Ne is álmodj filléres nyaralásról a járvány után: egekbe szökhetnek az árak

Pénzcentrum: Nagy kérdés, hogy a turizmus, az overturizmus kérdését megoldotta-e a Covid?

Karsai Árpád:  Ellentétben azzal, amit gondolnánk, a budapesti repülőtéren nem kihalt folyosókat és várótermeket látunk ezekben a napokban, hanem tömeget. Az emberek mindenfajta kiskaput megtalálnak: betartják a karanténszabályokat, a tesztkötelezettséget, de elindulnak, ahová csak lehet. Olyan mértékű az utazási vágy, hogy azokba az országokba, ahol kirívóan enyhe szabályok alig követelnek meg tesztet, Zanzibárba, Tanzániába, Dominikára, Mexikóba továbbra is folynak az utazások. Ez aggályos a járvány miatt, probléma, hogy nem tudják megvárni a világ átoltottságát. Úgyhogy az overturizmus problémája ideiglenesen oldódott csak meg: a Föld ugyan megtisztult egy időre, lehetett látni a légi felvételeken, a szén-dioxid-kibocsátás csökkent. 

Ám az átoltottság után az emberek ismét motiválva lesznek a gyönyörű tájak felkeresésére, és a városi turizmus is ismét jellemző lesz, hiszen ha az utazók is be vannak oltva, és helyiek is, akkor miért ne utazhatnának? Annak a trendnek a tovább élését, mely szerint az emberek inkább a hegyekbe mennek, ahol nincsenek sokan, és a természet értékeit keresik fel, nem tartom valószínűnek. Persze eleinte igyekeznek majd a kisebb sűrűségű területekre utazni, 

Ezért is kell időben lépni, ha úgy tetszik, haladékot kaptunk. A változás előmozdítása azonban nem az egyes helyi vállalkozók feladata, hanem a mindenkori kormányok, a turizmusirányító szerveknek, a helyi önkormányzatoknak, és végeredményben a WTO-nak a kihívása, hogy kidolgozza azokat a módszereket, hogy ez ne következzen újra be. A fő módszerek erre a területi széttagolás, a kisebb sűrűség elérése, és a felzárkóztatás - ehhez kell alapos tervezés, hiszen ezt szabályokkal vagy akár különféle applikációkkal is meg lehetne oldani. Egy vállalkozónak nem feladata, és nem is lehet tőle elvárni, hogy azt mondja, ne gyertek ide, mert itt már sokan vannak, menjetek máshová, költsétek máshol a pénzeteket, hiszen ők maximalizálni szeretnék a bevételeiket. Sokkal inkább önkormányzati vagy állami szintű szabályozásnak a dolga, hogy ezt a problémát, a tömegek problémáját megoldja.

Mikorra várható, hogy helyreáll az iparág?

Ez az év még nagyon lassan fog beindulni, de akár már jövőre visszatérhet az élet és vele együtt a turizmus is a megszokott kerékvágásba az átoltottsággal párhuzamosan. Az iparág résztvevői tényleg mindent megtesznek, hogy újraindítsák a turizmust, és úgy néz ki, hogy győzött a világútlevél álláspontja, és a légitársaságok nemzetközi szövetsége márciustól elindítja az utazási igazolványt, ami lényegében egy digitális egészségügyi oltási igazolás, amely tárolja a negatív PCR tesztet illetve az oltási igazolását. Aki már a foglalásnál tudja igazolni, hogy megvan az oltása, annak ezt rögzítik a foglalás adatai közt. A "Travel Pass" Iphone és Android készülékekre alkalmazható, tárolja a személyes adatokat, tanúsítva, hogy a foglalás szerinti útvonalon a belépési előírások mellett az utazási útvonal belépési előírásait az utas teljesíti és akadálytalanul utazhat. Elsősorban az átoltottak fognak tudni utazni, de a légitársaság és célország szabályaitól függően a negatív PCR-teszt is elég lehet. A globális bizonytalanságot mutatja, hogy a leghitelesebb két nemzetközi szervezet a WTO és a WTTC eltérően értékelte, üdvözölte illetve elutasította e megoldást.

Elképzelhető, hogy lesz ennek egy hazai változata is?

Én derűlátó vagyok, és azt gondolom, hogy a nemzetközi gyakorlat nálunk él majd, hiszen a mi szakmánk együtt rezonál a nemzetközivel, így nem fog elmulasztani semmi olyan eszközt, legyen az digitális vagy jogi természetű, ami biztosítja azt, hogy a magyar utazók elindulhassanak, és ne szenvedjenek semmiféle hátrányt és fordítva: hogy Magyarország fogadóképes legyen. Az MTÜ is kiadott egy 100 oldalas Covid-kézikönyvet mint ajánlást, a szállodaszövetség is használja. Minden olyat, amit meg lehet tenni - higiénia, távolságtartás, maszkviselés stb. -, megteszünk.

Mi lesz a fenntarthatósággal?

Alapvetően sokan az egész turizmust környezetszennyező gazságnak tartják, hiszen évente 777 millió ember repült a Covid előtt, 2019-ben, és napi 100 ezer repülőgép szállt fel. Ezek nagy mértékben szennyezik a környezetet. Ahogy a nemzetközi és hazai szállodaiparban egyre dominánsabb a zöldszemlélet úgy a légitársaságokon is nyomás van az üresen közlekedő járatok kiiktatására. Sőt, már sok esetben a gépek belső borításait újrahasznosított anyagokból készítik, ettől függetlenül az üzemanyag-használat nem elkerülhető. A szállodaipar és a vendéglátás sokkal előbbre van a fenntartható üzemelésben. Korábban azt mondtuk, hogy egy vendég egy nap egy kg hulladékot termel mára ez a szám jóval kevesebb. Dicséretes a szállodák tevékenysége, mert a hulladék csökkentése, a megújuló energiák igénybevétele, sok helyen a PVC-használat elkerülése, az újrahasznosítás, az egyszer használatos műanyag dolgok csökkentése, a papírt mellőző műveletek terén nagy és valóságos intézkedéseket tettek. Ezen felül folyamatos az edukáció, így környezetvédelmi szempontból kifejezetten jó hellyé váltak a szállodák, sokszor otthon kevésbé alkalmazzuk a zöld megoldásokat. Egyre több helyen figyelnek arra is, hogy a helyi termékeket vegyék, fellendítve ezzel a helyi gazdaságot. A légi közlekedésben ez nehezebb, az öko-felelősebb utazási módok előtérbe kerülhetnek. Mindenesetre nagyon fontos, hogy az ENSZ és a WTO fenntarthatósági céljai ne csak deklarációk legyenek, hanem meg is valósuljanak. A kisebb távolságokra a környezetkímélő közlekedési módok - vasút, kerékpár - használata a fenntarthatóság szempontjából szerencsésebbek. Nem szükségszerű, hogy Európán belül rövid szakaszokon repülővel járjunk Budapestről Bécsbe, Münchenbe repüljünk,inkább vonattal vagy alacsony CO kibocsátású Euro 6 minősítésű buszokkal keljünk útra. Fenntarthatóság címén ne csak a Földgolyóra gondoljunk, hanem az emberekre is, akik közül 1 éve még 174 millióan találtak megélhetést a turizmusból és társadalmilag nem lenne fenntartható, ha ez az iparág elpusztulna.

Várhatóan komoly kampány fog indulni a turisták visszacsábításáért.

Igen, és itt kell résen lennie a régiós szabályozásnak, a városi szabályozásoknak, hogy viszonylag jól elossza a tömeget. Ez nemcsak zöld- és jótékonysági célokból történik, hanem jusson üzlet mindenhová! Budapesten a Bartók negyedbe is, Óbudára is és a romkocsmákba is. Ez azért jó a fogadó területnek, hiszen így több vállalkozó jut munkához, de jó a vendégnek is, mert így nem lesz olyan tömeg, és szélesebb lesz a kínálat is. A csúcshelyek és a sztárhelyek továbbra is a népszerűbbek lesznek, ám ez húzóerő lehet a közvetlen környezetüknek is.

Ez a verseny lecsapódhat az árakban? Várható, hogy óriási újraindítási kedvezményekkel lepik el a piacot a szolgáltatók?

A vendég ínség miatt lehengerlő kedvezvények indulnak, de ahogy a kereslet tömeges lesz az árak visszaállnak majd. Valószínűbb, hogy elsősorban a rugalmas foglalási feltételek : a díjmentes módosítás, az előlegtől való eltekintés lesznek a verseny eszközei.

Mit gondol az éttermesek erőszakos nyitási akcióiról, a vendéglátók lázadásáról Itáliától az Erzsébetvárosig és Nagykanizsáig? Várható a kereskedők nyomásának fokozódása és eldurvulása?

Szívszorítónak tartom és átérzem érveiket, hogy plazákban tömeget látnak és ők nem nyithatnak, s teljesen ellehetetlenülnek. Mégis csak az idő és az átoltottság alapján hozott enyhítések segíthetnek. Én egy másik, csendesebb, de hatékonyabb lázadást valószínűsítek inkább a turizmus nagyhatalmak esetében azokban az országokban, ahol valóságos párbeszéd van a szakma és a kormányzat között. Itt a szolgáltatók (légitársaságok, szállodaipar, sőt még az utazási irodai szövetségek is) nyomás alá helyezhetik a kormányzatokat egy - a járványügyileg optimálisan "fenntarthatónál" gyorsabb nyitásra...