Agrárszektor.hu • 2017. március 29. 18:31
Semmilyen élelmiszerbiztonsági kockázatot nem tárt fel az az összehasonlító vizsgálat, amelyben 96 Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott, azonos vagy hasonló márkanevű multinacionális élelmiszerterméket ellenőrzött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A vizsgált termékek eleget tettek az uniós jelölési szabályoknak, összetételük pedig megfelelt a csomagoláson feltüntetett információknak. Az ellenőrzés ugyanakkor 71 termékpárnál állapított meg valamilyen minőségi - érzékszervi, összetételbeli - különbséget, és a Földművelésügyi Minisztérium szinte minden eltérésnél azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarországon forgalmazott termékek silányabb minőségűek voltak. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a multicégek élelmiszerei ellen folytatott kampányt valójában a magyar termékek helyzetbehozására próbálja kihasználni a kormány - írja az Agrárszektor.hu.
Nem veszélyeztetik a multinacionális gyártók élelmiszertermékei a magyar fogyasztók egészségét - elsősorban e megállapítás szűrhető le abból a vizsgálatból, amelyet nemrég zárt le a Nébih. A hivatal Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter utasítására összesen 96 Magyarországon, illetve Ausztriában és Olaszországban forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszert ellenőrzött abból a szempontból, hogy a vállalatok a magyar, illetve a nyugat-európai piacon azonos márkanév alatt eltérő minőségű termékeket forgalmaznak-e. A 96 termékpárból 84 különböző élelmiszer, 7 pedig sör volt, de ellenőriztek 5 kutya- és macskaeledelt is. A vizsgálat az érzékszervi és a beltartalmi jellemzőkre terjedt ki.
Az összehasonlító ellenőrzésen élelmiszerbiztonsági kockázat nem merült fel - erősítette meg a Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatóján Zsigó Róbert, a tárca államtitkára. Tájékoztatása szerint a termékek jelölése eleget tettek az uniós jogi előírásoknak is, a csomagolásokon feltüntetett paraméterek pedig minden esetben megfeleltek a beltartalmi összetevőknek. Ezért a Nébih az ellenőrzések eredményeként - csakúgy, mint a nagy visszhangot kiváltó, 24 termékpárra kiterjedő korábbi vizsgálat alkalmával - eljárásokat nem indított.
Az utóbbi időszakban heves kormányzati támadásokat kapott Heineken 5 százalékos alkoholtartalmú sörére is kiterjedt a 96 termékpárra vonatkozó termékteszt - derül ki a Nébih ellenőrzési eredményeiről kiadott tájékoztató anyagból. A Heineken Hungária és a linzi Brau Union Österreich Ag, 500 milliliteres, "vörös csillagos" dobozos és üveges Heineken mákáját hasonlították össze. A Nébih a vizsgálat eredményeként érzékszervi és összetevők közötti különbséget nem talált. A Heineken Hungária által gyártott/forgalmazott Gössernél és Kaisernél viszont gyengébb minőséget, illetve alacsonyabb beltartalmi értéket és alkoholtartalmat állapítottak meg. A nálunk forgalmazott Kaiser kukoricadarát is tartalmazott, míg nyugat-európai változata nem.
A mostani ellenőrzés ugyanakkor feltárta, hogy 71 esetben volt valamilyen minőségi különbség a nyugat-európai és a magyar piacon vett élelmiszerminták között, míg 25 esetben nem tapasztaltak eltérést. A különbséget mutató 71 tételpárból 30-nál érzékszervi, 8-nál összetételbeli, 33-nál pedig érzékszervi és összetételbeli eltérés adódott.
A megállapított különbségből - főleg az összetételi paraméterek eltéréséből - a minisztérium szinte minden esetben azt a következtetést vonta le, hogy a Magyarországon forgalmazott azonos márkanevű, vagy hasonló élelmiszerek silányabbak, azaz a magyar fogyasztóknak értékesített termékek gyengébb minőségű összetevőket tartalmaztak. Ezzel Fazekas Sándor szerint megerősítést nyert, hogy a multicégek "kettős mércét" alkalmaznak 10 millió magyar - és 100 millió kelet-európai - fogyasztó kárára, miközben a magyar piacon forgalmazott, összehasonlított élelmiszerek sokszor még drágábbnak is bizonyultak.
Mint a sajtótájékoztatón kiderült, a minisztérium elsősorban azt kifogásolja, hogy azonos márkanév alatt forgalmazott, azonos termékek többször nem ugyanolyan összetevőkből állnak, ha Nyugat-Európában, illetve Magyarországon értékesítik azokat. A tárca elsősorban ezt érti "kettős mérce" alatt, holott a nálunk kapható termékekben élelmiszerbiztonsági és jelölési hiányosságokat nem talált. Ezzel a minisztérium vitatja például a gyártóknak azt a jogát, hogy egy-egy piacra a helyi igényekhez igazodó, valamelyest eltérő receptúrájú termékeket szállítsanak, ha azok márkaneve ugyanolyan. A minisztérium a különbségeket úgy értékeli, hogy a multicégek a magyar piac számára sokszor szándékosan rosszabb alapanyagokból állítják össze termékeiket, ezért szerinte az azonos termékeknek azonos márkanév alatt teljesen azonos minőségűeknek (összetételűeknek) kell lenniük.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Brüsszel lépéskényszerben van - utalt Zsigó Róbert a magyar ellenőrzési eredményekre, illetve azokra a vizsgálatokra, amelyek más régióbeli országokban zajlanak. Az agrártárca szerint a jogi élelmiszerszabályozásban változtatásokra van szükség uniós szinten és nálunk is, de az egyelőre nem derült ki, pontosan milyen jogszabályi módosítások merülhetnek fel.
A különböző hivatalos nyilatkozatokból leszűrhető, hogy a kormány a multicégek termékei ellen folytatott kampányt a magyar élelmiszerek helyzetbe hozására igyekszik felhasználni. Zsigó Róbert a tárca mai tájékoztatóján újra felhívta a figyelmet, hogy a vásárlók fogyasszanak jó minőségű, biztonságos magyar élelmiszereket. Tény, hogy a hazai élelmiszeripar jelentős vesztett belpiacból az utóbbi időszakban, éppen a multicégek és élelmiszerláncok térhódítása miatt. Ma már azonban - a kézműves termékek kivételével - egyre nehezebb definiálni a "magyar élelmiszerek" fogalmát, mivel az élelmiszeripar jelentős része külföldi tulajdonban van.
Mindenesetre jogalkotási szinten várhatóan nehéz lesz mit kezdeni olyan megállapításokkal, hogy például a Nestlé Cookie Crisp gabonapehely Nyugat-Európában "világosabb", Magyarországon "sötétebb", vagy azzal, hogy a Kotányi morzsolt oregánó nálunk "kevésbé intenzív illatú", míg Nyugaton "finomabbra morzsolt, főzete intenzívebb illatú". Azt is nehéz eldönteni, egyértelműen jó, vagy rossz-e, ha egyes gyártók a "nyugati termékeikben" szerepeltetett tojásport Magyarországra szállított, azonos vagy hasonló márkájú élelmiszereikben pálmaolajra cserélik, amennyiben ezt a termékcsomagoláson is feltüntetik - hogy a mostani Nébih-vizsgálat eredményeiből csak néhány, találomra kiragadott példát említsünk.
Többen eleve azt is megkérdőjelezik, hogy a Nébih-nek egyáltalán megvoltak-e a jogosítványai az összehasonlító terméktesztekhez. Zsigó Róbert szerint ugyanakkor a magyar élelmiszerbiztonsági stratégiáról szóló kormányhatározatból, illetve a hatályos jogszabályokból "levezethető", hogy a Nébih végezhetett összehasonlító vizsgálatokat. Jogszabályi változtatásokat akarnak azonban annak érdekében, hogy a hivatalnak ne csak lehetősége, hanem kötelessége legyen az ilyen irányú rendszeres vizsgálódás a jövőben - tette hozzá az államtitkár.