Pénzcentrum • 2012. június 18. 19:04
Szeptemberre készül el a dugódíj bevezetésének a koncepciója, amiben nem szerepel a hídpénz, tudta meg az Index a Budapesti Közlekedési Központtól. A rendszer felállításának indulóköltsége 15 milliárd forint, most folynak a tárgyalások a bankokkal, hogyan lehetne ezt a pénzt hitelből megfinanszírozni. A dugódíj napi összege 500, a havi dugódíjbérlet pedig 10 ezer forint lehet.
Mint azt az Index megtudta, a dugódíjrendszernél jóval kisebb beruházási költséget igénylő hídpénz bevezetésével igazán nem számolnak. A hídpénz esetleges bevezetéséről Tarlós István főpolgármester nyilatkozott a Népszavának. Ideiglenes bevezetésére a portál informátorai szerint csak akkor kerülhet sor, ha a fővárosnak nagyon nem lesz pénze, és emellett gyorsan szüksége lesz forrásra. Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója az ötletre azt reagálta, hogy még meg kell vizsgálni a hídpénzzel kapcsolatos felvetés részleteit.
Jelenleg a BKK készíti a dugódíj-koncepciót. A főbb elemeket rögzítő rendelettervezetet szeptemberben tárgyalja a fővárosi közgyűlés. A portál értesülései szerint a BKK-nál 500 forintos dugódíjban és 10 ezer forintos bérletben gondolkodnak.
Az egyszeri dugódíjat előre is meg lehetne vásárolni, például matrica formájában azoknak, akik ritkábban járnak a belvárosba. Akik gyakrabban autóznak be a Hungária körút - Margit körút által határolt fizetős zónába, azoknak a számlájáról az elektronikus regisztrációt követően utólag - akár havonta - vonnák le az összeget.
Vitézy: a bérlet bevezetése még nem dőlt el
Vitézy Dávid, a BKK első embere az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy a dugódíjra több elképzelés van, a belvárosban élőknek vagy nem kell fizetniük, vagy alacsonyabb díjat határoznak meg nekik. Elmondta, hogy ha a zóna túl nagy lesz, a belső városrészben élők elkerülhetik a díjfizetést, és nem lesznek ösztönözve a tömegközlekedés használatára.
A Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója arról is beszélt, hogy milyen technikai eszközök kellenek a behajtási díj beszedéséhez. Az autópályákhoz hasonlóan lehetnek kamerák, amelyek rögzítik a kocsik rendszámait és akár utólag is be lehet majd fizetni a díjat, ha valaki ezt nem rendezi, akkor pótdíjat kell fizetnie.
A BKK vezérigazgatója elmondta, hogy várhatóan trafikokban, benzinkutakon és elektronikus úton is lehet majd fizetni a díjat. Vitézy Dávid hangsúlyozta, még nem dőlt el, hogy lehet-e majd bérletet váltani a kijelölt zónákba. A BKK vezetője szerint kényelmi szempont, ha valaki minden nap behajt, de Londonban például direkt azért nincs bérlet, hogy a mindennapi fizetéssel is a tömegközlekedés használatára ösztönözzék az autósokat. Ennek ellenére a városvezetés arra hajlik, hogy kényelmi okokból megengedje a bérletvásárlást, de erről még nincs végleges döntés - tette hozzá Vitézy Dávid.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hídpénz sem istentől elrugaszkodott dolog
Az elképzelés nem egyedülálló: New Yorkban például a Manhattan szigetére menő hidak és alagutak többségének használatáért fizetni kell. De az 1800-as évek második felében a hídpénz nagyban hozzájárult Budapest fejlesztéséhez is. Az 1873-ban egyesült főváros erőteljes növekedése újabb hidak építését követelte, és az addig épült hidakon szedett vámok még a pénzügyi forrásokat is megteremtették ehhez.
A Lánchíd volt az első olyan közösségi létesítmény Magyarországon, ahol a jobbágynak, a földesúrnak és a polgárnak egyaránt meg kellett fizetnie a hídpénzt. A hídpénz - a Lánchídon és a Margit hídon való átkelés, illetve áruszállítás után járó díj - jól jövedelmezett Budapestnek. Az 1896-ban átadott Ferenc József híd (ma Szabadság híd) arculatához szervesen hozzátartozott a négy hídpénzbeszedő díszes pavilon. Az Erzsébet híd két oldalán lévő kis épületekben egészen 1918-ig hídpénzt szedtek, ami eleinte két krajcár volt, azaz filléres költség.