Pénzcentrum • 2012. április 4. 14:03
Az elmúlt negyedévhez képest kevésbé borúsan ítélik meg a gazdasági kilátásokat a kis-és középvállalkozók - derül ki az OTP KKV Konjunktúra Index ez évi második értékéből, amelyet a Policy Agenda készített. A legfrissebb adatok alapján még nem lehet egyértelműen trendfordulóról beszélni, de az kétségtelen, hogy - miközben a mutató értéke továbbra is pesszimizmusra utal - az index zuhanása megállt. A Konjunktúra index jelenlegi értéke 42%, ami enyhe emelkedést mutat a negyedévvel korábban mért adatokhoz képest.
A 2011 második és harmadik negyedéves stagnálást követően a negyedik negyedévre jelentősen romlott az index értéke, amely 2012 elejére, 39,8%-os értékkel elérte a mélypontját. A legfrissebb kutatási adatok szerint az index ez év márciusában/áprilisában kis mértékben javult, elérve a 42%-ot.
A kkv-szektor cégvezetőinek 60%-a látja negatívan a magyar gazdaság következő fél évét. Negyedévvel ezelőtt ez az érték még 69% volt. A mostani felmérésben a válaszadók 36%-a szerint kis mértékben, 24%-a szerint pedig jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden negyedik megkérdezett (26%) számít. Az optimisták aránya lényegesen kisebb: 14% számít kisebb javulásra, míg érdemi pozitív változásra csak 1%.
A megkérdezett cégvezetők, mint általában, most is valamivel jobbnak tartják saját vállalkozásuk kilátásait, mint az országét. 32%-uk arra számít, hogy enyhe mértékben romlik vállalkozása gazdálkodási helyzete, míg 12% erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságával a válaszadók szűk egyharmada (32%) számol, míg pozitív változással csupán egyötödük.
A likviditási helyzet megítélése is javult
A vállalkozások 58%-a számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét (az előző negyedévben 61% volt ez az érték). A cég likviditási helyzetében a vállalatvezetők többsége, 60%-a nem vár változást a következő 6 hónap során. Azok, akik a likviditási helyzetük változására számítanak, inkább annak romlásával számolnak (az összes megkérdezett 32%-a). A likviditási helyzet javulásra csupán a vállalkozások 8%-a lát esélyt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Kamat, IMF, bankok és kormány
A megkérdezett vállalatvezetők többsége attól tart, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai a következő félév során növekedni fognak. 37%-uk számít arra, hogy a hitelkamatok több mint 2 százalékponttal nőnek, és további 36%-uk számol ennél szerényebb mértékű kamat-növekedéssel. A válaszadók szűk egynegyede, 23%-a nem számít arra, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai változni fognak, és csak 4% bízik valamilyen mértékű kamatcsökkentésben.
Akik a banki hitelkamatok növekedésétől tartanak, elsősorban az IMF megállapodás elhúzódásában látják a számukra negatív változás magyarázatát (39%). További 28% a bank(ok) döntése miatt számít kamatemelkedésre, míg 25% a jegybanki alapkamat, illetve az infláció várt növekedése miatt tart a banki kölcsönök drágulásától. A kamatemelkedésre számító kkv-vezetők mindössze 5%-a számít arra, hogy saját vállalkozása pénzügyi mutatóinak romlása miatt jut majd drágábban hitelhez.
A cégvezetők kétharmada egyetért abban, hogy a kormánynak változtatnia kellene a bankokkal szemben folytatott politikáján - még ha különböző érvekkel támasztják is alá e véleményüket. A legnagyobb, 37%-os csoport szerint a kormánynak az eddigiektől eltérően segíteni kellene, hogy még több forrást helyezhessenek ki a bankok a gazdaságba. A válaszadók további közel háromtizede úgy véli, hogy a korábbi kormányzati gyakorlattól eltérően a kormánynak segítenie kellene, hogy csökkenjenek a banki veszteségek, ezáltal mérséklődjenek a kamatok és bővüljenek a vállalatok forráshoz jutási lehetőségei.