Pénzcentrum • 2026. augusztus 3. 12:28
Július utolsó napján életbe lépett az a jogszabály, amelynek értelmében az állam, pontosabban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal visszafizeti a szén-dioxid-kvótaadót, valamint annak a jegybanki alapkamatnál két százalékponttal magasabb kamatát. Az érintett vállalatoknak kilencven napjuk van a visszaigénylésre - írja a G7.
A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján 289 milliárd forintot kell megtérítenie az államnak a szén-dioxid-kvótaadó visszamenőleges hatályú kivezetése miatt. Ez makrogazdasági léptékben is számottevő tétel. Amikor a tárca július elején részletesen ismertette az előző kormánytól örökölt idei költségvetés elcsúszásait, ez a kiadás mintegy 0,3 százalékos GDP-arányos hiánynövelő tételként szerepelt az adatok között.
A magyarországi nagy kibocsátóknak 2023 óta 36 eurót kellett fizetniük minden tonna kibocsátott szén-dioxid után, amennyiben a megelőző három évben a szennyezésük meghaladta a 25 ezer tonnát. Ezenfelül az érintett vállalatok a kvótakereskedelem után további 15 százalékos tranzakciós illeték megfizetésére kényszerültek.
A hazai teher az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerére (EU ETS) épült. Ennek értelmében a nagy kibocsátóknak kvótákkal kell fedezniük a tevékenységükkel járó légszennyezést. Az ingyenesen kiosztott kvóták mennyisége az idő előrehaladtával fokozatosan csökken, ami hatékonyabb kibocsátáscsökkentésre ösztönzi a vállalatokat.
A különadó az elmúlt években több ágazat, köztük az olajipar, a vegyipar és az építőanyag-gyártás szereplőit is érzékenyen érintette. A legnagyobb adófizetők közé tartozott a Mol és a Nitrogénművek, továbbá a királyegyházi cementgyárat üzemeltető svájci Holcim. Szintén a jelentős befizetők sorát gyarapította a váci és beremendi cementgyárakat birtokló Duna-Dráva Cement Kft., amely a német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement fele-fele arányú tulajdonában áll.
- ecseteli a cikk.
Az előző kormány tehát ezzel a lépéssel egyszerre rótt többletterhet a vele kritikusan szembehelyezkedő Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművekre, valamint azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyek ellen nyílt fellépést hirdetett. Utóbbiak esetében a korábbi kabinet nem is rejtette véka alá azt a szándékát, hogy ki akarja szorítani őket a hazai piacról, elősegítve ezzel a gyárak magyar kézbe kerülését.
A leginkább célkeresztbe vett vállalatok számára ez a kötelezettség rendkívül súlyos terhet jelentett. A korábbi becslések szerint 2024-ben a Nitrogénművek esetében az árbevétel 12, a Holcimnál 8, a Duna-Dráva Cementnél pedig 14 százalékát vitte el az adó. Ezt különösen fontos kiemelni, hiszen az elvonás alapja nem a profit, hanem a bevétel volt, márpedig az ilyen típusú iparágakban az említett arányoknál jellemzően alacsonyabb a profitmarzs. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a felsorolt vállalatok közül több is veszteséggel zárta a kvótaadóval terhelt éveket.
Bár a Mol esetében az elvonás mértéke egyes években árbevétel-arányosan a fél százalékot sem érte el, abszolút értékben náluk is hatalmas összegről beszélhetünk, ami kamatokkal együtt mintegy 126 milliárd forintot tesz ki. Rajtuk kívül a jelentősebb kvótaadó-befizetők közé tartozott még a dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőművet üzemeltető Hamburger Hungária, a Columbian Tiszai Koromgyártó tulajdonosaként ismert amerikai hátterű Birla Carbon Hungary, valamint a BorsodChem is.
A Nitrogénművek jogi útra terelte az ügyet, az Európai Unió Bírósága pedig kimondta, hogy az adó jogsértő, mivel a teher a teljes kibocsátásra kiterjedt, így ellentmondott az uniós szabályozás logikájának. Az áprilisi választás eredménye nyomán azonban a döntés következményeivel már a Tisza-kormánynak kellett szembenéznie.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Pénzügyminisztérium képviselője a lap megkeresésére elmondta, hogy a már befizetett adók visszatérítésének szabályozásával elkerülhetővé válhat a többi érintett vállalattal való pereskedés, és ezzel a további büntetőkamatok megfizetése is. A tárca sajtóosztálya azt is hangsúlyozta, hogy a befizetett adó és az arra rakódó kamatok visszatérítése az uniós eredményszemléletű metodika, vagyis az ESA 2010 módszertana szerint is a 2026-os költségvetést terhelő tételként jelenik meg.
Ezt a 289 milliárd forintos költségvetési terhet tehát mindenképpen még idén rendezi a kormány, a vállalati oldalon azonban maradt némi bizonytalanság. A vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis a NAV-hoz csak azok a cégek nyújthatnak be kérelmet az adó és a kamatok visszafizetésére, amelyek ezt az igényüket más úton nem érvényesítették.
A minisztérium a pereskedő felekkel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy a vállalkozásoknak lehetőségük van a bírósági igényérvényesítés helyett a törvényjavaslat szerinti visszatérítési szabályt választani. Ennek ellenére nem teljesen egyértelmű, hogy a már perben álló cégeknek meg kell-e várniuk a jogi folyamat lezárultát, mielőtt az adóhatósághoz fordulnának. Ugyanakkor a kilencvennapos határidőbe vélhetően belefér, hogy a vállalatok elálljanak a hazai bírósági eljárástól, és ezt követően nyújtsák be visszatérítési igényüket a NAV-nál.
Külön érdekesség, hogy a Mol július 24-én jelentette be, hogy pert indított a kvótaadó miatt a magyar állam ellen. A követelésük mértéke a korábban már említett 126 milliárd forint, ami elsőre paradox helyzetnek tűnhet, hiszen ezzel párhuzamosan már megnyílt a lehetőség a peren kívüli visszatérítésre is.
A vállalat sajtóosztálya a G7 érdeklődésére elmondta, hogy a perindításnak kizárólag jogtechnikai oka volt. Tájékoztatásuk alapján a kvótaadó ügyében indítható bírósági eljárás határideje ugyanis hamarabb járt le, mint ahogy az új visszatérítési törvény életbe lépett volna.
Bárhogy is alakul a technikai lebonyolítás, a vállalatoknak immár megnyílt az út a korábban befizetett összegek visszaszerzésére. Ez a fejlemény kifejezetten megnyugtató hír lehet például a Nitrogénművek sokat próbált hitelezői számára.
Ami pedig az államháztartási oldalt illeti, a piacok és az állampapír-vásárlók egyelőre bizalmat szavaztak az új kormány gazdaságpolitikájának, így a jelek szerint a költségvetésbe jelenleg belefér a kvótaadó kivezetése és a hasonló pénzügyi terhek elrendezése. A jövőre nézve sokkal hangsúlyosabb kérdés marad azonban, hogy a kabinet miként lesz képes az idei magas szintről tartósan és érdemben csökkenteni a költségvetési hiányt a következő években.