Pénzcentrum • 2018. március 13. 14:00
A magyar bevásárlóturisták a legtöbb pénzt Ausztriában költik el, 50 milliárdot, egy kiruccanásban átlag 25 ezer forintot. 2017-ben a határokon túli boltokban 100 milliárdot szórtunk el. Öt év alatt megkétszereződött a magyarok bevásárlóturizmusa a legfrissebb statisztikai adatok szerint.
A magyar bevásárlóturisták a legtöbb pénzt Ausztriában költik el, 50 milliárdot, egy kiruccanásban átlag 25 ezer forintot. 2017-ben a határokon túli boltokban 100 milliárdot szórtunk el. Öt év alatt megkétszereződött a magyarok bevásárlóturizmusa a legfrissebb statisztikai adatok szerint - írja közleményében a blokkk.com.
Mariahilfer Strasse, Shopping City Süd, Designer Outlet Parndorf az elmúlt jó néhány évtized és napjainknak is jellegzetes bevásárló célpontjai a magyar shoppingolók számára. Hajdanán még felhajtók is hajkurászták a magyarokat, hogy a Mariahilferen melyik boltba térjenek be szerény valutakeretüket elverni (meg még valamennyit a leleményesebbje). De volt ott "ungarische lángos" is, hogy a jó hangulat meglegyen.
A nyolcvanas évek végén az első nagy bevásárlóhullámban például a Gorenje hűtő, a walkman, vagy éppen a lepukkant roncsautó volt a sláger, de volt, aki banánt vett. Persze, már korábban is kirándult ide a magyar vásárolni, de csak módjával, hiszen kicsit nehézkesebben mozoghatott, amikor például farmernadrágot vitt haza. Ezért is indult meg itthon a magyar farmergyártás állami segédlettel, Trapper volt a neve, valamikor a nyolcvanas évek legeleje táján.
Az osztrák boltokban régen sem voltak nyelvi nehézségei a betérő magyar vásárlóknak, igaz, többet kellett mutogatni, mint ma. Napjainkban azonban a magyar eladók egy része - feltehetően nem csekély számban - az osztrák boltokban dolgozik.
A ma bevásárlóturizmusa: hiába a webáruház, nagyon megy
A bevásárlóturizmust döntő részben négy ok befolyásolja. Az első a határon túli ár, a második a valuták árfolyama, ami nyilván összefügg az előbbivel, a harmadik pedig az utazás költsége, vajon megéri-e felkerekedni. És természetesen szerepet játszik a vásárlók kalandozási vágya, a vadászösztön is, az új vásárlási élmény kergetése. Utóbbi azért is fontos, mert a weben utazgatás nélkül is bármi megvásárolható a határokon túlról, ha az olcsóbb, szebb, jobb, vagy éppen nincs itthon.
De nem lehet eltagadni azt sem, hogy azért van olyan fogyasztási cikk, amire a magyar vásárló azt mondja, az odakint jobb minőségű (na persze nem olyan vizsgálati eredmények alapján, mint amit a NÉBIH lejelentett, a vásárló azért bölcsebb annál).
Az elmúlt öt esztendőt vizslatva a kiindulópont, hogy a kifejezetten bevásárlási céllal kiutazók egy napra mennek el shoppingolni. Ezeknek a bevásárlóutaknak a száma az időszak elejéhez képest előbb lecsökkent egy hullámvölgy aljára, majd újra felkúszott a korábbi szintre, a lakosság kiutazásainak számát tekintve.
A lényeg a pénz. És itt azt látni, hogy nagyot ugrott a bevásárlóturizmus az elmúlt fél évtizedben, különösen az elmúlt két esztendőben, hiszen értéke megkétszereződött: 2013-ban még 52,1 milliárd forint értékben vásároltunk, tavaly ez az érték már 96,6 milliárd forint volt.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az egynapos bevásárlótúrák mellé odacsapva a többnapos bevásárlóutak néhány milliárdját, a bevásárlóturizmus költekezési mérlege túllépte a 100 milliárd forintot 2017-ben. A kétszeres növekmény pedig számottevő ütem, az érték pedig nagyobb annál az 50 milliárdos becsült adatnál, mint amennyit a weben külföldi áruházakból vásárolunk. Tehát a bevásárlóturizmus lenyomja a külföldi webvásárlást.
Ausztriában az átlagbevásárló turista egy kiruccanáskor 25 ezer forint körül költekezik, a Szlovákiát választó fele ennyit. Nyilván nagyok a különbségek egy-egy bevásárlás között, ha azt nézzük, hogy valaki átkerékpározik a határ túloldalára, például az ottani sarki fűszereshez, vagy esetleg valamilyen nagyobb értékű műszaki cikkre vadászik. Szembetűnő a szerb viszonylat több mint ötszörös megugrása: Szerbiában 2013-ban még 2,9 milliárdot költöttünk el, tavaly már 14,1 milliárdot. Ausztriában ugyanebben az időszakban 25,5 milliárdról 47,8 milliárdra nőtt ez az érték.
És úgy egyébként a magyarok külföldön
2017-ben összesen 816 milliárdot költöttek a magyarok külföldi utazásra. Ebben minden cél benne volt, pihenés, városnézés, rokonlátogatás, gyógykezeltetés, munkavégzés, minden más. Ebből boltokban 275 milliárdot költöttek a magyarok, hiszen nem csak shoppingolási céllal utaznak, így ennek része a 100 milliárdos bevásárlóturizmus. A várost látogató turisták is betérhetnek a boltokba, de ez a vásárlás már nem része a célzott bevásárlóturizmusnak.
És akik hozzánk jönnek
2017-ben a Magyarországra érkezett bevásárlóturisták, akik shoppingolni jöttek, 177 milliárd forintot költöttek el. Az összehasonlításban nyilván az is számít azért, hogy ők vannak többen. Mindösszesen 1 832 milliárd forintot költöttek, ennyi volt a magyar turizmus teljes bevétele az ideérkező külföldiektől. És persze az ideérkező turistáskodók is betértek a magyar boltokba, például élelmiszerekre 187 milliárd forintot költöttek, különféle egyéb vásárlásaik értéke pedig 396 milliárd forint volt, összesen 583 milliárd forint. Ez a teljes magyar kiskereskedelem 5-6 százaléka, tehát nem jött rosszul a magyar boltosoknak itthon.