Meszlényi Tamás • 2025. március 7. 05:34
Az elmúlt években már a magyarországi ügyfelek is hozzászokhattak ahhoz, hogy a pénzügyi szolgáltatások jelentős részét már online is igénybe vehetik, hogy a legtöbb esetben már nincs szükség a személyes ügyintézésre. Ezt látva talán sokakban felmerülhet a kérdés – mégis miért válasszunk valamilyen rövidebb múlttal rendelkező fintech szolgáltató, ha az általuk kínált kényelmes, online megoldásokat már a hagyományos pénzintézetek is képesek biztosítani?
A technológiai fejlődés következtében az elmúlt egy-másfél évtized folyamán jelentős átalakuláson ment át a pénzügyi szektor. A 2010-es években sorra jelentek megy az úgynevezett fintech bankok vagy neobankok, amelyek a hagyományos megoldásokhoz képest sokkal kényelmesebb digitális, mobilos szolgáltatásokkal jelentek meg a pénzügyi szektorban.
Azonban a digitális innovációk megjelenését és térnyerését látva a hagyományos bankok is lépni kényszerültek, és ha időnként némi lemaradással is, de ők is modernizálták a folyamataikat, illetve minél több terméküket online is elérhetővé tették. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy teljesen eltűnt volna a különbség a fintech vállalatok és a régi, hagyományos pénzintézetek között.
Jóllehet mindkét terület szereplői egyre inkább a digitális megoldásokra támaszkodik, az alapvető működési elvek és az üzleti modellek fontos eltéréseket mutatnak.
Múltból örökölt terhek
A mára megvalósított fejlesztések ellenére továbbra is fontos különbség a jellemzően a 2010-es években létrejött fintech szolgáltatók és a hagyományos bankok között, hogy utóbbiak a digitalizáció előtti időkből meglévő infrastruktúrájukkal kénytelenek dolgozni.
Fontos különbség, hogy a neobankok a hagyományos bankokkal szemben nem cipelik az „örökölt infrastruktúrát”, azaz nem rendelkeznek 20 akár 30 éves rendszerekkel és az e köré épülő komplex architektúrával, hanem kezdetektől modern infrastruktúrára építenek üzletet. Ebben nagy szerepe van a mobilalkalmazásnak és a felhőre épülő szolgáltatásoknak. Gyakran frissítik a szolgáltatásaikat, az appjukat, így gyorsan viszik piacra a javításokat és az új funkciókat, feature-öket
– mondta el kérdésünkre Turzó Ádám Pál, a Portfolio.hu elemzője.
A jóval fiatalabb neobankok tehát még mindig rendelkeznek, vagy legalábbis rendelkezhetnek az újonnan jövők helyzeti előnyével, tudniillik azzal, hogy nem kötik őket a régebbi döntések, fejlesztések. Mindez persze nem csak azzal jár, hogy könnyebben, gyorsabban képesek újítani, hanem azzal is, hogy ezek a szolgáltatók általában olcsóbbak, mint a hagyományos versenytársaik – a hagyományos bankok ugyanis saját fiókhálózatokat üzemeltetnek, aminek a fenntartása természetesen pénzbe kerül.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hosszú múltra visszatekintő pénzintézetek erőteljesen szabályozott környezetben működnek, a szabályoknak való megfelelés pedig komoly adminisztrációs terheket ró ezekre az intézményekre.
Ennek az is az oka, hogy a hagyományos bankok széleskörű pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak az ügyfelek számára – számlavezetés, hitelezés, biztosítások, befektetési lehetőségek -, míg a fintech szolgáltatók jellemzően csak egy-egy konkrét pénzügyi problémára kínálnak digitális megoldást.
Általában célzott szolgáltatásportfólióval, sokszor teljeskörű banki licenc helyett pénzforgalmi engedéllyel rendelkeznek, azaz kezdetekben nem nyújtanak hitelt és nem gyűjtenek betétet
– emelte ki az újabb fontos különbséget Turzó Ádám Pál. A rugalmasabb környezet, a jellemzően kisebb fizikai infrastruktúra pedig költséghatékonyabb működést tesz lehetővé a fintech bankok számára, melyek így sokszor ingyenes alapcsomagokkal és/vagy transzparens árazással képesek vonzók lenni az ügyfelek számára.
Olcsóbbak, de mennyivel?
A fent megnevezett okok miatt tehát a neobankok képesek olcsóbb szolgáltatásokat nyújtani, mint a hagyományos bankok. Kérdés persze, hogy mennyivel?
A mennyivel kérdésre nehéz lenne válaszolni, de megfigyelhető, hogy mivel kevesebb szolgáltatást nyújtanak, azt is digitálisan, modern rendszereken és a tömegekre lőnek, ezért az egy főre jutó költségeik is alacsonyabbak. Emellett a neobankok jó része növekedési fázisban van, vagyis sokszor azért is olcsóbbak vagy ingyenesek a szolgáltatásaik, hogy megfelelő számú ügyfelet szerezzenek – akár annak árán, hogy veszteségesen működnek éveken keresztül. Ám később várhatóan emelniük kell a szolgáltatások árát, amikor „pénzre váltják” a korábban tett befektetéseket. Minden neobank más és más üzleti modellben dolgozik, így ez csak általánosságban mondható el
– mondta el Turzó Ádám Pál.
A szakértő mindehhez még azt is hozzátette, hogy azért a neobankok esetében is „érdemes észnél lenni”, ugyanis ezeknél is történhetnek díjváltozások, fordulhatnak elő meglepetések:
A neobankoknál is érdemes figyelemmel kísérni minden díjváltozást, mert előfordulhatnak meglepetések (pl. hétvégén vagy kereskedési időn túli devizaváltás drágább lehet), de jellemzően az árazás transzparensen működik náluk. Ha elszaporodnának a rejtett költségek az valószínűleg az ügyfelek elégedetlenségét váltaná ki és bizalomvesztéshez vezetne.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Biztonsági aggályok
Azzal kapcsolatban is megkérdeztük a szakértőt, mennyire tekinthetjük biztonságosnak ezeket a fintech szolgáltatókat?
A fintech bankokat jellemzően ugyanazok a befektetővédelmi/betétvédelmi szabályok kötik, mint a hagyományos bankokat. Viszont mivel jellemző, hogy határon átnyúló szolgáltatóként működnek sok piacon, azaz a székhelyük máshol van, mint ahol szolgáltatnak, a lokális szabályozók nem nézik jó szemmel, hogy kevésbé látnak bele az adott szolgáltató működésébe, és kevesebb eszközük van a felügyeletre. A nyelvi korlátok szintén ide sorolhatók: egy csőd esetén (ami hagyományos bankoknál is előfordul) idegen nyelven kellene intézni például a betétvédelemi intézménnyel az adminisztrációt.
Erre kiváló példa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Revolut elleni „háborúja” – előbbi számos alkalommal bocsátott ki közleményt azzal kapcsolatban, hogy szerinte a Revolut komoly kockázatot jelent a magyar ügyfelek számára. (Többek között a Revolut erre adott válaszával is foglalkoztunk az alábbi cikkünkben tavaly.)
A szakértő ugyanakkor azt is elárulta, hogy a neobankok technológiailag a hagyományos bankokkal megegyező szintű kibervédelemmel rendelkeznek, tehát ezen a téren nem mondhatjuk, hogy bármelyik is előnyben lenne a másikkal szemben.
Nekik lehet előnyös
A fentiekben már említettük, hogy a fintech szolgáltatók jellemzően csak egy-egy konkrét területre összpontosítanak, míg a hagyományos bankok sokkal szélesebb palettán szolgáltatnak. Ebből értelemszerűen az is következhet, hogy a neobankok nem minden ügyfélkört képesek megszólítani. Éppen ezért arról is megkérdeztük Turzó Ádám Pált, hogy lehetnek-e olyan szituációk, amikor a hagyományos bankok még mindig előnyösebbek lehetnek a fintech szolgáltatóknál?
Bár egyre több neobank szerzett vagy tervez szerezni teljes banki licencet, a hitelezési piacon még csak marginális szerepet töltenek be, főleg személyi kölcsönöket, vásárlási megoldásokat kínálnak, ha van is ilyen szolgáltatásuk. A hagyományos bankok hitelezésben (és persze betétgyűjtésben), pl. jelzáloghitelezésben, lízingben stb. sokkal erősebbek, nincs is igazi alternatívájuk, hiszen a neobankok még csak ismerkednek a hitelezési tevékenységgel. A vállalati, különösen a nagyvállalati szolgáltatásokban (treasury szolgáltatások, speciális pénzügyi finanszírozási eszközök) is jóval erősebbek a hagyományos bankok, igaz, Magyarországon a Binx éppen ebbe az irányba indult most el. Emellett a lokális szolgáltatásokban is erősebbek a helyi igények ismerete miatt a hagyományos bankok, tömegtermékek helyett helyi termékeket is tudnak kínálni (SZÉP-kártya, KAVOSZ/Exim/MFB vállalati finanszírozási termékek stb.)
– mondta el a szakértő.
Másrészt létezik az az ügyfélkör is, amelynek kifejezetten előnyösek lehetnek a fintech szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások:
Főleg azok, akiknek (egyelőre) nincs szükségük komplex termékekre, hanem elsősorban pénzforgalomra használnak egy bankszámlát, azaz kártyával fizetnek, utalnak, külföldön vásárolnak, illetve sok neobank nyújt befektetési szolgáltatásokat (részvényekbe, ETF-ekbe, akár kriptókba történő befektetési lehetőséget)
– mondta el a szakértő, aki szerint ezek a különbségek idővel egyre halványodni fognak.
A bankok fintechesednek, a fintechek bankosodnak, és megosztoznak a piacon, az ügyfeleken, a szolgáltatások mindkét csoportban gyorsan digitalizálódnak és fejlődnek. A különbségek gyorsan el fognak tűnni.
Összegzés
A fintech és a hagyományos bankok közötti választás elsősorban az ügyfél igényeitől függ. Ha valaki gyors, egyszerű és innovatív pénzügyi szolgáltatásokat keres, amelyeket teljes egészében online lehet intézni, akkor a fintech cégek lehetnek a jobb választás. Azok számára viszont, akik nagyobb biztonságot és személyes ügyintézési lehetőségeket igényelnek, a hagyományos bankok továbbra is stabil és megbízható alternatívát nyújtanak.
A jövőben valószínűleg egyre több átfedés lesz a két szektor között, mivel a hagyományos bankok tovább digitalizálnak, a fintech cégek pedig fokozatosan bővítik szolgáltatásaik körét és szabályozási megfelelőségüket. Az ügyfelek számára ez mindenképpen kedvező folyamat, hiszen egyre szélesebb és fejlettebb pénzügyi szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá.