Magyar Hírlap • 2009. május 19. 09:32
2009 első negyedévében 21 789 milliárd forintra, a bruttó hazai össztermék (GDP) 82,7 %-ára nőtt az államháztartás bruttó adóssága a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Az első háromhavi növekedés 1166 milliárd forint új adósság felvételének és a meglévők törlesztésének egyenlegéből keletkezett, míg 1304 milliárd forint nemzeti valutánk gyengüléséből fakadt. Tízmillió lakosra vetítve ez olyan, mintha minden magyar állampolgár közel 2,2 millió forinttal tartozna.
Tavaly az év végén GDP-arányosan még "csak" 73 %-os volt az adósságállomány. Bogár László közgazdász szerint a jelenlegi folyamatokat ismerve nem meglepő az államadósság rohamos növekedése, de ettől függetlenül a mértéke drámai. "Adósságspirál felé közelítünk, ami előbb-utóbb végzetessé válhat" - jelentette ki Bogár László.
Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője szerint: "Az IMF hitelének terhére más típusú törlesztésre álltunk át, vagyis a forintadósságból fokozatosan devizaadósság lett, és ez megnövelte a hiányt. A nettó adósság eközben csak minimálisan emelkedett. 2009 első negyedévében a kormány elsősorban az 1370 milliárd forintnyi hosszú lejáratú külföldi hitel felvételével fedezte kiadásait, emellett viszont csökkentek értékpapír-tartozásai, és növekedtek a jegybankban elhelyezett betétei."
Mindeközben a lakosság devizahitel-tartozásainak állománya 956 milliárd forinttal nőtt, devizabetéteinek és külföldivaluta-készleteinek állománya 242 milliárd forinttal emelkedett január-márciusban a pénzügyi számlák adatai alapján. A törlesztések mennyisége 10 év óta először haladta meg az új hitelek felvételét. Barcza György szerint 2006-08 között az állam ugyan sokat takarított meg, amikor csökkentette a fizetési mérleg hiányát, ám a lakosság jövedelme ezzel rendkívüli mértékben megcsappant. "Az emberek egyre több hitelt vettek fel, és átálltak a hitelből pénzelt fogyasztásra" - emlékeztetett Barcza.
Bogár László ezt a helyzetet ellentmondásosnak ítélte. "Alapvetően a lakosság kifosztását mutatja, hogy ennyien vesznek fel hiteleket. Talán belátja a magyar társadalom, hogy ne plazmatévére költsön, hanem azokra az elemi dolgokra, amelyek testi-lelki egészségéhez elengedhetetlenek" - mondta a közgazdász.