Pénzcentrum • 2013. szeptember 30. 05:34
Úgy tűnik, hamarosan megoldódhat a budapesti aluljárók áldatlan állapota, eltűnhetnek a zsibvásárok, az illegális kofák. A jogalkotói szándék szerint nemsokára hatékonyan intézkedhetnek az árusokkal szemben a közterület-felügyelők.
Áldatlan állapotok uralkodnak a budapesti aluljárókban: illegális kofák forgalmazzák portékáikat, zöldséget, gyümölcsöt, édességet, csokoládét, virágot, sőt, ruhaneműket is. Az árusokat semmi sem zavarja, mintha többen is lennének, mint korábban, a rendőrök, közterület-felügyelők azonban jelenleg nem tehetnek ellenük semmit.
Most ugyanis még megkötik a hatóságok kezét a jogszabályok: az árusokkal szemben ma legfeljebb közigazgatási bírságot szabhat ki az önkormányzat a kereskedelmi törvény rendelkezései alapján - ezt általában nem fizetik be az aluljárók kofái. Hamarosan azonban - a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának javaslatára a szabálysértési törvénybe (amely a hajléktalankérdés megoldását tűzte ki célul) bekerülhet a jogosulatlan közterületi értékesítés fogalma.
Az indítvány alapján ismét ki lehet majd szabni helyszíni, illetve szabálysértési bírságot az árusokra. Ha nem fizetik be, a bíróság közérdekű munkára, vagy akár elzárásra váltja át, sőt, el is kobozhatják, le is foglalhatják a hatóságok a termékeket.
A hivatalos indoklás szerint az árusítók mindenféle jogcím, a szükséges hatósági, illetőleg szakhatósági engedély nélkül végzik tevékenységüket, magatartásukkal gyakran jelentős mértékben zavarják a közforgalmat, illetve ellenőrizhetetlen minőségű, az egészségre esetleg káros termékeket (élelmiszert) árusítanak, amelyek döntően eleve bűncselekmény elkövetéséből származnak (lopott élelmiszer, védjegyjogosultságot sértő hamis termékek, stb.).
Veszélyes élelmiszerek az aluljárókban
Idén már több cikkünkben is foglalkoztunk a budapesti aluljárók illegális kofáival, akik leginkább a reggeli és délutáni csúcsforgalomban jelennek meg a forgalmas csomópontokban.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Cikkeink apropóját az adta, hogy az árusokat nem csak a térfigyelő kamerák nem zavarták, hanem az sem, hogy néhány lépésnyire tőlük, a Nagyvárad-téren, a metró bejáratánál közterület-felügyelők, sőt, rendőrök dolgoztak.
Az ilyen árusokkal szemben a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) járhat el jogsértés esetén, attól függően, hogy milyen jellegű kereskedelmi tevékenységet végez az elárusító személy, nyugta/számla adási kötelezettségének eleget tesz vagy sem. Az Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal a termékek (elsősorban élelmiszerek) árueredetének igazolása hiánya esetén járhat el.
Egy 2012-es Alkotmánybíróság-határozat (amely szerint alaptörvény-ellenes a hajléktalanok közterületen élésének tiltása) miatt sem a rendőr, sem a közterület-felügyelő nem tudott intézkedni a közterületet használati megállapodás nélkül - bármilyen célból igénybe vevő - személyekkel szemben, mivel intézkedésének nincs jogalapja.
Demetrovics Pál, a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának élelmiszer-biztonsági igazgató-helyettese lapunknak korábban elmondta, hogy a hatóságok is csak összehangolt, egyidejű fellépéssel tudják ideig-óráig megállítani az ilyen illegális tevékenységet. Az ellenőrzésekben az élelmiszer-biztonsági szakemberek mellett az adóhatóság, a közterület-felügyelet munkatársai és a rendőrség is részt szokott venni, a kiszabott bírság azonban ritkán jelent elrettentést. Az ellenőrök a rajtaütéseknél felveszik a jegyzőkönyvet, elkobozzák a termékeket, a kiszabott büntetést azonban az árusok a legtöbb esetben egyáltalán nem fizetik be, sőt, sok esetben személyazonosságuk igazolása sem könnyű.
Az élelmiszer-biztonsági szakember szerint az aluljárókban forgalmazott termékek eredete a legtöbb esetben ismeretlen: az édességeket, csokoládékat általában már a fogyasztási idő lejárta után értékesítik, a zöldség- és gyümölcsfélék származási helyét sem tudják igazolni. Sokszor maguk az alkalmi kofák tesznek arról, hogy az általuk kínált termékek beazonosíthatatlanok legyenek. Ezek a termékek súlyos megbetegedéseket okozhatnak, részben a lejárt szavatosság, az ismeretlen eredet miatt (például azt sem lehet tudni, milyen vegyi anyagokkal kezelték a gyümölcsöket), részben pedig az alapvető higiéniai előírásokat is nélkülöző tárolás, szállítás, árusítás miatt. Komoly fertőző betegségeket kockáztat az, aki az aluljárók kartondobozairól vásárol.