Pénzcentrum • 2021. június 19. 06:54
Idén is kevesebb szabadstrandot használhatunk a Balatonon, mint tavaly: folyamatosan csökken a számuk. Pedig azok a települések, melyek kitartanak az ingyenes fürdési lehetőség biztosítása mellett hosszú távon jobban járnak, hiszen több lesz a turista és a bevétel is.
A következő napokban várható tartós nagy meleg miatt hőségriasztást adott az országos tisztifőorvos szombaton 0 órától kedd éjfélig. Aki teheti, biztosan víz mellé menekül ezen a hétvégén: óriási turistarohamra készülnek a balatoni települések, az ottani vendéglátósok és szállásadók, mégúgy is, hogy pincérből és szakácsból óriási a hiány, a szállodák panziók pedig csak védettségi igazolvánnyal látogathatóak.
Az utazás, a szállás és az étkezés költségei mellett azonban számolni kell a tóparton a strandbelépők áraival is, mely egy 4 tagú család esetében akár napi 8-10 ezer forint is lehet. Vannak ugyan még ingyenesen igénybe vehető partszakaszok, ám a Népszava gyűjtése szerint a tavalyi évhez hasonlóan
idén ismét csökkent a szabadstrandok száma: egy év alatt nyolccal lett kevesebb.
A 40 stranddal rendelkező balatoni település közül 21-ben az idén csak pénzért lehet fürdeni. De nézzük az idei szabadstrandok listáját a CsodálatosBalaton gyűjtésében.
Tűnnek el a szabadstrandok, ugyanakkor sokszor ez adja a település legnagyobb vonzerejét, mely által még több turistát lehetne odacsábítani a nyári szezonban. Ha több a vendég, több a helyi vállalkozók és az önkormányzat bevétele, ami hosszú távon fenntarthatóbb stratégiának tűnik, mint a területek eladása.
Miért tűnnek el a szabadstrandok?
Ennek természetesen sok oka lehet, az egyik legmarkánsabb kétségkívül az, hogy ezek a tóparti területek hihetetlenül értékesek. A Portfolio elemzéséből kiderül, hogy bár elsőre nem úgy tűnik, ám a számokat tekintve nem épül kiugróan sok lakás a Balatonnál. A probléma inkább azzal van, hogy egyre gyakoribb az olyan projekt, ami a tájba egyáltalán nem illeszkedve tornyosul a környező nyaralók fölé, ahol a helyi építési szabályzatokkal szemben egyértelműen a vállalkozói érdekek érvényesülnek. A szabadstrandok fogyatkozó száma és a közvetlen vízparti telkek parcellázása vagy építési szabályainak átminősítése is erről tanúskodik, ami hosszabb távon a tó körüli természeti értékek károsodásához, eltűnéséhez vezet. A partközeli fejlesztésekre egyébként az aktuális kínálati árak is utalnak. Egyre több az olyan új építésű lakás, ahol a négyzetméterárak akár a másfél millió forintot is meghaladják, vagyis a budapesti belvárosi árszintekkel egyeznek meg. Ilyen árakat viszont általában csak akkor hajlandók kifizetni a vásárlók, ha a lakásból mindössze néhány lépés a vízpart, esetleg saját strandja is van, ami - ha tömegessé válik a jelenség - érezhetően csökkenti a nyilvánosan elérhető vízparti helyek számát.
Erre megoldás lehetne a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének kezdeményezést, mely arról szól, hogy önkormányzatok, esetenként civil szervezetek is megkaphassanak egy-egy vízparti terület tulajdon- vagy kezelői jogát, és ezek kerüljenek bele az új vízparti tervekbe.
Így lehetne garantálni, hogy ezek a területek ne kerüljenek magánkézbe, ne épüljenek be, hanem gondozottak legyenek, és közérdekeket szolgáljanak hosszú távon
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
– fogalmazott Gál Lajos közölte, a BCSZSZ elnöke, majd hozzátette, a jelenleg egyeztetés alatt álló vízparti tervek nem mindenhol garantálják a természetközeli területek fennmaradását.
A Balaton népszerűbb, mint valaha, sok magyar még óvatos
Ennek ellenére a Balaton sosem volt még olyan népszerű, mint ezekben az években, pandémia ide vagy oda. A belföldi turizmus új lendületet vett május óta, folyamatosan emelkedik a szállásfoglalások száma, és minden esély megvan egy nagyon erős nyári szezonra az idén – mondta el Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a balatonfenyvesi vízicsúszda átadásakor. Hozzátette, hogy júniusban az eddig eltöltött és a már lefoglalt vendégéjszakák száma országosan 11 százalékos növekedést mutat tavaly júniushoz képest az NTAK (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) adatai szerint. Júliusra már 1,9 millió vendégéjszaka-foglalást regisztráltak, míg augusztusra 1,5 milliót. A június eleje és augusztus vége között eddig rögzített foglalások egyharmada a Balatonnál történt.
Ugyanakkor a magyarok többsége a koronavírus-járvány miatt továbbra is óvatos utazási terveit illetően: a válaszadók 63 százaléka legkorábban nyár végére tervez utazást, a nyáron utazni készülőknek ugyanakkor már 51 százaléka gondolkodik külföldi útban, ami meghaladja a tavaly nyár elején mért 44 százalékos arányt – derül ki a Netrisk.hu felmérésére érkezett közel 6000 válaszból.
Tó vize, tó vize
Persze az árak és a körülmények mellett az is nagy kérdés minden évben, hogy milyen a víz minősége. Tudvalevő, hogy Balaton nyugati medencéje, főként a strandok egyre jobban iszaposodnak. Ez indokolttá tenné a 17 éve abbahagyott iszapmentesítési munkák folytatását, a strandok előtt lévő, évek óta megtelt iszapcsapdák kitisztítását, továbbá a tóból kikerülő, majd megtisztított homokkal történő rendszeres strandhomokozást. A mederfeltöltődés a Zala folyó hordaléka miatt érinti jobban a Balaton nyugati medencéjét, így rendkívül fontos a Kis-Balaton és a Keszthelyi-medence kitisztítása az elvárt vízminőség biztosításáért – hívta fel a figyelmet nyár elején a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége.
Ugyanakkor algásodást is jeleztek a Balaton északnyugati partjainál, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai Balatongyörök partjainál a fonalas kékalgák elszaporodását tapasztalták. A vízmintákból esetenként ki is mutatták a fürdőzéshez megengedett 50 mikrogramm/liternél 25-50 százalékkal magasabb A-klorofill-koncentrációt, amely az algásodás fő mutatója. Napokkal később már ismét alacsony volt az érték, ám a mostanihoz hasonló algásodás visszatérő jelenség a Balaton partjainál, és nagyrészt az időjárás befolyásolja: ha 4-7 napig is kitart a szélcsendes nagy meleg, az kedvezni fog egy újabb algavirágzásnak.
És persze egyre több gyógyszermaradvány kerül a tóba, habár az emberi gyógyszermaradványok szintje világviszonylatban mérve átlagos mértékű a Balatonban és annak vízgyűjtőjében. Bár az emberre nem jelentenek veszélyt, a környezetben mérhető hormonkoncentrációk a gerinctelenek szervezetében már változásokat okozhatnak - derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) új kutatásából.