Pénzcentrum • 2010. május 8. 07:02
A Pénzcentrum összeállította hazánk legkisebb lélekszámú városainak toplistáját. Magyarország tíz legapróbb városa közül mindegyik kisebb, mint egy átlagos méretű nagyközség, a rangsor első helyezettjének népességszáma pedig az ezer főt is alig haladja meg. Kimondani is furcsa, hogy a tíz város összlakossága még a húszezer főt sem éri el!
Mindössze 17.241 ember él Magyarország tíz legkisebb városi rangú településén. Ez a létszám kevesebb, mint Mátészalka összlakossága, mely lakosság alapján a 76. legnagyobb településnek számít itthon. Budapestet és másik 23 megyei jogú várost nem számítva a magyar városok átlagos népessége nagyjából 10,5 ezerre rúg, amely hozzávetőlegesen tízszer több, mint a legkisebb hazai város, Pálháza népessége.
Sosem találnád ki, hol fizetjük a legmagasabb vízdíjat...Kattints!
Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a legkisebb városi rangú települések földrajzilag koncentráltan helyezkednek el az országban. Hárman közülük az ország gazdaságilag előnyösebb helyzetben lévő területein, Nyugat-Magyarországon - Zala és Vas megyében - találhatóak, hárman pedig a legszegényebb, keleti megyékből - Borsod-Abaúj-Zemplénből és Szabolcs-Szatmár-Beregből - kerültek fel a legkisebbek listájára. Rajtuk kívül két somogyi, egy tolnai és egy Pest megyei település szerepel a felsorolásban.
Hogyan lehet egy településből város?
A várossá nyilvánítás szabályait Magyarországon a területszervezési törvény rögzíti. Eszerint a nagyközségek képviselőtestületeinek legkésőbb - az általános önkormányzati választások évének kivételével - minden év január 31-éig kell a várossá nyilvánítási kezdeményezésüket az illetékes miniszterhez benyújtaniuk. A miniszter ezután a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel a kezdeményezés értékelésére. A bizottság értékelésének figyelembe vételével a miniszter május 31-éig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki június 30-ig határoz a települések várossá nyilvánításáról.
A három legkisebb város
A 3. legkisebb (Igal - 1243 fős népesség)
A Somogy megye keleti határánál található Igal, nem csak az ország egyik legkisebb, de egyben legfiatalabb városa is. A település 2009. július 1-jétől kapta meg a városi rangot. A KSH 2009. január 1-jei adatai alapján mindössze 1241-en élnek a településen.
A település honlapján a "falutörténet" menüpont alatt elérhető várostörténete szerint a helység nevéről először 1193-ból vannak írásos emlékeink. Ezt követően XIII. századból még csak faluként említik a források, azonban két évszázaddal később már mezővárosként merül fel a neve.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Igal jelenleg Külső-Somogy - vagyis Somogy megye észak-keleti részének - legjelentősebb települése. A település fejlődősét főként az 1940-es években felfedezett termálvíz, és az erre a 60-as években ráépült gyógyfürdő alapozta meg. A fürdő ma is kiemelt jelentőséggel bír Igal gazdasági életében. A város legnagyobb foglalkoztatója a Pannon Fornetti Kft., amely több mint 100 embert foglalkoztat. Jelentős munkaadónak számít még az önkormányzat, de sokan járnak be a 25 kilométerre fekvő Kaposvárra is dolgozni.
A 2. legkisebb (Őriszentpéter - 1198 fős népesség)
Őriszentpéter Vas megye nyugati részén a felsőszölnöki magyar-szlovén-osztrák hármashatár közelében fekszik. A lakossága a 2009-es KSH adatok szerint 1198 fő, mely 82-vel kevesebb az önkormányzat honlapján szereplő 2005-ös lélekszámhoz képest.
A Zala folyó partján fekvő város legrégebbi emléke a XIII. század elején épült Római Katolikus Plébániatemplom. A templom védőszentje Szent Péter apostol, akinek a nevét a település neve is őrzi.
A város rendezvénykínálata egész évben kiemelkedő. Több őrségi településsel összefogva kerül megrendezésre Pünkösdkor a Virágzás Napjai programsorozat, június utolsó hétvégéjén pedig az Őrségi Vásár fogadja az idelátogatókat. Augusztusban rendezik meg a Hétrétország szerek és porták fesztiválját, ahol a nyitott portákon a vendégek a régi eszközök bemutatójától a méhészeten, gidanézésen, fazekasságon át a dödöllekészítésig sokféle érdekességgel találkozhatnak. Említésre érdemes még a minden év szeptemberében megrendezésre kerülő Őrségi Nemzetközi Vadpörköltfőző Verseny, melyen magyar, szlovén és osztrák résztvevők mérik össze tudásukat.
A legkisebb város (Pálháza - 1062 fős népesség)
Pálháza az ország legészakibb városa, egyben lakosság szempontjából Magyarország legkisebb városa is. Mindössze alig több mint ezren, egészen pontosan 1062-en lakják. Megdöbbentő adat, hogy Budapesten, az Árpád-híd budai lábának közelében, az 1970-ben épült, Faluházként becézett 884 lakásos paneltömböt nagyjából háromszor ennyien, több mint háromezren lakják.
Az 1320-as években alapított Pálháza népessége mellett területileg sem mondható nagynak. Mindössze 6,75 négyzetkilométeres kiterjedésének köszönhetően népsűrűsége a kisvárosok között viszonylag magasnak számít.
A város talán leghíresebb nevezetessége az 1888 óta működő kisvasút, mely Magyarország legrégebbi erdei kisvasútja. A vonat minden évben az áprilistól októberig tartó időszakban a 9,3 kilométeres pályáján egy óra alatt szállítja végig utasait.