Pénzcentrum • 2012. május 2. 10:32
Súlyos vádakkal gyanúsította meg a svéd közszolgálati televízió a világ legnagyobb lakberendezési üzletláncát. Egy ma bemutatásra kerülő riport szerint ugyanis az IKEA olyan beszállítókkal működött együtt, akik az egykori NDK politikai foglyaival végeztettek kényszermunkát.
A svéd közszolgálati televízió kutatásai szerint az IKEA svéd bútorgyártó és -forgalmazó vállalat haszonélvezője volt az egykori kommunista Kelet-Németországban politikai elítéltekkel végeztetett kényszermunkának.
Az SVT televízió tényfeltáró műsora (Uppdrag gransking) a Stasi, a keletnémet titkosszolgálat archívumában végzett kutatásai során bizonyítékokat talált arra, hogy az IKEA és más ipari vállalatok az 1970-es és 1980-as években ezen a módon juthattak hozzá olcsó munkaerőhöz. A leleplező riportot a műsor mai adásában sugározzák.
Az IKEA az elmúlt napokban reagált az eddig ismertté vált információkra. A TT hírügynökségnek nyilatkozva a svéd bútorgyártó óriásvállalat képviselője kijelentette, hogy a kérdéses dokumentumokat ők is kikérték a Stasi irattárából, és meg akarják vizsgálni. Hozzátette: jelenleg nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy az IKEA elősegítette volna kényszermunka alkalmazását, vagy hogy ilyesmiről egyáltalán tudomása lett volna.
Az 1970-es években a svéd cég jelentős gyártóbázisokat épített ki az NDK-ban (korábban pedig a szintén kommunista Lengyelországban is): 65 gyárban készítettek IKEA-bútorokat. Korábbi tényfeltáró riportok azt állították, hogy a cég szoros kapcsolatban állt a keletnémet hatóságokkal, a népszerű Klippan kanapét például egy olyan üzemben készítették, ami a Waldheim-i börtön közvetlen közelében volt. A börtön egyik akkori vezetője elismerte, hogy a rabok gyártották a bútorok egy részét.
Politikai botrányok az IKEA múltjában
A mostani botrány során a nemzetközi sajtó ismét előszedte az áruházlánc - és legendás alapítója, a 640 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező, Ingvar Kamprad - múltjának kellemetlen részleteit. (Kamprad néhány éve még jelenlegi vagyonának tízszeresét birtokolta, a 85 éves milliárdos azonban pénze jelentős részét jótékonysági célokra fordította).
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ingvar Kamprad, a világ elsőszámú bútorgyártó és -forgalmazó cégének alapítója és tulajdonosa fiatal korában rokonszenvezett a német nemzetiszocialista eszmékkel, kapcsolatokat tartott fenn svéd náci csoportokkal a II. világháború alatt és után. Kamprad önéletrajzi könyvében később azt állította, hogy csak néhány gyűlésen vett részt, utólag megbánta az egészet, és bocsánatot is kért mindazoktól, akiket politikai tevékenységével esetleg megbántott.
A menedzsment egy korábbi tagja két éve megjelent botránykönyvében arról számolt be, hogy az IKEA gyakorlatilag lefizette a világ legismertebb környezetvédelmi szervezetét, a Greenpeace-t. A könyv szerint a két szervezet képviselői Oroszországban "kéz a kézben" látogatták meg Európa egyetlen megmaradt őserdőjét. A Greenpeace a tanulmányútnak álcázott baráti találkozó után meglepően költséges kampányt indított, amelyben más multinacionális vállalatokat -például az IKEA-nak konkurenciát jelentő finn Stora Enso-t- támadta. Sőt, amikor néhány hónappal később egyértelműen bebizonyosodott, hogy az IKEA az egyik fő felelőse a Borneó szigetén található esőerdő fakitermelésének, a Greenpeace nem csak nem támadta őket, hanem egyértelműen a svédek oldalára állt.