Nagy Bálint • 2015. november 9. 06:06
Miközben az idei kedvezményezettekről a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal titkolózik, addig az NGM lapunk megkeresésére küldött friss tájékoztatásából az is kiderült, eddig nagy valószínűséggel a Lidl a Plázastop-törvény legnagyobb vesztese. A német diszkontlánc 28 publikus felmentési kérelméből 28-at utasítottak vissza.
Vajon mit titkol a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal (HBMK) - fogalmazódott meg bennünk a költői kérdés, miután az ún. Plázastop-törvény alóli felmentési kérelmekkel kapcsolatos közérdekű adatigénylésünkre a következő választ kaptuk:
- reagálta hivatalos megkeresésünkre a HBMK.
Mint ismert, a 2015. február 1-től hatályos új Plázastop-törvény szerint országos illetékességgel a HBKM vezetője jár el szakhatóságként (2014. dec. 31-ig ez az NGM hatáskörébe tartozott). A HBMK azonban mindössze annyit volt hajlandó elárulni, hogy a szeptember közepéig beérkezett 60 megkeresésből 24-et bíráltak el érdemben: 21 esetben támogató, 3 esetben pedig elutasító tartalmú szakhatósági állásfoglalást adtak ki. Szeptember közepén még 24 eljárás volt folyamatban, míg 6 eljárás esetében az ügyfél kérelmére, szintén 6 esetben pedig a hatáskör hiánya miatt kellett felfüggeszteni az eljárást.
A Plázastop néven elhíresült törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvény módosítása. A törvénymódosítás lényege rendkívül egyszerű volt: megtiltották Magyarországon a 300 nm-nél nagyobb alapterületű kereskedelmi létesítmények (üzlet és bevásárlóközpont) építését, ill. 300 nm-nél nagyobb területűre való bővítését. A 2012 januárjától hatályos módosítás eredetileg 2014. december 31-én került volna kivezetésre, a parlament végül - az uniós kötelezettségszegési eljárás ellenére - mégis a moratórium meghosszabbításáról döntött. Az idei évtől hatályos új Plázastop-törvényben ugyanakkor könnyítést jelentett, hogy az eredetileg 300 nm-es határt kitolták 400 nm-re. Az eredeti törvényben és az új szabályozásban is hagytak ugyanakkor egy kiskaput: 2014-ig a kereskedelemért felelős miniszter adhatott felmentést a törvény alól; 2015-től pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője jár el országos illetékességgel a felmentésért folyamodók ügyében.
A HBKM válasza azért is különösen meglepő, hiszen az NGM tavaly és ezúttal is simán kiadta a teljes adatsort, ezzel nagy valószínűséggel elismerve azt, hogy
Tették ezt annak ellenére, hogy az adatsorból egyértelműen kiderül, az NGM-től anno (a minisztérium tájékoztatása szerint 2014. december 31-ig 142 felmentést megadó határozat került kiküldésre) egyetlen ismert nemzetközi áruházlánc se kapta meg a felmentő határozatot (egyedül az IKEA neve cseng ismerősen, amely egy XX. kerületi beruházására kapott felmentést), ezzel szemben több CBA, Coop egység is felkerült a támogatott beruházások listájára.
És ez korántsem jelenti azt, hogy a multik nem is próbálkoztak, sőt. Ezúttal az NGM ugyanis olyannyira közlékeny volt, hogy az elutasításról szóló határozatok listáját is megküldték számunkra. A 90 kérelmező nevét és a beruházás helyét is tartalmazó listából pedig kiderül, hogy
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Se új áruházak, se új munkahelyek
A legnagyobb kereskedelmi láncok és bevásárlóközpontok tulajdonosai, illetve az őket képviselő szakmai szervezetek az elmúlt években többször is hangot adtak azon véleményüknek, miszerint az ágazatot sújtó megszorítások, köztük a Plázastop-törvény miatt több ezer állás nem jöhetett létre. Különösen, hogy a szabályozást megelőzően a nagyobb láncok - különösen a hard diszkontok - agresszív expanziós politikát folytattak.
Mindezt egyébként, ugyan durva becsléssel, de az NGM által kiadott lista is igazolja. A Lidl Magyarország Kft. 164 áruházában (szállítókkal, irodistákkal együtt) például 3500 főt foglalkoztat, ez tehát azt jelenti, hogy áruházanként nagyjából 20 fővel számolhatunk. Tehát csak a Lidl 28 elutasított beruházási terve esetében közel 600 olyan pozícióról beszélhetünk, amely a jogalkotó miatt nem jött létre. És akkor a többi áruházlánc elutasított kérelméről, illetve a be sem nyújtott kérvényekről még nem is beszéltünk.
Ezt természetesen valamelyest ellensúlyozza, hogy ebben az időszakban több használaton kívüli, mások számára értéktelen, és a törvény nélkül még talán ma is üresen álló ingatlant karoltak, újítottak fel, vontak be a városok vérkeringésébe, főként a diszkontláncok. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezt a folyamatot a vasárnapi boltzár már valamelyest visszavetette.