Kolbász és mosógép: miért NE vegyél műszaki cikket hipermarketben - interjú

A gyenge forint, a magasabb üzemeltetési, raktározási és logisztikai költségek miatt a várakozások szerint idén 5-15 százalékkal is visszaeshet Magyarországon a műszaki cikkek piaca. A helyzetet nehezíti a közelgő áfaemelés és a fizetőképes kereslet szűkülése is. A piac egyik legnagyobb szereplője, az Euronics Kft. ugyanakkor továbbra is szeretné tartani a - mintegy 3 milliárd forintos bevételnövekedéssel számoló- 2009-es terveit.

Az elektronikai szaküzleteket működtető hálózat részesdése -a hipermarketek részéről egyre nehezedő nyomás ellenére- tavaly a nagy háztartási gépek piacán 69,7 százalékos volt. A szórakoztató elektronikai termékeknél a piac egyötödét ők értékesítették. 

Kapcsolódó cikkünk: Hűtő, plazmatévé, áfaemelés: visszaesés a műszaki piacon

Deák Szabolcsot és Fliszár Balázst, az Euronics Kft. ügyvezető igazgatóit kérdeztük az elektronikai cikkek magyar piacáról, a különös vásárlási szokásokról, és arról, miért ne vegyünk egyszerre kolbászt és mosógépet. 

A legfrissebb adatokból az látszik, hogy az Euronics elsősorban a fehéráruk (hűtőszekrények, mosógépek, mosogatóképek) piacán erős, de komoly növekedés mutatkozik más területeken is. Hogyan látják, mi jellemezi a magyar vásárlót ebben a szegmensben, hogyan vásárolunk műszaki cikket?

Deák Szabolcs: Az ár, az olcsóság talán túlságosan is berögzült az emberek vásárlási szokásaiba: nem kérdés, hogy ez az, ami megmozgatja őket. Ugyanakkor az látszik, hogy amikor értékesítőink elkezdenek beszélgetni a vásárlókkal, nagyon hamar kiderül, hogy nem feltétlenül a legolcsóbb terméket akarják.

Amikor a szaküzletben elmondjuk egy vevőnek, hogy az általa kinézett mosógének milyen a mosási hatékonysága, milyen a centrifuga fordulatszáma, akkor döbben rá, hogy egyáltalán nem mindegy, milyenek is annak a gépnek a paraméterei. Nem mellékes ugyanis, hogy 3-4, vagy 6-7 kiló ruhát tud kimosni egyszerre, és az sem mindegy, hogy mennyivel hatékonyabb, mennyivel energiatakarékosabb. Ha megismertetjük azzal, hogy lehet időt, pénzt, energiát megspórolni, akkor az látszik, hogy mégsem az ár a legfontosabb: mi magyarok is tudunk igényes vásárlók lenni.

Ugyanakkor érzékelhető az elektronikai cikkek piacán is egyfajta szezonalitás -csak úgy, mint az élelmiszereknél, ruhaneműknél. Mennyire befolyásolja ez a piacot, hogyan viszonyul ehhez a magyar vásárló?

D.Sz.: Teljes egészében megvannak a szezonalitásai bizonyos termékeknek, termékköröknek- ezt mi is figyeljük, és így készülünk fel. A nyár például a hűtők, a klímaberendezések szezonja. A magyar hűtőszekrény-állomány nagy része már elég régi - igaz, hogy ezek jó minőségűek, viszonylag jól működnek, de az idő előrehaladtával az egyre nagyobb terhelés miatt folyamatosan mennek tönkre. Konkrétan érzékelhető, hogy a kánikulai időszakban megindul a hűtők, klímatechnikai termékek vásárlása.

Mi kereskedők nagy mértékben alapozhatunk a szezonalitásra: a karácsonyi szezonban a szórakoztató elektronika jóval erősebb, iskolakezdés előtt pedig a számítástechnikai termékek forgalma növekszik.

Ha kinyitunk egy katalógust, gyakorlatilag nem találkozunk olyan termékkel, amely ne lenne energiatakarékos, környezetbarát. A vevők teljesen elkeverednek a különböző jelölések értelmezésében, illetve az sem egyértelmű, mire is van pontosan szükségük.

Fliszár Balázs: Egy új, globális üzenet határozza meg a piacot, ami szinte minden beszállítónak a legerősebb eszköze: az "Eco-friendly", azaz a környezetbarát technológia. Ez nem csak arra vonatkozik, hogy magának a terméknek alacsonyabb a működési költsége, és jóval kevésbé szennyező, hanem arra is, hogy már a gyártási technológia kialakításában is ügyelnek erre.

Napjainkban egy mosógép sokkal kevesebbet fogyaszt, mint 10 éve, egy 52 colos LCD TV pedig annyi energiával üzemel, mint 2 évvel ezelőtt egy 32 colos.

Ez az üzenet legfőképpen a vásárlónak jó, hiszen ha most lecserél egy 10 éves hűtőt, az új készülék sokkal kevesebbet fog fogyasztani. A mai energiaárak miatt már ezért is megérné készüléket váltani, de a magyarok általában akkor cserélnek terméket, ha az elromlik. Mostanában azonban -sajnos- egyre több példa van a javíttatásra is -ez azonban nem mindig célszerű, és nem mindig kifizetődő.

D.Sz.: Ráadásul a magyar piacon sajnos nagyon sok olyan termék van, ami illegális forrásból származik, illetve problémás étékesítési csatornákon keresztül érkezik. Számtalan olyan esettel találkozunk, hogy a nagyon olcsó műszaki termékekhez hamisított garancialeveleket gyártanak, nem jó a minősége, feljavított, felújított - ezek javítását a szervizek sem vállalják el. Azt tanácsolom a vásárlóknak, hogy nézzék meg a beszerzési forrást: mindenképp olyan boltban érdemes vásárolni, amiben megbíznak, így elkerülhetőek a későbbi bosszúságok.

A nagy hipermarketek alacsony áraival szemben a szaküzletek elsősorban az eladók szakértelmével, ennek kommunikálásával tudják felvenni a versenyt. Mennyire igényli a vásárló a szakértő eladókat, az igényes kiszolgálást?

D.Sz.: Úgy tűnik, hogy Magyarországon van egy olyan tudatos vásárlói kör, aki elvárja, hogy foglalkozzanak vele, és hogy a legjobb kiszolgálásban részesítsék.

Ha valaki csak az ár alapján vásárol, könnyen abba a csapdába eshet, hogy nem azt a tudásszintű készüléket vásárolja, amit eredetileg szeretett volna. A mosógépes példánál maradva: egy 50 ezer forintos gép valószínűleg nem tudja biztosítani azokat a szolgáltatásokat, energiafogyasztási, hatékonysági szintet, amire a vevőnek szüksége lehet.

A szakértő értékesítők ezeket el tudják mondani a vevőnek, segítik felmérni az igényeit, és azt adják el, amire a vásárlónak valóban szüksége van. Lehet, hogy néhány tízezerrel drágább lesz, de nem fogom egy alacsony centrifugafordulat miatt félig vizesen kivenni az ingemet, a vasaláskönnyítő program pedig szintén megkönnyíti a dolgom. Azt látjuk, hogy aki tudatosan vásárol, az inkább szakkereskedésbe jön, ott ugyanis megkapja a szükséges pluszt.

Más részről viszont a hipermarketnek nem egyértelműen ez a célja: ha 20 ezerrel olcsóbban adja a mosógépet, akkor a vevőnek van 20 ezer forintja, amit kolbászra költhet, ott, nála -tehát a hipermarket így is megkeresi az árrést, ami neki szükséges. Azért jó, ha leértékelik a műszaki cikkeket, mert az akció sok vásárlót vonz, akik -a nagy számok törvénye alapján- ott a boltban költik el azt, amit megspóroltak a hűtőn vagy a mosógépen.

A mi stratégiánk az, hogy meg kell mutatnunk, hogy ilyen árak nálunk is vannak, de biztos, hogy nálunk a vásárló azt kapja, ami valóban az ő háztartásának, életszínvonalának, elvárásainak megfelelő.

F.B. Egy másik gyakorlati példával érzékeltetve: itt a jó idő, elszaladunk a hipermarketbe, veszünk egy akciós klímaberendezést. Lehet, hogy nem mérjük fel, hogy mekkora teljesítményre lenne szükség, mekkora a termék energiafogyasztása. Lehet, hogy azzal sem foglalkozunk, hogy a villamosenergia-hálózat kibírja-e a magas áramfelvételt, fel tudjuk-e szerelni egyáltalán a kültéri egységet építési engedély nélkül, vagy hogy milyen járulékos költségei lesznek.

Kiderül, hogy hiába vettük olcsón a terméket, még rá kell költeni alsó hangon 40 ezer forintot. Ezért nagyon szükséges az eladó szakértelme, hiszen így a vásárló sokszor olyan szempontokat is hallhat, amire korábban egyáltalán nem gondolt.

Számunkra tehát nem kérdés, hogy ez is egy szakma, ez is szakértelmet igényel -nekünk pedig kötelességünk, hogy megfelelő kiszolgálásban és tanácsadásban részesítsük a vásárlókat.