Pénzcentrum • 2012. március 7. 11:17
Izgalmas születésnapot ünnepelhetnek ma a magyar szerencsevadászok: 55 éve, 1957 március 7-én tartották az első Ötöslottó-sorsolást Magyarországon. Az első ötöst a 6. héten érte el özvegy Ring Sándorné, aki gyerekeinek életkorát játszotta meg, és 855 ezer forintot nyert.
Az eddigi utolsó ötös pedig 2011. november 19-én született, és közel kétmilliárd forintot ért. Az Ötöslottó eddigi legnagyobb főnyereménye 2003 november 29-én talált gazdára: akkor 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forinttal lett gazdagabb egy játékos.
Egy átlagos játékhéten nagyjából 3,5 millió alapjátékot küldenek játékba, míg például a múlt héten, a halmozódás hatására (jelenleg ugyanis 1,8 milliárd forint közelében jár a főnyeremény) 4,9 millióra emelkedett ez a szám.
A magyar Ötöslottó
Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről - derül ki a Szerencsejáték Zrt. történelmi összefoglalójából.
A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.
Az első sorsolás 1957. március 7-én zajlott: 1,5 millió szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot.
A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.
1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, amikor Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. Ezen alkalommal is, mint az összes többi vidéki sorsoláson, a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek kapcsolódtak a sorsolás ceremóniájához.
Az első nyertes: özv. Ring Sándorné
Az első ötöst 1957-ben a 6. héten érte el özvegy Ring Sándorné, a főnyeremény 855 ezer forintot ért. Az újság még azt is megírta, hogy a nyertes Budapesten, a XI. kerületben lakott, a szelvény kitöltése előtt sorba vette gyermekei életéveit: Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. S ez volt az öt nyertes szám is, és ezzel Ring Sándorné divatba hozta a családi számokat.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A lottósorsjegyek árusítását 1957-ben még csak 59 szakbolt, úgynevezett Totózó végezte, 1982-ben már 163 ilyen speciális iroda szolgálta ki a játékosokat. Az a "sebesség", ami a szelvények begyűjtéstől a nyeremény kifizetésig tartott, Európa élvonalába sorolta a magyarokat, hiszen a pénteki sorsolást követően már kedd reggeltől fizették a nyereményeket az úgynevezett nyereményjegyzékek alapján.
A lottó az első 25 évében sem lényeges áremelést, sem jelentős szabálymódosítást nem kellett hogy átéljen. A játékszervező 1985-ben 680 millió lottószelvényt értékesített. Az értékesítéssel ekkor 171 Totózó, 400 OTP fiók, 7500 bizományos, 3200 postahivatal, 8500 postai kézbesítő és 1500 hírlapárus foglalkozott.
1957. március 7-től június 6-ig csütörtök esténként, június 14-től 1987. február 27-ig péntek délelőtt, majd 1987. március 5-től 1991. február 28-ig csütörtök este, majd 1991. március 8-tól újból péntekenként volt a lottósorsolás. A szervező tehát gyakran változtatta a lottósorsolások időpontját, sőt egy évre a televízió nyilvánosságától vissza is vonult - ez azonban a játékosokban gyanakvást keltett.
Mi az a teljes halmozódás?
Az 1990-es években vezették be a teljes halmozódást. Ha egy sorsolás alkalmával nem volt telitalálatos, akkor annak teljes nyereményalap-hányada a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növelte. A halmozódás bevezetésekor mind a két lottó alapára 20-20 forint volt. Már halmozódás első idejében, 1990. 21. játékhetén 21 148 405 alapjátékra nőtt a heti forgalom. Ez a hét sok egyéb érdekességet is hozott. Már a sorsolás pillanatában - a 9-es és 21-es számpáros gyakori megjátszása miatt - várható volt, hogy a 17 heti telitalálat-mentes sorozat megszakad. No de 13 ötösre azért senki sem számított. Rekord számú, 612 ezer 747 nyertest regisztráltak a kettesek között, sok volt a hármas és a négyes is. A 13 telitalálatos közül 10 nyertes szelvény ugyanazon játékosé volt.
A halmozódások eredményeként szinte minden évben megdőltek a csúcsok. 1999 szeptemberében már 1 milliárd forint feletti volt a főnyeremény, 2003 november 29-én pedig az Ötöslottó történetének eddigi legnagyobb nyereményével: 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forinttal lett gazdagabb egy játékos.