Pénzcentrum • 2026. május 8. 08:56
Budapest főtájépítésze szerint a közelgő nyár minden eddiginél pusztítóbb lehet a fővárosban. A klímaváltozás gyökeresen átírta a zöldfelületek kezelésének korábbi elveit, a FŐKERT és a Fővárosi Önkormányzat ezért új faültetési protokollt dolgozott ki, miközben a februárban és márciusban kiültetett fiatal fák már most óriási veszélyben vannak az aszály miatt.
A klímaváltozás alapjaiban forgatta fel a hagyományos zöldfelület-fenntartási gyakorlatot – hangsúlyozta közösségi oldalán Bardóczi Sándor főtájépítész. A helyzet folyamatos kísérletezést, valamint új, a túlélést és az alkalmazkodást szolgáló módszerek kidolgozását követeli meg. Ennek jegyében hozta létre a FŐKERT és Budapest az új faültetési protokollt, a Budapest Faültetési Rendszert, amelynek célja, hogy a fiatal fák nagyobb eséllyel vészeljék át az aszályos időszakokat.
A rendszer lényege, hogy a frissen ültetett fák számára biztosítsák a megfelelő tápanyagfelvételt, a levegősebb, kevésbé tömörödött termőhelyet, valamint a közvetlen környezetükben a talajtakarás kialakítását. Ezek együtt javítják a gyökérzóna vízmegtartó képességét, csökkentik a párolgási veszteséget, és segítik, hogy a fák a kritikus első években is életben maradjanak a szélsőséges időjárási körülmények között.
A februárban és márciusban kiültetett fák különösen kiszolgáltatottak a közelgő nyárnak, mivel még nem gyökeresedtek be, gyökérzetük nem ért le a talajvíz szintjéig, az öntözési kapacitások pedig erősen korlátozottak. Bardóczi szerint a nyáron klímavészhelyzet várható, amelyet tavaly is csak civil szervezetek és felelős vállalatok segítségével tudtak enyhíteni. A főtájépítész kiemelte: most elsősorban nem új fák ültetésére, hanem kétkezi segítségre van szükség az Önkéntes Vízadás program keretében, illetve anyagi támogatásra a Főváros által létrehozott Zöld Budapest Alapítványon keresztül. Szerinte ültetni saját erőből is tudnak, a szabad fahelyek száma sem jelentős, a frissen ültetett fák megtartásához viszont nagyon kevés az emberi és az anyagi kapacitás.
Az áprilisi aszály hatására Gajdos László, a Tisza élő környezetéért felelős leendő miniszter vágatlan május mozgalmat hirdetett, amelyhez Székesfehérvár és Budapest is csatlakozott. A VI. kerület az idei Önkéntes Vízadás programba, a XI. kerület pedig a kaszálatlan május kezdeményezésbe kapcsolódna be. Magyar Péter május elején arról számolt be, hogy az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyók és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv összeállítására utasította Gajdos Lászlót.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az adatok súlyosságát jól mutatja, hogy áprilisban átlagosan mintegy 40 milliméter csapadék szokott hullani, idén azonban országos átlagban mindössze 4 milliméter eső esett, vagyis az ilyenkor megszokott mennyiségnek csupán a tizede. Az Időkép értékelése szerint ez volt az egyik legszárazabb április 1901 óta. A csapadékhiány a folyók vízállásán is látszik: a Dunában ismét előbukkant az Ínség-szikla.
A talaj felső, nagyjából félméteres rétegéből sok helyen 60–70 milliméter csapadéknak megfelelő vízmennyiség hiányzik, a felső 20 centiméter különösen kiszáradt. Több térségben a talaj hasznosítható víztartalma a kritikusnak tekintett 20 százalék alá csökkent, ami nemcsak a mezőgazdaság, hanem a városi zöldfelületek és a frissen ültetett fák szempontjából is rendkívül aggasztó.