Pénzcentrum • 2009. május 7. 14:32
A gazdasági válság ellenére a fogyasztók továbbra is igényesek a megvásárolt termékek minőségét illetően, hiszen a legfontosabb elvárás, hogy az áruk frissek és jó minőségűek legyenek, míg az árszínvonal 2003 óta folyamatosan a második helyen áll.
A 2006-os adatokhoz képest egyetlen tényező, nevezetesen a hazai termékek üzletekben való jelenléte terén tapasztalható az elvárások kismértékű növekedése, amely a gazdasági helyzettel kapcsolatos érzékenység enyhe növekedését sejteti - derül ki a GfK Hungária Shopping Monitor és Shopping Missions 2008-2009 tanulmányából.
A GfK Hungária Piackutató Intézet a vásárlással kapcsolatos attitűdök kapcsán rendszeresen vizsgálja, hogy mennyire tudatosak a vásárlók az üzletek, illetve az üzleteken belül az egyes termékek közötti választáskor, megvizsgálják-e a termékek minőségét, eredetét és árát, figyelemmel kísérik-e az akciókat. A témakörben végzett legfrissebb kutatásokból, a Shopping Monitor és Shopping Missions 2008-2009 tanulmányból kiderül, hogy a legnagyobb fokú tudatosság a termékek minőségével, illetve a pontos árfeltüntetéssel kapcsolatban tapasztalható.
Az eredményekből kiderül, hogy a vásárlók továbbra is tudatosaknak vélik magukat az árakat illetően. 56 százalékuk odafigyel a pénztárnál arra, hogy az árak ugyanazok-e, mint ami a polcon kiírva szerepelt. A legkedvezőbb áron történő vásárlásra való törekvés leginkább az egyes termékek/márkák ár-összehasonlításában nyilvánul meg, ár alapján a vevők fele viszonylag nagy rendszerességgel válogat a márkák között. Ezzel szemben azt, hogy egy adott termék melyik üzletben olcsóbb, a vevők 40 százaléka mérlegeli minden vagy szinte minden alkalommal, és közel ugyanennyien vannak tisztában azzal, mennyibe kerülnek az általuk leggyakrabban vásárolt termékek kedvenc boltjukban.
A legfrissebb Étkezési szokások 2009 tanulmány eredményeinek tanúsága szerint az élelmiszervásárlásnál kiemelt szempont az áru minősége és eredete is. A minőség vitathatatlan elsőbbségét mutatja, hogy százból 96 embernek ez fontos szempont.
"Az árak fontosságát illetően kiemelném, hogy a vásárlók jellemzően nem kizárólag az olcsóságot, hanem a megfelelő ár-érték arányt keresik. A vásárlók 92 százaléka számára fontos, hogy egy élelmiszer "megérje az árát" - mondta el Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának szektormenedzsere.
"Még egy fontos változásra hívnám fel a figyelmet. A megkérdezettek 68 százaléka számára fontos, hogy a termék magyar eredetű legyen, amely jelentős növekedést mutat a 2005-ben mért 52 százalékhoz képest" - tette hozzá Kui János.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A minőség és az ár mellett jelentős szerepet kapnak egy üzlet vagy termék kiválasztásában az akciók. A megkérdezettek 12 százaléka mindig, 21 százaléka pedig gyakran törekszik arra, hogy vásárlás előtt tájékozódjon az akciókról. A vásárlók közel fele tudatosan keresi a boltban azt az akciós terméket, amelyről információt szerzett (20 százalékukra minden vásárláskor, 28 százalékukra pedig gyakran jellemző ez a viselkedés).
Az "akciós" felirat láttán a vevők 40 százaléka általában ellenőrzi, hogy milyen mértékű akciókról van szó, azaz összeveti az akciós árat vagy az adott áru akció nélküli árával, vagy más, helyettesítő termék árával. 43 százalékuk viszont csak ritkán vagy soha nem végez ilyen jellegű összehasonlítást.
A termékhez csomagolt ingyenes ajándék nem minden esetben jelent vonzóerőt, hiszen a vásárlók fele nem mérlegeli, szüksége van-e arra az ajándékra, vagy sem, közel egyharmaduk pedig mindig vagy gyakran megteszi azt. Az ingyenes ajándék értékét a válaszadók 54 százaléka soha vagy csak ritkán számolja ki, 10 százalékuk mindig, 20 százalékuk pedig gyakran foglalkozik ezzel.