományos javítási kultúra újraélesztésével hatalmas változást érhetünk el: bolygónk ismét kék és zöld lehet, amilyen régen volt, és amilyenként már csak a ma élő legidősebb generáció tagjai emlékeznek rá.