Pénzcentrum • 2026. november 19. 16:15
Történelmi mérföldkőhöz érkezett a NASA Voyager–1 űrszondája, amely első ember alkotta eszközként elérte az egy fénynapnyi távolságot a Földtől. Ez azt jelenti, hogy a fénysebességgel haladó rádiójeleknek pontosan huszonnégy órára van szükségük ahhoz, hogy megtegyék az utat a bolygónk és a csillagközi térben száguldó szerkezet között. A mérnökök a közelmúltban egy kockázatos, de sikeres energiaátcsoportosítással további évekkel hosszabbították meg a negyvenkilenc éve működő űreszköz élettartamát - közölte a CNN.
Az egy fénynapnyi távolság nagyjából 26 milliárd kilométernek felel meg. A Voyager–1 már 1998 óta birtokolja a Földtől legtávolabb lévő ember alkotta tárgy címét, amikor is megelőzte a Pioneer–10 szondát. Az 1977 szeptemberében felbocsátott eszközt és ikertestvérét, a Voyager–2-t eredetileg mindössze ötévesre tervezett küldetéssel indították útnak a Jupiter és a Szaturnusz tanulmányozására. A várakozásokat csaknem tízszeresen felülmúlva mindkét szonda elhagyta a helioszférát – a Nap mágneses tere által létrehozott védőbuborékot –, és jelenleg a csillagközi teret vizsgálja.
A hatalmas távolság komoly kihívások elé állítja az irányítóközpontot. Bár a NASA a Deep Space Network antennahálózatán keresztül továbbra is képes parancsokat küldeni és adatokat fogadni, egyetlen üzenetváltás teljes átfutási ideje negyvennyolc órát vesz igénybe. A földi szakembereknek így teljesen más gondolkodásmódot kell alkalmazniuk az üzemeltetés során, különösen azért, mert az idős szerkezet egyre gyakrabban küzd technikai nehézségekkel. Néhány héttel ezelőtt például két napra váratlanul megszakadt vele a kapcsolat, ami végül magától helyreállt.
A legnagyobb problémát a folyamatosan csökkenő energiaellátás jelenti. A szondát három, plutóniummal működő radioizotópos termoelektromos generátor látja el árammal. A radioaktív elem természetes bomlása és a hardver öregedése miatt a rendszer évente körülbelül 4 wattot veszít a teljesítményéből. Míg az indításkor 470 wattot termelt, jelenleg már csak nagyjából 210 watt áll rendelkezésre. Emiatt a tíz tudományos műszerből mára csak kettő – a mágneses mezőket elemző magnetométer és a töltött részecskék sűrűségét vizsgáló plazmahullám-detektor – maradt bekapcsolva.
A fennmaradó műszerek működésének fenntartása érdekében a mérnökök a nyáron egy rendkívül merész, belső nevén "Nagy Bummnak" keresztelt beavatkozást hajtottak végre a fedélzeti energiaelosztásban. Egyetlen lépésben lekapcsoltak három nagy fogyasztású, nem tudományos célú eszközt, és helyettük három kisebb energiaigényű egységet helyeztek üzembe. Az újonnan aktivált alkatrészeket úgy válogatták össze a szonda különböző pontjain, hogy az általuk termelt hő megakadályozza a hajtóanyag-vezetékek elfagyását, ami elengedhetetlen az antennák Föld felé irányításához.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az egyéves előkészítést igénylő művelet során hét olyan parancsot is alkalmaztak, amelyeket korábban még soha nem próbáltak ki repülés közben. A kockázatos lépés végül 10 wattnyi megtakarítást eredményezett, így anélkül nyertek nagyjából két és fél évnyi extra működési időt, hogy le kellett volna állítaniuk a még üzemelő két tudományos műszer valamelyikét.
A több mint 61 ezer kilométer per órás sebességgel haladó Voyager–1 jelenleg a Földtől 17 fényévre lévő Gliese 445 csillag irányába tart. Egyike annak az öt űreszköznek, amelyek végleg elhagyják a Naprendszert. Közülük a Pioneer–10 és 11 már régóta nem kommunikál, a New Horizons a Neptunusz pályáján túli Kuiper-övben jár, a Voyager–2 pedig a számítások szerint 2035-ben éri majd el az egy fénynapnyi távolságot a Földtől.