Pénzcentrum • 2010. július 8. 05:20
Brutális növekedés a netkártya piacon! Idén áprilisban 2700 e-bolt működött Magyarországon, ami több százzal magasabb a 2008-as adatnál. Az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalomnak ma már több mint az 1,6 százalékát adja, egy éve ez a mutató még egy százalékon állt. Úgy fest tehát, hogy a webes vásárlásban egyre jobban bízunk, azonban az online bankkártyás fizetés aránya még mindig alig 3 százalék, részben a vevők bizalmatlansága miatt. A netes vásárlást szolgáló úgynevezett web-, vagy virtuális kártyák száma ennek ellenére, vagy éppen ezért dinamikusan növekszik.
Dübörög a netkártya biznisz
A webkártya, vagy internetes kártya egy virtuális bankkártya, amely kizárólag internetes kereskedőknél használható áru és szolgáltatás ellenértének a kifizetésére, készpénzfelvételre nem alkalmas. A webkártya számának megadásával az online módon vásárló ügyfél kiküszöböli a visszaélés lehetőségét a saját bankkártyája számával, hiszen elkülönült kártyaszámot használ az internetes vásárlásokra. A webkártyával elérhető pénzösszeget a tulajdonos tetszése szerint tudja változtatni, és általában csak a vásárlás lebonyolítását megelőzően helyez el pénzt rajta.
Az internetes vásárlások biztonságát növelő virtuális kártyák száma 2005-ben még csak 69 ezer volt, melyet összesen 5 bank kínált ügyfeleinek. Tavaly év végén már több, mint 243 ezer webkártya volt forgalomban, négy bank kínálatában, vagyis négy év alatt 3,5-szeresére nőtt a számuk - derül ki az MNB statisztikáiból.
A jegybank statisztikái szerint 2005 és 2009 között óriásit emelkedett a bankkártyával lebonyolított internetes vásárlások száma, és értéke is: míg 2005-ben mindössze 62 ezer alkalommal, összesen 954 millió értékben használtunk bankkártyáinkat netes vásárlásra, addig tavaly már közel 1,9 millió alkalommal fizettünk interneten, 19 millió forint értékben. Ez darabszámot tekintve harmincszoros, értékét nézve tizenkilencszeres növekedést jelent: egyúttal azt is, hogy ma már kisebb értékű termékeket, szolgáltatásokat is beszerzünk a világhálón (átlagosan 8550 forint értékben).
A grafikonon is jól látszik a virtuális kártyák elmúlt években tapasztalható felfutása, a piacon lévő összes bankkártyán belüli részarányuk azonban még mindig alacsonyak mondható, bár a 2005-ös 1 százalékhoz képest tavaly 2,8 százalékra nőtt arányuk.
Mindössze négy bank kínálja a kártyát
Az általunk megkérdezett 16 hazai bank közül nyolctól kaptunk választ. Közülük az Erste Bank, az OTP Bank, a CIB Bank, és az MKB Bank rendelkezik virtuális bankkártyával.
A CIB-nél 2004 óta kapható Internetkártyához elkülönített kártyaszámla tartozik, más számlát nem is lehet elérni a kártya segítségével, ezért a vásárlást megelőzően át kell vezetni erre a szükséges összeget, amit internet bankon, mobilCIB-en keresztül, vagy a CIB24 nonstop telefonos ügyfélszolgálatunk segítségével lehet megtenni. Ily módon az internetes vásárlások vonatkozásában ez a dombornyomott bankkártyáknál is biztonságosabb szolgáltatást jelent, hiszen az átvezetett összeg csak a vásárlás fedezetét biztosítja, "nem marad" több pénz a számlán, amihez esetleg illetéktelen hozzáférhet - fűzte hozzá a bank.
Ezzel szemben az Erste 2006 vége óta forgalomban lévő Visa Virtuális kártyája a legtöbb számlacsomag mellé igényelhető, vagyis nem tartozik hozzá elkülönített kártyafedezeti számla. Alapbeállításként egy forintos vásárlási limitet határoz meg a bank, amit vásárlás előtt az ügyfélnek kell átállítania telebankon keresztül (vagyis telebank szerződéssel is rendelkezni kell hozzá).
Az egyik legrégebben, 2003-ban bevezetett MKB Visa Internet kártyája hasonlóan működik az előbbihez: a mögötte álló lakossági vagy vállalati számla egyenlege erejéig, a napi vásárlási (db és összeg) limiteket figyelembe véve használható interneten történő vásárlásra, fizetésre. A bank a kondíciós listában ajánl napi limitet, amelyet az ügyfél tetszés szerint bármikor megváltoztathat netbankon, vagy telebankon keresztül, valamint a MobilBANKár SMS szolgáltatás igénybevételével.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az OTP Bank virtuális WEB Kártyája - a CIB-éhez hasonlóan - egy elkülönített WEB számlához tartozik, amelyre a kártyabirtokosnak csak az aktuális tranzakció fedezetét szükséges átvezetnie, így a visszaélés lehetősége igen csekély.
Hogy néz ki a plasztik?
A kártyán szerepel az ügyfél neve, a 16 számjegyből álló kártyaszám, a internetes vásárláskor használandó 3 jegyből álló CVC2 biztonsági azonosító szám, és a 4 számjegyből álló lejárati dátum.
Ez a kártya egyes bankoknál nem kerül fizikailag legyártásra, mindössze a szükséges kódokat kapja meg az ügyfél, másutt egy plasztiklap tartalmazza az adatokat.
A CIB Internetkártya a maga fizikai valóságában is létező, viszont a hagyományos bankkártyákkal ellentétben mágnescsíkot nem tartalmazó "egyszerű" plasztikkártya. Az Erste Visa Virtuális kártyája szintén fizikailag is előállításra kerül, amely az interneten keresztül történő vásárlásokhoz szükséges adatokat tartalmazza.
Ezzel szemben az OTP Bank MasterCard típusú kártyája nem kerül legyártásra, csupán papíralapon létezik a kártyaszám, valamint a CVC2 kód.
Használja ezt egyáltalán bárki?