Pénzcentrum • 2021. március 24. 19:28
A jelenleg zárva tartó üzletek szorgalmazzák, hogy teljes boltzár helyett legyen inkább létszámkorlát: négyzetméterenként kössék ki, hány vásárló mehet be az adott üzletbe. A blokkk.com kiszámolta, ha életbe lépne a szabály, akkor hány vásárló lehetne egy-egy boltban. Hogyan fog választani? Hogyan fogják ellenőrizni, hogy valóban annyi vásárló van-e bent - elektronikus beléptetés lesz, vagy sorszámhúzás? Lehet-e majd időpontot foglalni a közértbe, hogy biztosan bejusson az ember zárás előtt? A nagybevásárlás, úgy fest, többé nem lesz családi program.
Amennyiben sikerül érvényt szerezniük a kereskedőknek a boltzárat felváltó létszámkorlátozásnak, érdekes lehet, vajon mennyire számít majd ezek után a vásárlók számára egy-egy bolt alapterülete, hiszen amelyik nagyobb és kiszámoljuk, hogy ott egy időben hányan vásárolhatnak, akkor azért első pillantásra akadnak majd különbözőségek. Ezen túl valószínűleg a pénztárak helyett a bejárat előtt kígyózhatnak majd sorok.
A szabály az szabály
Az MKIK javaslata szerint 100 négyzetméter alapterületig 5-10 négyzetméterenként egy, ennél nagyobb üzletek esetében pedig 15-20 négyzetméterenként egy vásárló tartózkodhatna egyidejűleg a boltokban. A négyzetméter szabály valóban ésszerű módon gyorsíthatja a boltok újranyitását, hiszen mérlegelte a kamara a járványhelyzet veszélyeit is.
Azt nem tudjuk, hogy manapság, vagy még a boltzár előtt mennyi vásárló toporgott egy-egy boltban - de csúcsidőben biztosan több, mint 5 négyzetméterenként egy. A vásárlószám függ majd a szabály részleteitől is. Például előreláthatólag a bolt alapterületénél az eladótér számít, a raktár nem, hiszen a vásárló a raktárba már nem megy be. Valószínű, hogy mindenki beleszámít majd a vásárlók körébe az egyszerre betoppanók közül, tehát a családtagok, gyermekek is külön számítanak (ez egy kicsit más, mint a maszkviseletnél a 6 éves életkor alatti kivétel).
Szintén valószínű, hogy nem a kosárszám, vagy bevásárlókocsiszám számít majd. A nagy családi bevásárlás pedig nem lesz javasolt - ahogy ezelőtt sem volt az! - mert a plusz családtagok csak mástól vennék el a helyet.
Hányan mehetnek majd be egy boltba?
A kiskereskedelmi boltok alapterülete összesen 17 millió négyzetméter, vagyis a 15 négyzetméter/vásárló korlát esetében egy időpontban 1,1-1,2 millió vásárló lehetne bent a boltokban. A 20 négyzetméter/ vásárlószám alapján már csak 870 ezer. Élelmiszerboltban egyszerre 200-300 ezer vásárló tud majd egy időben tartózkodni.
Az átlagos boltterület 128 négyzetméter. Az élelmiszerüzleteké 123 négyzetméter, az iparcikkeseké 126 négyzetméter. Mivel a 100 négyzetméteres határnál változna a szabály, lesz egy alapterület nagyság, ahol nagyobb alapterület mellett kisebb lehet majd a vásárlószám. Egy 99 négyzetméteres boltra ugyanis az 5-10 m2/vásárló szabály vonatkozna, így ott 9-19 vásárló lehetne bent egy időben. Egy 101 négyzetméteres üzlet esetén viszont már a 15-20 m2/vásárló lenne az ukáz, így oda 5-6 vásárló mehetne be egy időben. Pedig nagyobb... Lehet, hogy érdemes lenne sávosan meghatározni, mekkora területű boltokba mennyi vásárló mehet.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az elérhető alapterület adatokat figyelembe véve meg lehet vizsgálni az egyes boltok eseteit is - viszont nehéz ilyen adatokat fellelni. Az élelmiszerboltok, drogériák esetében a jegyző (kereskedelmi hatóság) nyilvántartásában meg kell adni az üzlet alapterületét, így ezek alapján könnyebb volt a keresgélés, de sok volt az adathiány is. Viszont időnként maguk a boltosok is elárulják, mennyi is az annyi.
Látható, hogy például a kisebb Aldikba, Lidlikbe 60-90 ember léphetne be, addig egy nagy Tesco vagy Auchan 480-660 embert is befogadhatna egyszerre. Így aki biztosra akarna menni, hogy bejut a boltba, lehet, hogy inkább a hiperek felé venné az irányt.
Ha pedig a nem élelmiszert árusító boltokat nézzük, hamar kiderül, hogy a soroksári IKEA fogadhatna alapterülete alapján 1700-2300 vásárlót, míg egy nagyobb OBI, Praktiker 400-800 főt. Itt már lenne viszont értelme annak, hogy megnézzék, mekkora az a terület, amin konkrétan állni is lehet, hiszen az IKEA kiállítótere egy nagyon zsűfolt labirintus, míg egy OBI párhuzamos polcsorai között akkora hely is lehet, hogy nagyívben kikerülhessék egymást az emberek. De természetesen nem életszerű lemérni azt, hogy mekkora területet foglal el az áru az üzletben.
Ki tartatná ezt be, és hogyan?
A szabály betartatása nyilván a boltos felelőssége, akár számolhatná az ajtóban egy dolgozó is, hányan léptek be, de ma már vannak ennél korszerűbb vásárlószám számlálási technikák. Viszont egy ilyen fajta korlátozás rengeteg fennakadást okozhat a lakosság élelmiszer ellátásában, és valószínűleg csak nőne a teher az így is túlterhelt házhozszállítókon. Viszont ha az élelmiszerboltok kivételt jelentenének, akkor ezzel nem lenne gond.