Pénzcentrum • 2009. augusztus 7. 06:02
A fapados légitársaságok vírusszerű elterjedése óta egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy jó-jó, párezer forint csak a jegy, de mennyi a repülőtéri illeték? És egyáltalán, mire fizetünk ki olyan sok pénzt a repülőtereknek? Igyekszünk elmagyarázni.
Aki már találkozott a gyomorszorító érzéssel, hogy a fapados repülőjegy árának háromszorosába kerül a reptéri illeték, biztos elgondolkodott azon, mire is fizet ki annyit pusztán azért, mert bemegy egy repülőtérre és ott felszáll egy gépre. Az utazási irodák kínálatában szereplő last minute utak ára sem olyan kedvező, ha végigböngésszük a járulékos költségeket, melyek legnagyobb tétele természetesen - a repülőtéri illeték.
Az utóbbi időben a repülőjegy alapára és a repülőtéri illeték egymáshoz viszonyított aránya oly mértékben megváltozott, hogy az utóbbi elérte az összforgalom mintegy 30 százalékát - nyilatkozta nem olyan rég Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak. Az illeték beszedésével és kezelésével kapcsolatban az utazási irodák felmerülő költségeit azonban senki nem fedezi, így ők egy újabb díj, a repülőtéri illeték után fizetendő kezelési költség bevezetését fontolgatják. Amit természetesen végső soron az ügyfelek fizetnének meg.
A reptéri illetékek határtalan emelkedése ellen már maguk a légitársaságok is felemelték a szavukat, mivel a folyamatos drágulás végső soron eltünteti az alacsony repülőjegyárakból származó versenyelőnyüket. (Az ő állításaik szerint egyébként Európában a német repterek, mint Frankfurt és München szedik a legmagasabb díjakat.) Miközben a visszaeső gazdaságban a légitársaságok elkeseredett versenyt vívnak az utasokért és végső soron a túlélésért, addig az olyan repterek, mint Kopenhága és a londoni Heathrow a reptéri illeték további emelését szorgalmazzák - épp az elmaradó utasszám miatt kieső veszteségre hivatkozva.
De miért, mire is kérik el a repülőterek ezt az összeget a légitársaságoktól, illetve végső soron az utasoktól? A repülőterek által megszabott illeték egyik fele alapvetően a légitársaságoknak, másik fele az utasoknak szól, még akkor is, ha végső soron egy személyszállító esetében mindkét költséget az utas fizeti. Az utasoknak számára felszámolt díj egy jó része természetesen magának a reptér épületének az üzembentartását szolgálja, egyaránt mi fizetjük meg a kivilágított várótermeket, a WC-ben elhasznált vizet és a takarítókat, akik a reptereken felgyülemlő napi több tonna szemét és kosz eltüntetéséről gondoskodnak.
A másik hatalmas kiadás a repterek részéről a biztonság - erre hivatkozva emelik az utóbbi időben a díjakat nyakra-főre. Mint Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatója elmondta, 2001. szemptember 11-e óta valóban jelentősen emelkedtek a biztonsági kiadások a repülőtereken. A Ferihegyi reptér mintegy 1 500 hektáros területét kettős biztonsági kerítéssel kellett például körbevenni, de ez még csak egy egyszeri, bár igen jelentős kiadás. A biztonsági személyzet száma például megsokszorozódott nem csak Budapesten, de minden reptéren, ahhoz pedig, hogy végre újra felvihessünk egy parfümösüvegnél nagyobb mennyiségű folyadékot a fedélzetre, újfent hatalmas összegeket kell majd kifizetnie a repülőtereknek a szűrőberendezésekre. (Az Egyesült Államokban egyenesen Szeptember 11-díjnak nevezik a biztonsági költséget.)
A harmadik ok, amiért egyre növekszik a repülőtéri illeték az a fejlesztési költség. A légiközlekedés rohamos fejlődésével ugyanis nehéz lépést tartani. Heathrow-n például várhatóan 2015 előtt meg sem kezdik a hármas számú kifutó építését, ám a reptér már illetékemelést tervez erre hivatkozva, miközben tiltakozó aktivisták százai lepik el a projekt jövőbeni helyszínét. Jó tudni, hogy tranzitutasként - tehát ha csak átszállunk - is kell fizetnünk külön illetéket, igaz kevesebbet, mintha el is hagyjuk az épületet.
Ennek ellenére a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) igyekszik gátat szabni az egy utasra terhelhető repülőtéri illeték mértékének. Ezt a plafonösszeget Magyarországon végső soron a Közlekedési Minisztérium, illetve a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága határozza meg, ám Hardy szerint a Budapest Airport árai az utóbbi években nem érték el ezt a szintet.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A légitársaságokat ezzel szemben jellemzően három díj, a leszállási illeték, a parkolási illeték és a zajszennyezés miatt fizetendő illeték terheli. Előbbit jellemzően a repülőgép súlya határozza meg, az alapdíj a legkisebb gépre is 100 euró, egy telitömött Boeing 747-400-as Jumbo csaknem 8000 euró.
A parkolási díj legfőbb paramétere, hogy utashíd mellé, vagy csak a reptér "parkolójába" áll be a gép, a mérés óránként, illetve 30 percenként történik. A zajszint utáni illetéket a gépek tanúsítványai alapján állítják ki. Mindkét tételt módosítja viszont a napszak: a parkolás 22 és 06 óra között ingyenes, míg ugyanebben az időszakban büntetőszorzó jár a zajdíjra. 22 és 24, illetve 5 és 6 óra között 1,5-szörös, 24 és 5 óra között pedig 10-szeres. Így vigyáz a reptér a környéken alvók nyugalmára. Aki mélyebben érdeklődik a téma iránt, ezen az oldalon számolgathat ferihegyi reptéri illetékeket.
A Budapest Airport egyébként ösztönzőket is nyújt a légitársaságoknak így például öt éven keresztül elengedi, illetve csökkenti a leszállási illetéket ha a gép olyan desztinációra indul, melyre a megelőző két évben nem volt precedens. A lehetetlen helyre induló járatokat tehát érdemes figyelnie a világutazóknak, mert az illeték egy jó része megspórolható ezzel.