Pénzcentrum • 2010. április 26. 05:02
Az éves forgalmi változás alapján már kezd talpra állni a magyar kiskereskedelem, igaz, havi alapon még inkább megtorpanásról beszélhetünk. A januári 0.6%-os növekedés után ugyanis februárban stagnált havi alapon a magyar kiskereskedelmi forgalom, az éves visszaesés mértéke viszont 5.6%-ról 4.3%-ra mérséklődött - jelentette a KSH.
2010 első két hónapjában 4.9%-os volumencsökkenést mért a magyar kiskereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal. Ez nominálisan 974 milliárd értékű áru forgalmazását jelenti az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben.
Ebből februárban 485 milliárd forint forgalom realizálódott. A kiskereskedelmi eladások 47%-a élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes, 17%-a üzemanyag-, 12%-a bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelmi üzletekben bonyolódott; a többi üzlettípus együttes részesedése 24% volt.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek változatlan áron számítva 2010 első két hónapjában 3.3, februárban 2.9%-kal kisebb forgalmat értek el, mint az előző év azonos időszakában. 2010. februárban az eladások jelentős részét lebonyolító vegyes termékkörű üzletek (hiper- és szupermarketek, vegyesboltok) eladásai 3.6%-kal maradtak el a 2009. februáritól.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem értékesítésének volumene az előző év azonos időszakához képest 2010 első két hónapjában 5.3, februárban 3.7%-kal csökkent. 2010. februárban a könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikküzletek, valamint az összes forgalomból kis súlyt képviselő használtcikk- és illatszerüzletek eladásai növekedtek, miközben a többi üzlettípusban bonyolított forgalom volumene csökkent. A legnagyobb mértékű visszaesés (16.8%) továbbra is az iparcikk jellegű vegyes üzletek eladásaiban jelentkezett. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem változatlan áras forgalma 0.6%-kal nőtt a januárihoz viszonyítva.
A Tesco vagy az Auchan a tavalyi év nyertese?
A Nielsen piackutató vállalat legnagyobb forgalmú élelmiszer-kereskedelmi láncok 2009. évi ranglistájának élén a Tesco, a CBA és a Coop áll. A Tesco forgalma 602 milliárd forintról 638,4 milliárdra nőtt.
A Tescót követő CBA 547,5, míg a Coop 510 milliárd forinttal szerepel a ranglistán. Mindkettő valamivel nagyobb mutatóval, mint egy évvel korábban. Utánuk következik, ahogyan az előző évben is, a Spar csoport 397,4 és a Reál 358 milliárd forinttal. Szintén növekedtek, egyik évről a másikra.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A rangsorban második CBA 3 054 üzlete, a harmadik Coop 5 250 és az ötödik Reál 2 320 boltja együttesen több mint 10 500 egységet jelent. Így a három hazai tulajdonban lévő lánc együttesen a teljes magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi hálózat több mint felét képviseli.
A statisztikákból kiderül: az egy négyzetméterre jutó forgalomban az Auchan már leelőzte Tescót. Az Auchan 12 hipermarketben képes előállítani a Tesco forgalmának többi mint egyharmadát. (Tesco: 176 üzlet, 638,4 milliárdos forgalom; Auchan: 12 üzlet, 226,3 milliárdos forgalom).
EU: az osztrákok és a máltaiak vásárolnak a legtöbbet
Az Eurostat gyorsbecslése szerint - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 2010 februárjában az Európai Unió 27 tagállamában átlagosan 0,7, az eurózóna országaiban 1,1%-kal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző évihez mérten.
Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint hat tagállamban tapasztaltak növekedést, tizenötben csökkenést. A kiskereskedelmi üzletek forgalma 2009 azonos időszakához képest Ausztriában (3,2%) és Máltán (3,1%) bővült a legnagyobb mértékben; a legnagyobb visszaesést (17,1%) Litvániában mérték.